Az előzőnél is sikeresebb évet zártak szűkebb régiónk vadászatra jogosultjai, akik vélhetőleg minden eddiginél több érmes trófeát jegyeztek az idei szezonban. A 2021-es esztendő a sikerek mellett azonban kihívásokat is tartogatott, melyről Zám Zalán, a Nógrád-cserháti vadgazdálkodási tájegység fővadásza beszélt portálunknak a Kelet-Cserháti Trófeaszemlén.
Ahogy az élet más területeire, úgy a vadászatra is rányomta a bélyegét koronavírus-járvány – fejtette ki Zám Zalán. Mint mondta, a járvány hozadéka volt, hogy hazánk vadászai – a Covid-19 korlátozások miatt – itthon maradtak, így az utóbbi egy-két évben a fizetőképes magyar keresletre szűkült a vadászatra jogosultak bérvadászati bevételei. Sokakban azonban felmerült a kérdés, hogy amennyiben a járványhelyzet szigorodása miatt újra háttérbe kell szorítani a külföldi vendégeket, a magyar kereslet képes lesz-e a jövőben is eltartani őket – magyarázta a fővadász.
Zám Zalán ismertetése szerint az elsődleges cél jelenleg a nagyvad állomány továbbra is minőségi alapokon nyugvó, de mennyiségi csökkentése.
A legtöbb vadászatra jogosult mára rájött, hogy ha tovább hagyják szaporodni az állományt, az előbb-utóbb kényszerhelyzetbe hozza őket, hiszen például egy nagyobb vadkár esetén a vadászatra jogosult léte forog kockán. Ezért a legtöbben az állomány fokozatos csökkentése mellett döntöttek, hogy például a vadkárokkal kapcsolatos kiadások ne érintsék érzékenyen őket.
A másik tényező, mely napjainkban befolyásolja a vadászatot, az a nagyragadozók – hiúzok, medvék, farkasok – megjelenése. Ahogy Zám Zalán is felidézte, a vadkamerás felvételek azt bizonyítják, hogy a térségben vadászatra jogosultak közel fele szembesül a problémával.
A fővadász ismertetése szerint még nem az okozza a kárt, hogy a medvék vagy a farkasok oly nagymértékben ritkítják az állományt, hanem az, hogy teljesen megváltozik a területen élő vadállomány viselkedési szokásai.
A muflonok nyájakba, a szarvasok nagyszámú rudlikba tömörülnek, saját biztonságuk és védekező stratégiájuk fokozása érdekében. Ez azzal jár együtt, hogy egy 3-4 ezer hektáros területről egy-egy farkas falka folyamatos kontroll alatt, hatást gyakorol az állomány mozgására, így a vadgazdálkodó később hiába keresi a területén élő állományát egy-egy bérvadászat sikerességének reményében – magyarázta Zám Zalán. A vadkamerák segítségével azt is megfigyelték, hogy a gímszarvasok – a normálistól eltérően – délelőtt tíz és délután három óra között jelennek meg az etető- vagy itatóhelyek környékén, az eddigiektől eltérő nagy létszámú csapatokba verődve. Mindez új kihívásokat jelent a vadászatra jogosultaknak, melyre megoldást kell találni – hangsúlyozta a fővadász.
A fiatalokhoz szeretné közelebb hozni a természetet a Nógrád Megye Vadászati Kultúrájáért Közhasznú Alapítvány
A Nógrád Megye Vadászati Kultúrájáért Közhasznú Alapítvány már közel 20 éve működik, tagjai most azonban a nagyközönséggel is szeretnék megismertetni tevékenységüket. Zám Zalán, aki nem csak a Nógrád- cserháti vadgazdálkodási tájegység fővadásza, hanem az alapítvány kuratóriumának elnöke is, a 3100.hu-nak elmondta: fő céljuk, a vadgazdálkodás kultúrájának és etikájának népszerűsítése, illetve, hogy a fiatalabb generációt közelebb tudják hozni a természethez, hiszen napjainkban sokan elfelejtenek felállni a számítógép elől, és megcsodálni a természet szépségeit, érdekességeit.
Ismertetése szerint elsősorban az általános iskolás korosztályt célozzák meg, akiknek szeretnék bemutatni a vadászat – különösen a Nógrád megyei vadászat – hagyományait, kultúráját is.
Az alapítvány, támogatásokból, pályázati forrásokból, illetve vállalkozások és magánszemélyek adójának önkéntesen felajánlott egy százalékából befolyt összegből működik, mindezt pedig a vadgazdálkodásra, a vadászati kultúra ápolására, népszerűsítésére fordítják.
Ahogy az alapítvány kuratóriumi elnöke is mondta, a koronavírus-járvány alatt számos család indult el a természetbe, és kereste kikapcsolódási lehetőségeit. Fontos azonban, hogy a kirándulók tisztában legyenek vele, hogy mit látnak, és hogyan kell kapcsolódniuk a természethez – hangsúlyozta. Mivel Nógrád megye településeit főként erdők veszik körül, szűkebb térségünkben különösen fontos, hogy a természet nyitott könyv legyen az emberek előtt, azonban túrázás közben véletlenül sem tegyenek kárt a természetben, hiszen “a Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön” – tette hozzá Zám Zalán.
