Salgótarján szempontjából is fontos információk hangzottak el a „81-es számú Hatvan–Salgótarján–Somoskőújfalu vasútvonal – a Magyar Államvasutak első vonala – fejlesztési feladatai” című konferencián, amelyet a Bátonyterenyei Lokálpatrióták Társasága szervezett a Közlekedéstudományi Egyesület Nógrád Megyei Területi Szervezetével közösen.
Kreicsi Bálint, Salgótarján polgármestere – aki előadóként maga is részt vett a csütörtöki konferencián – közösségi oldalán azt írta: az esemény több szempontból is hasznos volt. Egyrészt ismét összhangot tudtak mutatni Agócs Attilával, Fülek polgármesterével a közös vasúti beruházások érdekében, másrészt első kézből jutottak megerősítő vagy új információkhoz.
Mint ismertette, a MÁV képviselőjének előadása alapján előkészítés alatt áll a salgótarjáni kórházhoz tervezett vasúti megálló építésére vonatkozó közbeszerzés. Az S-Bahnként is ismert városi vasúti szolgáltatás beindításához elengedhetetlen városközponti vágányátkötést a vasúttársaság a jövő év során saját forrásból tervezi kialakítani, a megállóhely és a Kossuth út közötti területen. Rámutatott: utóbbi azért kiemelten fontos, mert így biztosítható, hogy a szerelvények ne a külső pályaudvaron, hanem a városközponti megállóhelynél keresztezzék egymást. Ebben az esetben ugyanis lehetővé válik, hogy a szerelvények 30 perces követéssel tudjanak közlekedni a város területén – hangsúlyozta.
Kreicsi Bálint arról is írt: a városközponti megállóhely kapcsán megerősítették, hogy a kiszolgáló épületnél komoly statikai problémák merültek fel az átalakítás során, így ott teljesen új terveket kell készíteni, ami már folyamatban van.
A MÁV által finanszírozott és irányított felújítás részeként emiatt most az aluljárókra helyeződött át a hangsúly: jelenleg a postánál dolgoznak, az ottani munkálatok befejezése után pedig a távolsági autóbusz-állomásnál található gyalogos aluljáró fog következni.
A városi vasúti szolgáltatás keretében tervezett új megállóhelyek – a Beszterce-lakótelep, az Ipari Park, továbbá a bátonyterenyei Ipari Park – esetében a vasúttársaság azt vizsgálja, hogy a beruházásra sor kerülhetne-e az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz keretében rendelkezésre álló forrásokból. Mindemellett a 81-es vonalat érintően jövőre Tar állomáson korszerű biztosítóberendezést alakít ki a vasúttársaság, Pásztón pedig a felvételi épület korszerűsítését tervezik – sorolta Salgótarján polgármestere.
A lakossági igény növekedése is segíthetné a vasúti fejlesztések megvalósítását Kreicsi Bálint szerint
Kreicsi Bálint előadásában a salgótarjáni városi vasút előkészületeiről, illetve a 81-es vasútvonal jövőjéről is beszélt. Mint mondta, az elmúlt évtizedekben már számos különböző járműtípus megfordult a vonalon, az utóbbi esztendőkben azonban a MÁV talán legkisebb járműveit láthatjuk itt. Hozzátette, bár ez nem túl előremutató, a jelenlegi utasforgalomhoz igazodik, hiszen sokszor még ezeket a szerelvényeket sem sikerül megtölteni. Elindult azonban egy folyamat, amelynek révén hibrid üzemű vasúti kocsik érkezhetnek a vonalra – mint felidézte, ez a gondolat már 2020-ban is felmerült. A városvezető kiemelte: bár nem a járművek jelentik az egyetlen problémát, fontos, hogy a 21. század követelményeinek megfelelő járműpark közlekedjen a vonalon, így Salgótarján tárt karokkal várja az új vonatokat.
A polgármester kifejtette továbbá: ahhoz, hogy megalapozott legyen a vasútvonal fejlesztésének igénye, az is kell, hogy növekedjen a vasút iránti igény az utasok részéről.
Szerinte ez bizonyos helyszíneken egészen kis beruházásokkal, például a peronok felújításával, esőbeálló építésével vagy a megfelelő fellépési magasság biztosításával elérhető lenne. Hatással van továbbá a vasút iránti igényre az is, mennyire van napirenden a téma. Elmondása szerint amikor témává vált az S-Bahn, illetve a megállóhely fejlesztése, azt vették észre, hogy többen választják a vasutat – az érdeklődés elsősorban az ingázó diákok részéről nőtt. Úgy véli, minden településvezetésnek felelőssége, hogy éljen a hasonló marketinglehetőségekkel.
A konferencián előadást tartott Ürmössy Ákos, a Közlekedéstudományi Egyesület Nógrád megyei elnöke; Horváth Richárd, Hatvan polgármestere, a Vasutas Települések Szövetsége (VTSz) elnöke; Dr. Fodor Miklós, a salgótarjáni Dornyay Bála Múzeum igazgató-helyettese, történész, muzeológus; Pósalaki László, a MÁV-csoport forgalmi főigazgatója; Agócs Attila, Fülek polgármestere; három vasúti szakember, Jakus István, Fodor Tibor és Végh Gyula; illetve dr. Feketéné dr. Benkó Kata geográfus és Huba Gábor közlekedésmérnök is.
A városi vasút kapcsán arról is beszélt, hogy Salgótarján egy rendkívül hosszú és keskeny város, emiatt a buszközlekedés „döcögős”. Szerinte fontos lenne, hogy a belső vasúti ingázást 5-6 megállóval meg tudják valósítani – bár ez a szám jóval kisebb, mint a buszmegállóké, a vasúti megállók mégis tömegeket tudnának kiszolgálni, hiszen azokat forgalmas helyekre tervezik. A tervek szerint lesz megálló a kórháznál, mely mintegy ezer embernek ad munkát, de szükség van megállóra a Beszterce-lakótelepen is, ahol közel négyezren élnek. Áthelyeznék továbbá a Zagyvapálfalva megállót az Ipari Parkhoz, hiszen míg előbbi helyszínen bezártak a gyárak, addig az Ipari Parkban több is létesült az elmúlt évtizedekben.
A polgármester előadásában hangsúlyozta: ha sikerül elérni, hogy a térségben többen válasszák a vasúti közlekedést, és valódi igény fogalmazódik meg a vasúti fejlesztések iránt, annak szerinte előbb-utóbb eleget fog tenni a MÁV vagy az állam. Hozzátette, ennek szellemében rendezték meg a mátraszőlősi konferenciát is.
