Hivatalosan is lezárult a Salgótarján és Térsége Egészségügyi-Szociális Központja (ESZK) Füleki úti épületének energetikai korszerűsítése, mely a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz támogatásával valósult meg.
A péntek délelőtt tartott projektzáró rendezvényen Kreicsi Bálint polgármester ismertette: a beruházás részeként kicserélték a nyílászárókat, felújították a portarészt, a homlokzat és a padlásfödém hőszigetelést kapott, napelemes rendszert telepítettek, korszerűsítették az épület külső határoló szerkezeteit, de projektarányos akadálymentesítésre és hőtechnikai fejlesztésekre is sor került. Mindennek köszönhetően a működési kiadások csökkentek, az épület esztétikusabb látványt nyújt, komfortosabb a munkavállalóknak és az ide érkezőknek – sorolta.
A városvezető hangsúlyozta: a projekt összköltsége mintegy 164 és fél millió forint volt, eredetileg azonban ennél 125 millió forinttal nagyobb, csaknem 290 millió forintos támogatási összeget nyert el az önkormányzat. A különbözetet a közgyűlés döntése alapján egy másik épület energetikai korszerűsítésére fordítják.
Kreicsi Bálint arról is beszélt: a csütörtöki közgyűlésen több újabb TOP Pluszos támogatási kérelem benyújtásáról döntöttek, ezek közül kettőnél már el is indították a folyamatot. „Minden lehetőséget kihasználunk, és minden projektben igyekszünk azon lenni, hogy maradványösszegek felhalmozásával új projekteket is be tudjunk vonni – ebben az esetben is ez történt” – magyarázta. Salgótarján első embere hozzátette: a hatékony munkavégzés és az összegek megfelelő csoportosítása továbbra is az egyik legfontosabb szempont lesz a városvezetés számára.
A polgármester beszédében mindemellett köszönetet mondott a kivitelezést végző Nordép Hungary Kft. munkatársainak és Berki László ügyvezetőnek, illetve mindenkinek, aki részt vett a projektben.
A további források megszerzése lesz az igazi kihívás Becsó Zsolt szerint
Becsó Zsolt, Kelet-Nógrád országgyűlési képviselője beszédében kifejtette: az elmúlt 15 év salgótarjáni városfejlesztési politikája kapcsán kettős érzései vannak. Mint mondta, 2012-ben fellélegzett a város, amikor a kormány bő 2 milliárd forintos adósságtól szabadította meg. Ezt követően nagyobb álmokat lehetett megfogalmazni, az igazi lehetőségek pedig 2014 után nyíltak meg, amikor elérhetővé váltak az európai uniós források, melyeket a kormány is ki tudott egészíteni.
A honatya szerint egyrészt örömteli, hogy a TOP és a TOP Plusz keretében számos beruházás valósult, illetve valósulhat meg, ám sajnálatos, hogy bizonyos lehetőségekkel nem tudott élni az előző önkormányzat – erre példaként említette a Modern Városok Programot.
Ennek kapcsán azt mondta: szinte csak azok a beruházások valósultak meg a Modern Városok Programban, melyet a kormányzat irányított. Példaként említette utóbbiakra az onkológiai központ létrehozását, a 21-es számú főút négysávosításának befejezését, illetve a salgótarjáni és környékbeli egyházi épületek felújítását. A város annak az 1 milliárd forintnak az elköltésében állt helyt, melyet különféle fejlesztések előkészítésére, területek megvásárlására fordítottak – fogalmazott.
Becsó Zsolt rámutatott: a koronavírus-járvánnyal, majd az orosz-ukrán háborúval ezek a lehetőségek elvesztek, és egy teljesen új helyzet állt elő. Ilyen körülmények között került egy új vezetés a megyeszékhely élére, és most kell majd bizonyítaniuk.
Mint kiemelte, nem az jelenti majd az igazi kihívást, hogy a Salgótarján számára dedikált összegből megvalósuló fejlesztéseket véghezvigyék, hanem az, hogy mindezen túl képesek lesznek-e a kormányzattal, a helyiekkel együttműködve elérni, hogy minél több forrás érkezzen a városba.
A képviselő hozzátette: előre kell tekinteni, a lehető leghatékonyabban felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat, továbbá olyan lépéseket kell megtenni, mint amilyen az Építési és Közlekedési Minisztériummal való együttműködés is.
