Összesen mintegy 6,2 milliárd forintból fejlesztheti intézményeit a Nógrád Vármegyei Szakképzési Centrum az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz és a Magyar Kormány támogatásával – hangzott el a projekt szerdai nyitórendezvényén, a salgótarjáni Vármegyeházán.
Gembiczki Ferenc, a szakképzési centrum kancellárja az eseményen arról beszélt, az elmúlt fél évszázadban nem valósult meg ilyen jelentős mértékű fejlesztés a nógrádi szakképzésben. Mint ismertette, iskoláikat a 21. századi szakképző intézményfejlesztési program keretében fejlesztik, a legnagyobb beavatkozás pedig a Borbély Lajos Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium Csokonai úti épületét érinti.
A szakképzési centrum számára ez a beruházás stratégiai fontosságú, hiszen a Borbély épülete nem csak megújul, de bővül is, a jövőben ugyanis a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Technikum és Szakképző Iskola is ide költözik – hangsúlyozta Gembiczki Ferenc.
Emiatt új tankonyhákat, tanműhelyeket is kialakítanak, de érinti a fejlesztés az itt működő Ágazati Képzőközpontot is – sorolta a centrum kancellárja. Gembiczki Ferenc elmondta azt is, az önkormányzati épületben működő Kereskedelmi Iskola áthelyezésére még a Modern Városok Program keretében tervezett beruházás miatt merült fel az igény, ám nem találtak olyan épületet, mely megfelelő lett volna, így végül a Borbélyba való költözés mellett döntöttek.
Mint kiemelte, az összes jelenleg is tanított szakmát át fogják vinni a Kereskedelmi új otthonába – a tervek szerint a 2026/2027-es tanévet már itt kezdhetik meg az iskola tanulói.
Gembiczki Ferenc hozzátette: a fennmaradó összegből minden intézményükben eszközbeszerzést valósítanak meg, iskolánként több tíz- és százmillió forintból. A Borbély felújítása és bővítése közel 4 milliárd forintból történik meg.
Ványi Tünde, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal projektmenedzsere az eseményen kifejtette: Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve 2026-ig összesen 2300 milliárd forintnyi stratégiai fejlesztési projektet foglal össze. A célok között szerepel a 21. századi, minőségi oktatás biztosítása, ezen belül a szakképzési intézmények fejlesztése is.
Mint elmondta, hazánk 18 szakképzési centrumja nyert el támogatást, melynek köszönhetően az ország számos pontján valósul meg a Nógrád vármegyeihez hasonló, infrastrukturális fejlesztést, illetve eszközbeszerzést magába foglaló projekt, összesen mintegy 90 milliárd forintból. A program része emellett egy úgynevezett központi projekt is, mely részeként segítik a szakképzési centrumokat a beruházások lebonyolításában, valamint több mint 6 milliárd forint értékben közel 14 ezer számítógépet és laptopot szereznek be – sorolta Ványi Tünde.
A nógrádi gazdaság fejlődését is szolgálja a projekt
Skuczi Nándor, a Nógrád Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke úgy fogalmazott: talán egyetlen cél kell, hogy vezessen minket Nógrádban, mégpedig az, hogy az itt született fiatalok felnőttként itt, helyben tudjanak boldogulni. Ehhez jól fizető munkahelyekre, élhető településekre, szórakozási lehetőségekre is szükség van – sorolta. Ebbe a sorba illeszkedik Skuczi Nándor szerint a mostani fejlesztés is.
A vármegyei közgyűlés elnöke arról is beszélt: szűkebb régiónk gazdasága akkor tud fejlődni és hozzátenni az ország gazdasági teljesítményéhez, ha itt is magas hozzáadott értékkel bíró munkahelyek érhetőek el, e tekintetben pedig kulcskérdés a szakképzés.
Mint kiemelte, fontos cél továbbá Nógrád versenyképességének javítása, „mert nem felzárkózni akarunk, hanem szeretnénk versenyezni más megyékkel”. Ezt a törekvést véleménye szerint ugyancsak szolgálja a szakképzési intézmények fejlesztése.
Becsó Zsolt, Kelet-Nógrád országgyűlési képviselője rámutatott: nem mindennapos, hogy ilyen nagyságrendű fejlesztés valósulhat meg akár Salgótarjánban, akár Nógrád vármegyében. Mint felidézte, az elmúlt bő tíz év mozgalmas volt a szakképzés számára: felállt a szakképzési centrum, az intézmények különféle programokhoz – így például az Erasmushoz – csatlakozhattak, illetve különböző eszközbeszerzéseket valósíthattak meg, ilyen jellegű áttörésre azonban még nem volt példa.
A honatya hangsúlyozta: bízik benne, hogy a jelentős, több milliárd forintos forrás hatékony felhasználásával új időszámítás kezdődhet el a szakképzés területén is.
Becsó Zsolt arról is beszélt, remélhetőleg nem állnak meg a bő 6 milliárd forintos fejlesztésnél, hanem jóval nagyobb lehetőségek nyílhatnak meg a jövőben Nógrád vármegyén belül. Örömét fejezte ki amiatt is, hogy az egyik legnagyobb volumenű fejlesztés szűkebb régiónkban valósulhat meg a programon belül, a rendelkezésre álló összeg 12 százalékát ugyanis itt használják fel.
Balla Mihály, a nyugat-nógrádi térség országgyűlési képviselője kifejtette: sokan elmaradott térségként tekintenek Nógrád vármegyére, ám ez nincs teljesen így. Példaként említette, hogy a statisztikákban a vállalkozásokat székhelyük alapján jelenítik meg egy-egy vármegyénél, ám Nógrádban több olyan cégnek is van működő telephelye, melynek központja máshol van bejegyezve.
Az itt telephellyel rendelkező cégek egy főre jutó ipari termelése alapján Nógrád az erős középmezőnyben foglal helyet, emiatt tehát nem kell szégyenkeznünk – mutatott rá Balla Mihály.
Az elmúlt bő egy évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül Nyugat-Nógrád gazdasága, emiatt pedig az egyik legfontosabb kihívás a következő időszakban a szakképzés alakítása – húzta alá a képviselő. Mint mondta, büszke arra, hogy a balassagyarmati szakképzési intézmények rendszeresen ott vannak az országos megmérettetéseken, ráadásul szép eredményt érnek el. Úgy véli, azok a tanulók, akik ezekben az iskolákban szakmát és érettségit is szereznek, az országban vagy akár a világon bárhol megállják a helyüket.
Jelentős beruházás indul
A 6,2 milliárd forintos fejlesztés részleteit Laczkó Zoltán projektmenedzser, a Nógrád Vármegyei Szakképzési Centrum munkatársa ismertette. Mindenekelőtt elmondta: a szakképzési rendszer átalakítása akkor éri el hatását, ha az érintettek – elsősorban a pályaválasztó diákok és a szülők – számára vonzóvá válik. Ehhez hozzájárul a szakmai karrier, az egyre magasabb fizetések, a biztos egzisztencia lehetősége, valamint az is, hogy a jó eredménnyel letett technikusi vizsga megnyitja az egyenes utat a szakirányú felsőoktatásba.
A mostani projekt fókuszában a vonzó környezet áll, ennek a megteremtésére irányul a beruházás. Eredményeként a diákok esztétikus, komfortos iskolaépületekben, jól felszerelt tanműhelyekben, illetve digitális környezetben tanulhatnak.
A cél az, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára vonzó alternatíva legyen a szakképzés. Ennek egyik feltétele, hogy a jelenleginél magasabb minőségűek, jól felszereltek legyenek az iskolák épületei – emelte ki a projektmenedzser.
Laczkó Tamás felidézte: a szakképzési centrum létrejötte után, költségvetési forrásokra alapozva megkezdődött az épületállomány felújítása. A 21. századi szakképző intézményfejlesztési program egyes fejlesztéseit helyi igényfelmérés előzi meg; a felújítás, építés nem önmagáért való cél, a fejlesztéseket alá kell támasztani a helyi gazdaság képzési igényeivel – hangsúlyozta. Fontos szempont volt továbbá a kihasználtság, valamint a működtetési költségeket is figyelembe vették. A projektmenedzser hozzátette: az infrastrukturális fejlesztések mellett fontos az eszközfejlesztés is, korszerű tanműhelyeket kell kialakítani, a képzésben pedig meg kell jelenni bizonyos digitális eszközöknek is.
Mindezen elvek mentén döntöttek úgy, hogy a Borbély telephelyét korszerűsítik és bővítik – hangsúlyozta Laczkó Tamás. Ismertetése szerint a meglévő ingatlan az energetikai korszerűsítésen túl egy központi közösségi térrel bővül, amely a belső udvar földszintes beépítésével valósul meg. Ahogy azt Gembiczki Ferenc is elmondta, a projektben a Kereskedelmi átköltözéséhez szükséges tanműhelyeket, tankonyhákat is kialakítják mintegy 500 négyzetméter alapterületen.
Az új szakképző intézmény két tagintézmény, illetve a Borbély mellett működő tanműhely és Ágazati Képzőközpont integrációjával a Nógrád Vármegyei Szakképzési Centrum legnagyobb és legkorszerűbb felszereltséggel rendelkező oktatási intézménye lesz, mely mintegy 750 főt fogadhat be.
Laczkó Tamás hozzátette: a tervező költségvetése alapján a minden igényt kielégítő, teljes felújítás a mintegy 10 ezer négyzetméter alapterületen vélhetőleg nem valósítható meg a rendelkezésre álló forrásból, jelenlegi ismereteik szerint pedig nem lesz lehetőség a költségkeret bővítésére, túllépésére. Emiatt az előkészítés során a projekt műszaki tartalmát a lehető leginkább hozzá kell igazítani az elérhető forrásokhoz.
A projektmenedzser végezetül elmondta: eszközbeszerzésre bő 1 milliárd 900 millió forintot költhetnek, mely jelentős összegnek mondható.
Ennek nagyobb részét a Borbély épületének berendezési tárgyaira, az oktatáshoz szükséges és egyéb eszközökre fordítják majd, de a szakképzési centrum összes többi intézménye is részesül belőle, kisebb-nagyobb arányban.
Az NVSZC Stromfeld Aurél Technikumában 229 millió forintot, a balassagyarmati NVCSZ Szondi György Technikum és Szakképző Iskolában pedig 414 millió forintot irányoztak elő eszközbeszerzésre, de a többi iskolában is több tízmillió forintot fordíthatnak erre a célra.
