„Stabil fenntartó – erős intézmények – sikeres gyermekek” – ezt az alcímet viseli Imreh Erika, a Salgótarjáni Tankerületi Központ november elején kinevezett igazgatójának pályázata, melyben részletesen ír arról, hogyan képzeli el a következő éveket, de azt is ismertette, milyen lépéseket tenne frissen kinevezett vezetőként az első száz napban.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a napokban számolt be róla közösségi oldalán, hogy felkerültek a Klebelsberg Központ honlapjára a tankerületi központok új igazgatóinak vezetői koncepciói. Mint arról portálunk is írt, az augusztusban meghirdetett felhívásra összesen 567 pályázat érkezett, amelyek közül 424 felelt meg a feltételeknek. Az új tankerületi igazgatók november 5-én kezdték meg munkájukat a tankerületek élén.
A Salgótarjáni Tankerületi Központ új igazgatója, Imreh Erika a Klebelsberg Központ weboldaláról elérhető pályázatában arról ír: a hivatalos adatok alapján a tankerület egyszerre néz szembe demográfiai, szakmai, illetve humánerőforrás- és infrastrukturális kihívásokkal. Úgy véli, a tanulói létszám elmúlt években tapasztalható változása arra hívja fel a figyelmet, hogy nem lehet egységes sablont alkalmazni minden intézményre. Rámutatott: más a helyzete egy növekvő vagy stabil létszámú iskolának, és más egy fogyatkozó létszámú, kisebb iskolának.
Hangsúlyozta: éppen ezért elsősorban nem intézménybezárásokban vagy szervezeti változtatásokban gondolkodik, hanem adatokon alapuló helyzetértékelésben.
Ennek kapcsán a pályázat későbbi részében arról is írt: nem tartja helyesnek, ha a kisebb települések iskoláinak kérdését csupán a létszámadatok alapján ítélik meg. Mint fogalmazott, „egy iskola egy település életének fontos közösségi intézménye”, így a döntések előtt együttesen kell vizsgálni több szempontot, a tanulói létszám mellett például az oktatás minőségét, az épület állapotát és a közlekedési lehetőségeket is figyelembe kell venni.
Imreh Erika kifejtette továbbá: szeretné, ha az intézményvezetők főként nem ellenőrzés miatt fordulnának a tankerülethez, hanem azért, hogy érdemi és szakmai segítséget kapjanak. Ennek kapcsán arról is írt: szerinte a „tankerület feladata nem az, hogy minden intézményi döntést magához vonjon, hanem hogy megteremtse a jogszerű, kiszámítható és eredményes működés feltételeit, és biztosítsa a felelős szakmai önállóság kereteit”.
A jövőben rendszeres intézményvezetői fórumokat és tematikus szakmai műhelyeket szeretne szervezni, szükség szerint pedig egyéni vezetői konzultációkat is tartana. Kiemelte: fontosnak tartja azt is, hogy a problémákról ne csak akkor értesüljön a tankerületi központ, amikor már válsághelyzet alakult ki, ehelyett inkább a megelőzésre törekedne.
Imreh Erika különösen fontosnak tartja továbbá azt is, hogy támogassák a pályakezdő pedagógusok beilleszkedését – mint írta, „az első években különösen fontos a szakmai mentorálás, a tapasztalatok megosztása és annak biztosítása, hogy a pályakezdő ne maradjon egyedül a nehéz helyzetekkel”. Emellett támogatni szeretné a tapasztalt pedagógusok tudásátadását is, mellyel szerinte sokat nyerhetnek az iskolák.
Szakmai együttműködéssel és komplex támogatással segítené a gyerekeket
A Salgótarjáni Tankerületi Központ új igazgatója pályázatában kifejtette továbbá: megválasztása esetén különös figyelmet fog fordítani a hátrányos helyzetű gyermekekre, a sajátos nevelési igényű tanulókra, a különleges bánásmódot igénylő diákokra, továbbá a lemorzsolódás megelőzésére, a tehetséggondozásra és a gyermekvédelmi együttműködésre is.
Úgy véli, a gyermekek helyzetét komplex módon, több oldalról kell megközelíteni, hiszen az iskolában jelentkező problémák mögött gyakran családi, szociális vagy beilleszkedési nehézség áll. A tankerületnek emiatt együtt kell működnie az intézményekkel, a szakszolgálattal, a gyermekvédelmi szereplőkkel, valamint az önkormányzatokkal és a családokkal is.
Imreh Erika érintette a pedagógiai szakszolgálati feladatokat is. Megítélése szerint ezek nagyságrendje önmagában is indokolja, hogy kiemelten figyeljenek erre a területre. Azt írta, szeretné javítani a szakszolgálat, az intézmények és a családok közötti együttműködés hatékonyságát, a cél pedig az, hogy a gyermekek a lehető leghamarabb megkapják a számukra szükséges segítséget.
A gazdálkodás és a fenntarthatóság kapcsán kifejtette: tankerületi vezetőként prioritási listát alakít ki a fejlesztési döntésekhez. Ez alapján meg lehetne különböztetni a halaszthatatlan, a szakmailag indokolt és a hosszabb távon tervezhető beruházásokat. Kiemelt figyelmet kíván fordítani az energiafelhasználásra, az épületek állapotára, az akadálymentesítésre, a biztonságra és az egészséges tanulási környezetre.
Az első száz nap
Imreh Erika pályázatában arról is írt, megválasztása esetén hogyan képzeli el az első száz napot a Salgótarjáni Tankerületi Központ élén. Ismertetése szerint az első 30 napban valamennyi intézmény vezetőjével személyes találkozót kezdeményez, és arra keresi a választ, mi működik jól, mi okozza a legnagyobb gondot, miben lenne szükségük segítségre, illetve, hogy milyen jó gyakorlatot tudnának megosztani. Ezzel párhuzamosan áttekinti a humánerőforrás-, gazdálkodási, intézmenyi, pályázati és fejlesztési helyzetet is.
A következő 30 napban a vezetői koncepciója szerint elkészíti a tankerület vezetői helyzetképét, mely során azt vizsgálja, mit kell megőrizni, fejleszteni, egyszerűsíteni, illetve megváltoztatni. Az ezt követő 40 napban jön a cselekvés, amikor a feltárt problémákhoz konkrét intézkedési terv is készül. A pályázatban megfogalmazott tervei szerint Imreh Erika az első száz nap végére el szeretné készíteni a Salgótarjáni Tankerület 2030 stratégiai programjának részletes alapját.
Kiemelte: „2030-ra olyan tankerületet szeretnék látni, amely erős intézményvezetőkkel rendelkezik, gyermekközpontú, megbecsüli a pedagógusokat, tudásmegosztó hálózatként működik, felelősen gazdálkodik és képes gyorsan alkalmazkodni a változó környezethez.”
