Négy központi kérdése volt Kelet-Nógrád tekintetében az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna hosszú távú stratégiájával kapcsolatos pénteki egyeztetésnek – jelentette be a munkaértekezletet követő sajtótájékoztatón Becsó Zsolt fideszes országgyűlési képviselő. Ebből egyik a vasút kérdésköre, mely fejlesztésének égető szükségességét az éppen a napokban történtek is alátámasztják.
Az oktatás, az ipar és a közlekedés is kiemelt szerepet kap Nógrád megye és Salgótarján fejlesztési stratégiájában
A térség vezetői Palkovics Lászlóval, az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztossal közösen tekintették át Nógrád megye, valamint Salgótarján 2030-ig szóló programját.
A korábban hosszú időn át megszokott – és talán az utasok körében is valamennyire elfogadott – orosz motorkocsikat máshová helyezték át. Helyükre előbb “klasszikus” mozdonyos vonatok érkeztek, melyeket mostanra teljes egészében felváltottak a koros Bz-motorvonatok. Ezek rendelkezésre állása azonban időnként erősen aggályos.
November 9-én műszaki hibák miatt egyetlen nap alatt öt járat maradt ki a Hatvan és Somoskőújfalu közötti vasúti közlekedésben, ebből végül kettőt sikerült pótlóbusszal helyettesíteni. Munkanapokon összesen 32 személyvonat közlekedik a vonalon, így ezen a napon a járatok 15 százalékát érintette probléma.
A Mávinform tájékoztatásai szerint az ominózus napon reggel nem közlekedett a Pásztó és Hatvan közötti személyvonat. Járműhiba miatt kimaradt egy kora délutáni, Somoskőújfaluról induló személyvonat is, irányonként további egy-egy helyett pedig pótlóbusz közlekedett. Az egyik esti, Hatvanból induló szerelvény helyett is vonatpótló autóbusz vitte volna az utasokat, de az “nem érkezett meg időben”, így az egy órával későbbi személyvonat állt az utasok rendelkezésére.
A vonalon mára minden korábbinál gyakoribbá váltak a járműhibák és járatkimaradások. November ötödikén egy járat útközben robbant le, egy másik pedig kimaradt. November negyedikén két járat nem közlekedett, pótlóbusz sem volt. November másodikán egy délutáni és egy esti járat helyett közlekedett vonatpótló autóbusz, ugyanakkor a Mávinform oldalára érkezett komment szerint az egyik esetben a járműre hiába várt az utas.
Hibrid jövő? Villamosítás?
Becsó Zsolt országgyűlési képviselő pénteken délután azt közölte, hogy január végére elkészülhet, majd nyilvánosságra kerülhet a 81-es számú vasútvonal jövőjét meghatározó tervezet. A képviselő “újszerű technológiai megvalósítás mentén” zajló tervezést említett a készülő megvalósíthatósági tanulmány kapcsán.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter – az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosa – a sajtótájékoztatón a vasút kapcsán mindehhez azt tette hozzá, hogy “innovatív megoldás részleteinek kidolgozása zajlik”, mely “lényegesen gyorsabb és a jelenlegitől eltérő módú” vasúti közlekedés kialakítására irányul.
Január végére várhatók tehát a részletek, de a körülírás akár teljes vagy részleges villamosításra, akár arra a korábbi tervezetre is ráilleszthető, amely hibrid motorvonatok beszerzését tűzte ki. A MÁV-Start tavaly májusban ötven darab új, zéró emissziós hibrid – vagyis felsővezetékes és akkumulátoros üzemű – villamos motorvonat beszerzésére írt ki Európai Uniós közbeszerzési eljárást. Az akkori tervek szerint bár nem az első körben, de a somoskőújfalui vonal is érintett volt, egészen pontosan a Szolnok-Hatvan-Somoskőújfalu viszonylat. Az ötven jármű fokozatos ütemezéssel érkezett volna: 2023-2024-ben húsz darab 200 ülőhelyes, 2024-2029 között pedig további harminc darab 150 ülőhelyes motorvonat beszerzését tervezte a MÁV. A fejlesztés kijelölését a klímavédelmi stratégia alapozta meg.
A vasúttársaság tavaly nyár elején a potenciális szállítókkal egyeztetett. A járművek műszaki követelményével, majd a tervezett viszonylatok paramétereivel és az értékelési szempontrendszerrel kapcsolatos észrevételek kiértékelését követően júniusban visszavonták a közbeszerzést, majd 2020 nyarának végén módosítva újra közzétették a kiírást. Az eljárást idén májusban vonták vissza véglegesen, az indoklás szerint azért, mert a kormány a nagyobb forgalmú vasútvonalakat villamosítani akarja, ezért a folyamatban lévő járműbeszerzést újra kell tervezni.
Hogy a fentiek ismeretében végül milyen formában tervezik meg a 81-es számú vasútvonal fejlesztését, arról a tájékoztatás szerint jövő év január végén várhatók a nyilvános részletek. Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna stratégiai alapdokumentuma szerint a közlekedési kapcsolatok területén kiemelt szempont a határon túli területekkel való – emelt szintű közúti és vasúti – kapcsolat fejlesztése. Ennek tükrében az is kérdés, hogy a jelenlegi körben a tervezés valamilyen formában kitér-e majd a jelenleg hiányzó füleki összeköttetésre, melynek visszaállítására már mutatkozott nyitottság a közelmúltban.
