2025 első negyedévében összesen 84 alkalommal riasztották égő lakóépülethez a Nógrád vármegyei tűzoltókat, mely 16-tal több esetet jelent az előző év azonos időszakához képest – közölte Kapás Márton tűzoltó főhadnagy, a Nógrád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.
Mint ismertette, az idei lakástüzekben egy ember életét vesztette, kilencen pedig megsérültek. A halálos áldozattal járó tűzeset január 17-én történt Balassagyarmaton, ahol egy száz négyzetméteres ház kazánházként használt pincéjében papírok, rongyok és tűzifa égett. A tűzoltók egy idős, eszméletlen nőt hoztak fel a pincéből, ő azonban füstmérgezés miatt életét vesztette. A tűzoltók megfékezték a lángokat, majd átszellőztették az épületet. A ház másik lakója, egy idős férfi kórházba került, ő szintén füstmérgezést szenvedett.
Az év első három hónapjában keletkezett lakástüzek eloltásához összesen 43 órára és 140 tűzoltójárműre volt szükség. Összesen 732 négyzetméternyi épített terület égett le vármegyénkben, 16 otthon vált tűz miatt lakhatatlanná, emiatt pedig 33 embernek kellett átmenetileg elköltöznie – sorolta szóvivő.
Kapás Márton rámutatott: a 84 tűzzel érintett épület egyikében sem volt füstérzékelő, holott a készülék életet és anyagi javakat menthet meg azzal, hogy a tüzet már annak keletkezésekor hangos sípolással jelzi. Minél hamarabb észleljük a tüzet, annál nagyobb eséllyel lehet azt eloltani, vagy kimenekülni az ingatlanból és értesíteni a tűzoltókat.
A lakástüzek megelőzése érdekében tanácsos tehát a konyha, a hálószoba vagy a nappali mennyezetére füstérzékelőt szerelni. Már olyan készülékek is beszerezhetőek, amelyek füst esetén nemcsak hangosan sípolnak, hanem figyelmeztető jelzést is küldenek a mobiltelefonunkra. Ez praktikus megoldás lehet idős, egyedül élő hozzátartozóink védelmére.
Nógrád vármegyében a legtöbb tűz a kéményből indult, az összes eset 46 százaléka ilyen eredetű. A tüzek 11 százaléka a hálószobában, 6 százaléka pedig a nappaliban keletkezett. A tüzek jellemzően elektromos problémára, a fűtési rendszer hibájára, nyílt láng használatára, a kémény állapotára, illetve főzésre, dohányzásra, szemétégetésre vezethetők vissza. A Nógrád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság négy esetben indított tűzvizsgálati eljárást a tűz pontos keletkezési helyének, idejének és okának feltárása érdekében. Három helyen felmerült a szándékos tűzokozás gyanúja, egy épületnél pedig gázpalackok nehezítették az oltást – fejtette ki a szóvivő.
Kapás Márton arról is beszélt: az első negyedévben hét alkalommal riasztották szén-monoxid miatt a Nógrád vármegyei tűzoltókat, mely csökkenést jelent a tavalyi első negyedévi kilenc esetszámhoz képest. Szűkebb hazánkban idén eddig szerencsére nem követelt áldozatot a mérgező gáz, és senki sem szenvedett szén-monoxid-mérgezést sem.
Szén-monoxid akkor keletkezik, ha zárt térben nyílt lánggal működő berendezést használnak, és nem megfelelő a levegő-utánpótlás. Az ilyen helyiségekben állandó és automatikus szellőzésre van szükség, az ablakokba légbevezetőt kell szerelni, nem elegendő időnként szellőztetni. Érdemes minden nyílt lánggal működő fűtő-, főző- és vízmelegítő eszköz közelébe szén-monoxid-érzékelőt helyezni – hangsúlyozta a tűzoltó főhadnagy.
