Fekete Zsolt polgármester és a helyi Fidesz-KDNP egyaránt említette már a témában megosztott gondolatai között ezt a kérdést. A városvezető sajtótájékoztatóján jelezte: a kivitelezés várható befejezése 2023. november 30., amennyiben ezt a határidőt nem tartja a kivitelező, úgy kénytelenek lesznek jogi lépéseket tenni. Fenyvesi Gábor, a Fidesz-KDNP közgyűlési frakciójának szóvivője pedig többek között arról beszélt: tudomása szerint év végégi el kell számolnia az országnak az Európai Unió felé minden ilyen projekttel, úgy fogalmazott, nem tudja, hogy a piac számlája ebbe az elszámolásba hogyan tud majd bekerülni. Hogy pontosan miről is van szó, ezt járjuk most körbe.
Jelenleg 1 milliárd 636 millió forint a kivitelezés teljes összege
A salgótarjáni piac és vásárcsarnok felújítása a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program részeként Salgótarján rendelkezésére bocsátott 9,2 milliárd forintos pályázati keretből valósul meg. Eredetileg 900 millió forintra tervezeték a beruházást, a szükséges összeg 2018-ban meg is érkezett a város számlájára, a közbeszerzést ugyanakkor csak 2021-ben sikerült kiírni. A költségek időközben megnövekedtek, a legolcsóbb ajánlat elfogadásához szükséges további 576 millió forint többlettámogatásról két évvel ezelőtt augusztusban döntött a kormány, így a tényleges munka 2021 őszén elindulhatott.
Az összesen 1 milliárd 476 millió forintos kivitelezési összegen felül a nem önkormányzati tulajdonú árusítóhelyiségek részleges megújítására (amelyekre pályázati támogatás nem használható fel) az önkormányzat saját költségvetéséből további 60 millió forintot különített el korábban, a legutóbbi közgyűlési ülésen pedig egy további 100 millió forintos keretet az “újabb, előre nem látott, a kivitelezés során felmerült pluszmunkákra”. A piaci beruházás így összességében 1 milliárd 636 millió forintból zajlik, a következőkben ennek a tételnek a pályázati támogatásként érkezett 1 milliárd 476 millió forintos részének elszámolhatóságáról lesz szó.
Fontos határidő közeleg
A polgármester által említett november végi határidő nem csak ezen projekt esetében, de általános szempontból is fontos dátum. Az uniós költségvetés hétéves ciklusokban működik, ez a projekt még a 2014-2020-as időszakból finanszírozott, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében.
Alapesetben a bármely operatív programon belüli projektekre költött pénzekkel az úgynevezett “n+2 szabály” alapján, a költségvetési ciklus zárulását követően legkésőbb két évvel el kell számolni. Az unió ezt most a koronavírus-járvány hatásaira tekintettel még egy évvel megtoldotta, így az utolsó elszámolásokat legkésőbb 2023. december 31-ig szükséges megtenniük a tagországoknak. Amit eddig az időpontig nem sikerül leigazolni, azt az uniós költségvetés nem téríti meg.
Az év utolsó napjával az ország elszámolási kötelezettsége aktuális, a projekteket a korábbi években ezt megelőzően az év közepén volt szükséges lezárni, hogy maradjon idő a szükséges összesítésekre. Most ugyanakkor nem csak itt, hanem több más esetben is biztosított a november végi zárás lehetősége. Emögött vélhetően az áll, hogy a részelszámolások országszinten magas arányban lefedték már a támogatási keretösszegeket. Ettől függetlenül a határidő az határidő,
a salgótarjáni önkormányzat gazdálkodását pedig elvben az a veszély fenyegeti, hogy ha a megadott dátumra nem sikerül lezárni a projektet, az irányító hatóság akár vissza is követelheti a már korábban kifizetett pénzt, hiszen azt az ország sem tudja az elszámolni az unió felé.
Az általunk megkérdezett, a pályázati rendszer működését jól ismerő szakemberek szerint ugyanakkor erre kevés az esély. Mint emlékeztettek rá: a magyar kormány minden operatív program esetében némi “ráhagyással” hirdeti meg a keretösszegeket. Ennek köszönhetően egy némi mozgásteret biztosító összeggel több pénz áll rendelkezésre az egyes programokban annál, mint amit az unió felé elszámolni szükséges. A más országok által is alkalmazott technika magyarázata az, hogy számolnak egyes támogatást nyert projektek csúszásával vagy akár meg nem valósulásával, de a “ráhagyás” eredményeképpen ezek adott esetekben így nem hátráltatják az unió felé történő elszámolást.
Teljes uniós támogatás egyébként lényegében nincs, ez az érték a különböző operatív programoknál jellemzően 85 százalék. A fennmaradó forrást a magyar költségvetés biztosítja a 100 százalékos támogatású önkormányzati beruházásokhoz, így növelhető a keret a mozgástér érdekében a hazai büdzsé terhére.
A projekteket a magyar állam emellett lényegében részben vagy egészében előfinanszírozza, mint feljebb részletesen is kitértnük rá: a salgótarjáni piac kivitelezéséhez is már korábban megérkezett a teljes pályázati összeg. A szakemberek szakmai szempontból egy esetleges csúszás esetén a támogatási összeg visszakövetelésére kevés esélyt látnak, leginkább annak okán, hogy ez önkormányzatokkal szemben ritkának tekinthető.
Ezt a megjegyzést ugyanakkor rögtön tompították is azzal, hogy teljes költségvetési elszámolással érintett időszakok csak hétévente jelentkeznek, a köztes években pedig kevésbé okoz részelszámolási problémát az unió felé egy-egy csúszás (emellett legtöbbször a felmerült, alátámasztott problémák tükrében szükség szerint módosítják is a véghatáridőt az adott kivitelezés befejezésére). Mint margóra hozzátették: arra tekintettel, hogy amikor ez egyáltalán felmerülhet (és ha egyáltalán fel fog merülni), már közel leszünk időben az önkormányzati választásokhoz is, még inkább valószínűtlen a támogatási összeg visszakövetelése.
A piac felújításának július közepi státuszát látva a november 30-i végdátumra történő befejezés nem esélytelen, de egészen biztosan szűkösen teljesíthető. Olyan részletekre pedig ezúttal ki sem tértünk, hogy egy ekkora kivitelezés átadás-átvétele – megrendelőtől és kivitelezőtől függetlenül, már csak nagyságrendjéből fakadóan is – szinte elképzelhetetlen hibajegyzék vagy hiánypótlási felhívás nélkül. Ahhoz, hogy november 30-án teljesítettnek lehessen tekinteni a beruházást, lényegében már október második felében készre kellene jelentenie azt a kivitelezőnek.
