Folytatódik az előző években Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) néven futott konstrukció. Mint arról már beszámoltunk: a salgótarjáni önkormányzat bő 11 milliárd forintos dedikált pályázati kerettel gazdálkodhat majd a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) jóvoltából. A támogatási keret elköltésére meghatározott tartalmú tervezeteket és stratégiákat kellett megalkotni, ezek ősszel elkészültek. A dokumentumokból már az is kiderül, milyen célokra kívánja fordítani a pénzt Salgótarján önkormányzata 2027-ig bezárólag.
A TOP és TOP Plusz konstrukciók némileg különböznek a többi pályázati rendszertől. Amíg agrártámogatások, beruházás-ösztönzés, gazdaságfejlesztés vagy éppen az energetika területein általánosan hirdetik meg a forrásokat és bárki pályázat (aki megfelel a kritériumoknak), addig ezen konstrukcióknál lényegében előre megítélt keretösszeget költhetnek el az önkormányzatok. Természetesen az, hogy a megyeszékhelynek egy dedikált keret biztosított a TOP Pluszban, nem zárja ki azt, hogy a város további olyan pályázatokon is induljon majd, melyek az ország bármely önkormányzata számára nyitva állnak, de
Salgótarjánnak ezért a bő 11 milliárd forintos fejlesztési forrásért nem kell versenyeznie más településekkel.
Az, hogy ilyen formájú operatív program létezik és újra elérhető elsősorban Európai Uniós forrásokból, a kormány területfejlesztési döntésének köszönhető. Száz százalékos uniós támogatás azonban továbbra sem létezik: a TOP eredetileg 9,2 milliárd forintos salgótarjáni keretét is 85-15 százalékos arányban biztosította az unió és a magyar költségvetés, így lesz ez a TOP Plusz 11 milliárd 156 millió forintos városi büdzséje esetében is.
Nógrád megyébe összességében bő 70 milliárd forint ilyen, területileg allokált forrás érkezik a TOP Plusz keretében. Salgótarján mellett Balassagyarmat tekinthető még kiemelt városnak a megyéből: az Ipoly-parti település 5,5 milliárd forintos önálló kerettel bír.
Ennek a két városnak csak azt kellett meghatároznia, hogy az általánosan meghatározott fejlesztési irányok alapján milyen helyi projekteket kívánnak megvalósítani az adott kereteikből.
Ettől eltérő helyzetben van a megye további 129 települése. A fejlesztési célok esetükben is ugyanazon keretrendszerre épülnek fel, a konkrétabb célmeghatározásokat a Nógrád Megyei Önkormányzat végezte el, egy-egy pályázati kiírás esetében azonban „versenyben vannak” egymással a települések. Legutóbb éppen turisztikai fejlesztések területén születtek támogató döntések.
A TOP Plusz dedikált kereteiről 2021 őszén születtek meg az első határozatok, ennek bejelentésekor Becsó Zsolt országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, hogy Nógrád megye fajlagosan a legmagasabb támogatási összeget kapta. A honatya bő egy évvel ezelőtt 65 milliárd 230 millió forintos keretet jelentett be, ez azonban időközben 71 milliárd 660 millió forintra emelkedett. Az országgyűlési képviselő Salgótarján esetében 12 milliárd forintos forrásról beszélt, miután a teljes megyét érintő foglalkoztatási paktum részeként nagyságrendileg 1 milliárd forint elköltése szintén a várost érintően várható. Becsó Zsolt azt is kiemelte, hogy a megyei jogú városok között lakosságarányosan a salgótarjáni a harmadik legmagasabb, az ellenzéki vezetésű városok között pedig magasan a legmagasabb fajlagos támogatási összeg. A lakcímnyilvántartás lakossági adatai alapján Salgótarján esetében 330 400 forint az egy főre jutó támogatási összeg a TOP Plusz konstrukcióban, míg a teljes megyei fajlagos mutató 375 138 forint.
A megyei és a városi programok között nem csak a verseny tekintetében, de az eddigi előrehaladásban is vannak eltérések. A megyei – nem csak nógrádi – pályázati kiírásokból már több is megjelent, sőt, a források mintegy felét már oda is ítélték a Nógrád Megyei Önkormányzat gesztorálásával. A városok – nem csak Salgótarján és Balassagyarmat – esetében ugyanakkor eddig alig jelentek meg a pénzek lehívásához szükséges kiírások, jelenleg még csak a lenti részletezésben is említendő három energetikai pályázatnál történhettek meg az első előkészítő lépések. Az önálló kerettel bíró önkormányzatok az idei évre várják a kiírások intenzívebb megjelenését.
A konkrét salgótarjáni tervek
A TOP eredetileg 9,2 milliárd forintosra tervezett, időközben az elérhetőnél végül kevesebb összeggel, de megnövekedett keretéből valósult meg például számos városi óvoda felújítása, a zagyvapálfalvai egészségcentrum kialakítása vagy a Salgó úti városrehabilitáció. Ennek a keretnek a kifutása, utolsó projektjei a piac felújítása és a Forgách-telepi városrehabilitáció.
A források elköltését egy keretrendszer határozta meg a TOP esetében is, ezen belül súlyozhattak saját igényeik szerint az önkormányzatok a fejlesztések között. Salgótarján esetében fenntarthatósági szempontból összességében akkor lett volna hatékonyabb ennek a pénznek az elköltése, ha valamivel erősebb súlyt kapnak a gazdasági, illetve jóval erősebb súlyt a társadalmi szempontok – állapította meg egy statisztikai alapú elemzés másfél évvel ezelőtt. Utóbbian látszik pozitív változás a TOP Plusz bő 11 milliárd forintjának előttünk álló elköltésében, előbbiben kevésbé.
A fejlesztések szellemiségük alapján három – általános, megadott – kategóriába sorolhatók: dinamikus gazdasági fejlődés és megújuló gazdaság, társadalmi megújulás, valamint megújuló város és vonzó települési-természeti környezet.
Az önkormányzat a dinamikus gazdasági fejlődés és megújuló gazdaság prioritásban a belváros megújítását (tervezett forrásigény: 1 milliárd 800 millió forint), vásártéri és rokkanti rekreációs területek kialakítását és felújítását (244 millió forint), a Gorkij-lakótelep rehabilitációját (697 millió forint), a Kemerovó-lakótelep rehabilitációját (378 millió forint), a Tóstrandon és környékén közösségi rekreációs területek fejlesztését (600 millió forint), a városi parkolási infrastruktúra fejlesztését (420 millió forint), salgóbányai településrehabilitációt (457 millió forint), a Baglyasi úton felújítást (200 millió forint), a piac és a kapcsolódó kereskedelmi egységek elérhetőségének javítását (690 millió forint), Somoskőn a turistafogadás feltételeinek javítását és az attrakciók bővítését (600 millió forint), Eresztvényben pedig turisztikai fejlesztés megvalósítását (350 millió forint) tervezte be.
Minderre összesen 6 milliárd 436 millió forinttal számolnak.
A forrás már nem lesz elegendő, de tartalékprojektként tüntették fel többek között a Tarján- és Baglyas-patakok mederkorszerűsítését, a somlyóbányai szociális városrehabilitációt, a Dornyay és az Acélgyári utak felújítását, továbbá a külső pályaudvarnál tervezett vasúttechnikai park kialakítását.
A társadalmi megújulás célon belül az a három beruházás szerepel a tervekben, melyekről már beszámoltunk: a táncház, a sportcsarnok és az Egészségügyi-Szociális Központ épületenergetikai felújításai.
Ezekre a fejlesztésekre összesen 954 millió forintot kíván fordítani az önkormányzat.
A tartalékprojektek között itt például a piaci „sportterem”, a baglyasi jelenlétház, a zeneiskola és a múzeum energetikai korszerűsítése szerepelnek.
A megújuló város, vonzó települési és természeti környezet átfogó célon belül salgóbányai felzárkóztató programmal (200 millió forint), a városközpontban, a déli és az északi városrészekben a helyi identitást és kohéziót erősítő projektekkel (háromszor 400 millió forint), városi egészségügyi és szociális programokkal (250 millió forint), továbbá az „épülő közösségek a sport és a kultúra terén” fantázianevű programmal (240 millió forint) számol az önkormányzat. Tervezik a gyermekjóléti ellátások és szociális szolgáltatások fejlesztését (396 millió forint), a nyugati városrészben orvosi rendelő kialakítását (259 millió forint), a Beszterce-lakótelepen orvosi rendelők felújítását (201 millió forint), Zagyvapálfalván fogorvosi rendelő kialakítását (60 millió forint), továbbá felújítanák a hajléktalanok nappali melegedőjét (110 millió forint), a Mackóvár Központi Óvoda udvarát (234 millió forint), a Gagarin Tagiskola udvarát (220 millió forint), a Beszterce-lakótelepi Tagiskola udvarát (130 millió forint) és a Körúti Tagóvodát is (110 millió forint). Utóbbi projekt része lenne emellett városi óvodai és bölcsődei eszközbeszerzés is.
Ilyen célokra 3 milliárd 610 millió forintot terveztek be.
A harmadik blokknál a tartalékprojektek között találjuk például a Somlyóbányára fókuszáló felzárkóztató programot, továbbá a vásártéri orvosi rendelők és számos oktatási intézmény felújítását is.
