Több mint 1600 fővel csökkent Nógrád vármegye lakosságszáma a tavalyi évben – derül ki a Belügyminisztérium személyiadat- és lakcím-nyilvántartásából.
A vármegyének a 2025. január 1-jei adatok szerint 186 863 lakosa van, vagyis 1607 fővel, 0,9 százalékkal kevesebb, mint 2024 elején. A visszaesés mértéke a tavalyi évhez viszonyítva minimálisan nőtt: 2023-ról 2024-re még 1425 fővel, 0,8 százalékkal csökkent Nógrád lakosságszáma.
A Központi Statisztikai Hivatal a halálozások és a születések egyenlegét adó természetes fogyásról legutóbb 2024 I-III. negyedévére vonatkozóan tett közzé előzetes adatokat, melyek alapján szűkebb régiónk lakosságszáma 886 fővel csökkent az első kilenc hónapban. Az előző évekből az látható, hogy az utolsó negyedévekre jellemzően még pár száz fővel nőtt ez a szám, így elmondható, hogy Nógrád vármegye népességcsökkenéséért nagyobb részben a természetes fogyás felelős, s csak kisebb részben okolható az elvándorlás.
Közel ezer fővel laknak kevesebben a nógrádi városokban
A Belügyminisztérium adatsora alapján – az előző évekhez hasonlóan – Nógrád vármegye összes városában csökkent a lakosságszám 2024 folyamán. Szűkebb régiónk hat városában összesen 73 376-an éltek az év elején, ez 980 fővel, 1,3 százalékkal kevesebb a 2024. január 1-jei adatokhoz képest.
Mint arról beszámoltunk, Salgótarjánban az előző évekhez hasonló mértékben, 504 fővel csökkent a lakók száma, mely 1,6 százalékos visszaesést jelent. A megye második legnépesebb városában, Balassagyarmaton 13 739-en élnek a 2025. január elsejei adatok szerint, itt 1,4 százalékkal, 192 fővel csökkent a lakcímmel rendelkezők száma.
Bátonyterenye lakosságszáma 146 fővel, 1,3 százalékkal 11 295 főre csökkent, míg Pásztón 8582-en, vagyis 84 fővel, egy százalékkal kevesebben éltek 2025 elején, mint egy évvel korábban. Szűkebb régiónk két legkisebb városában csökkent a legalacsonyabb arányban a lakosságszám: az 5318 fős Szécsényben 36 fővel, míg a 2582 fős Rétságon 18 fővel esett vissza a helyiek száma, mely egyaránt 0,7 százalékos csökkenést jelent.
Ötéves távlaton szintén Salgótarjánban csökkent a leginkább a lakosságszám – a megyeszékhelyen 2020 elejéhez képest mintegy háromezer fővel, 8,7 százalékkal kevesebben élnek a lakcímadatok szerint. Lakosságarányosan a legkisebb csökkenés Pásztón figyelhető meg, itt öt év alatt bő 400 fővel, 4 és fél százalékkal esett vissza a helyiek száma.
Az előző évinél is nagyobb mértékben csökkent a nógrádi falvak lakosságszáma
Nógrád vármegye 125 községében összesen 113 487-en éltek az év első napján, ez 627 fős, fél százalékos csökkenést jelent egy év alatt. Érdekesség, hogy 2022 folyamán még 46 fővel gyarapodott a falvaink összlétszáma, 2023-ban pedig még ennél valamivel kisebb mértékben, 462 fővel esett vissza a lakosságszámuk. A falvak közül 41 lakosságszáma nőtt, míg 81 községé csökkent, stagnálást pedig háromban, Honton, Kutasón és Magyargécen figyelhetünk meg.
A községek közül a legnagyobb mértékben Nógrádmegyer bővült, itt 42 fővel éltek többen január elsején, mint 2024 elején, a község lakosságszáma így 1652-re nőtt. Nógrádmegyert Palotás (1664 fő) követi 22 fős bővüléssel, míg Sóshartyánban (900 fő) 21 fővel, Romhányban (2217 fő) pedig 20 fővel nőtt a helyiek száma. A TOP5-ös lista végén, plusz 19 fővel Mátranovák (1620 fő) áll.
A legtöbb lakót a nógrádi falvak közül Érsekvadkert vesztette 2024 eleje óta: a legnagyobb Nógrád vármegyei községben 57 fős csökkenés után 3584-en élnek. A negatív lista második helyén Jobbágyi áll, a település lakóinak száma 39 fővel, 1929-re csökkent, míg a harmadik helyezett Mátraterenyén 37 fővel élnek kevesebben, így lakosság száma 1710 főre esett vissza. Ezeket követi Mátraverebély (1775 fő) 33 fős csökkenéssel, majd Bárna (947 fő), ahol 32 fővel élnek kevesebben, mint 2024 januárjában.
Tovább apadt a Salgótarján környéki települések lakóinak száma
Salgótarján lakosságszámának csökkenése kapcsán évről évre megnézzük, mennyiben befolyásolhatta a visszaesés a környező falvak lakosságszámát, hiszen felvetődhet, hogy a salgótarjániak egy része ezekbe a községekbe költözött.
Ahogy az előző esztendőkben, úgy most is megállapítható, hogy összességében tovább csökkent ennek a kilenc településnek – Cered, Bárna, Mátraszele, Kazár, Vizslás, Nagykeresztúr, Kishartyán, Karancsalja és Somoskőújfalu – a lakosságszáma. A 2023-as, enyhébb visszaesés után most a 2022-essel (105 fő) szinte teljesen megegyező, összesen 106 fős csökkenést könyvelhetnek el ezek a községek, melyekben összesen 10 259-en éltek az év első napján. A kilenc település közül hét lakosságszáma csökkent – igaz, Karancsaljáé mindössze egy fővel –, míg Vizslás öt, Somoskőújfalu pedig nyolc fővel bővült 2024-ben.
A Karancs-völgyben ugyancsak tovább csökkent a helyiek száma, a négy települést – Karancsalját, Karancsberényt, Karancskeszit és Karancslapujtőt – összesen 6495-en, vagyis 29 fővel kevesebben lakják, mint egy évvel korábban. Bár az elmúlt esztendőkben a visszaesés egyre nagyobb mértékű volt a Karancs-völgyben, ez a tendencia most megfordult – 2023 folyamán még jóval nagyobb, 52 fős csökkenés volt megfigyelhető. A tavalyi évben Karancsalja már említett egy fős csökkenése mellett Karancskeszi lakosságszáma hét fővel, Karancslapujtőé pedig 27 fővel esett vissza, míg Karancsberény hat fővel gyarapodott.
