„Vannak áldozatok, amelyek emlékezetté, az emlékezetből pedig közös akarattá és történelmi erővé válnak. 1956-ot katonai erővel leverték, de erkölcsi értelemben nem tudták legyőzni” – mondta Kreicsi Bálint polgármester péntek reggel a salgótarjáni Megyeházánál, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója, illetve a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja alkalmából rendezett ünnepségen.
A városvezető úgy fogalmazott, a magyar történelemben két évszám különös jelentőséggel bír és örök jelképpé vált: 1848 és 1956. „Két évszám, két forradalom, két szabadságharc, mégis ugyanaz a maradandó üzenet: a magyar nemzet szabadságát el lehet venni, de a szabadság iránti vágyát sohasem.”
„Ma, ennek a páratlan történelmi eseménynek a 70. évfordulóján tisztelettel hajtunk fejet azok előtt, akik egykoron életüket, szabadságukat és jövőjüket kockáztatva álltak ki Magyarország függetlenségéért. Azok előtt, akik hittek abban, hogy a magyar nemzetnek joga van szabadon dönteni a saját sorsáról. Azzal a rendíthetetlen hittel, amely a legnehezebb időkben is képes erőt adni egy nemzetnek.” – mondta Kreicsi Bálint.
A megyeszékhely első embere arról is beszélt: a forradalom résztvevői közül sokan nem érhették meg a változást, áldozatuk mégsem volt hiábavaló. A szabadság eszméje túlélte az elnyomást, és később hozzájárult ahhoz, hogy 1989-ben Magyarország elindulhasson a demokratikus átalakulás és a nemzeti önrendelkezés útján.
A polgármester végezetül hangsúlyozta: hetven év elegendő idő ahhoz, hogy a személyes emlékekből történelem legyen, de nem elegendő ahhoz, hogy a történelem tanulságai elveszítsék érvényüket. Különösen akkor nem, ha rajtunk múlik, mit adunk tovább a következő nemzedékeknek.
„Én hiszek abban, hogy a szabadság és az összetartozás egymást erősítő értékek. Hiszek abban, hogy egy település akkor lehet igazán erős, ha lakói számíthatnak egymásra, ha tisztelik egymás méltóságát, a közös ügyekben meghallgatják egymást, és a jövőt nem egymás ellenében, hanem együtt építik. Hiszem, hogy a nemzeti önrendelkezés és a társadalmi igazságosság nem egymást kizáró célok. Éppen ellenkezőleg: akkor válhatunk igazán erős közösséggé, ha a szabadság lehetősége minden ember számára a méltó élet reményével párosul” – fogalmazott Kreicsi Bálint.
Az emlékfutást méltatta a megyei közgyűlés elnöke
Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke beszédében aláhúzta: 1956 és Salgótarján nem elválaszthatóak egymástól. „Igaz ez az állítás akkor is, ha tudjuk, hogy az úgynevezett „létező szocializmus” évtizedeiben a diktatórikus hatalom megpróbálta letagadni, meghamisítani városunk valós történelmét” – mondta. Skuczi Nándor a salgótarjáni emlékfutás fontosságát is kiemelte beszédében. Mint mondta, a Valiskó Ferenc által életre hívott, ma Langer Olivér által továbbvitt kezdeményezés minden emlékezni vágyónak lehetőséget ad a teljesítménnyel egybekötött méltó tiszteletadásra.
„Ez az évről-évre megrendezett emlékfutás – nem egyszer országos hírességek bevonásával – segít a város hírnevének javításán. Nekünk, ma élőknek becsületbeli és hazafias kötelességünk tisztelettel és hűséggel ápolni az előttünk járó hősök emlékét és emlékezetét” – hangsúlyozta a megyei közgyűlés elnöke. Skuczi Nándor végezetül úgy szólt: „Salgótarján, a város, ahol élünk, a város, amely annyi áldozatot adott ’56-ban mai szabadságunkért. A város, ahol évről évre emlékfutással fejezzük ki tiszteletünket. S ez így helyes. Maradjon is így!”.
Bodó Mónika, a POFOSZ Nógrád Megyei Szervezetének elnöke kifejtette: ma egy rendkívüli, felemelő történelmi napnak vagyunk a részesei, hiszen az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulóját ünnepeljük. „Ennek a napnak az összefogásról, a hitről és a hazaszeretetről kell szólnia. Arról a megkérdőjelezhetetlen igazságról, hogy mi magyarok egyek vagyunk és összetartozunk” – fogalmazott.
Arról is beszélt: ma a legfontosabb dolgunk a köszönet és a hála. Bodó Mónika köszönetet mondott többek között azoknak, akik félelmet nem ismerve az utcára vonultak, tüntettek, szerveződtek, majd ellenálltak, valamint háláját fejezte ki a salgótarjáni diákoknak, munkásoknak, bányászoknak, értelmiségieknek és civileknek is, hogy városunkat is elindították a szabadság útján. Legfőképpen ugyanakkor az ’56-os hősöknek mondott köszönetet, hogy kitartottak, hogy a legreménytelenebb és a legszebb pillanatokban sem adták fel a hitüket, és példát mutattak az egész világnak.
Az ünnepség fényét Németh Anna színművész, illetve Oláh Patrik Artisjus-díjas és Junior Príma díjas zeneszerző, hegedűművész műsora emelte. Az ünnepségre ezúttal is futva érkezett Schirilla György sportoló, aki immár három évtizede folytatja ezt a hagyományt.
