Egy év alatt 1886 fővel csökkent Nógrád megye lakossága: míg 2021 elején 192 909 fő élt szűkebb régiónkban, addig idén január elsején 191 023 – derül ki a Belügyminisztérium személyiadat- és lakcím-nyilvántartásának adataiból.
A lakosság csökkenése meghaladja a tavalyit is: 2020-ról 2021-re ugyanis 1122 fővel esett vissza a lakosságszám, ez mintegy 0,6 százalékos csökkenést jelentett; míg 2022-re majdnem egy százalékkal csökkent a megyében élők száma. Az 1886 fő közel felét a salgótarjáni lakosság csökkenése teszi ki, erről bővebben itt írtunk.
Ismét rekord mértékben csökkent Salgótarján lakosainak száma – 3100.hu
A megyeszékhely lakosságszáma 1987 óta folyamatosan csökken. Ennek mértéke számszerűen még egyszer sem volt akkora, mint 2021-ben: tavaly 916 fővel lett kevesebb Salgótarján lakóinak száma.
A közel egy százalékos csökkenésért többek között a koronavírus-járvány is okolható. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint tavaly 3815-en vesztették életüket Nógrád megyében, míg 2020-ban 3232-en, azaz 583 fővel többen hunytak el 2021-ben. A KSH Fókuszban a megyék című kiadványa szerint a halálozások száma márciusban és áprilisban, azaz a járvány harmadik hullámában kiugró volt. Az elhunytak száma ebben a két hónapban haladta meg a legnagyobb mértékben – 74, illetve 76 százalékkal – az előző év azonos időszakának értékeit.
A KSH előzetes adatai szerint Nógrád megyében 2021-ben mintegy 18 százalékkal nőtt a halálozások száma 2020-hoz képest – ez a legnagyobb növekedést jelentette a megyék és a főváros között.
Mindeközben az élveszületések száma kevesebb, mint három százalékkal nőtt: 2021-ben az előzetes adatok szerint az előző évinél 50-el több, 1886 csecsemő jött világra szűkebb régiónkban.
A Belügyminisztérium adatai alapján 2021-ben szűkebb régiónk valamennyi városában csökkent a lakosságszám. Balassagyarmaton 242 fővel (1,6 százalékkal, 14 386 főre), Bátonyterenyén 272 fővel (2,2 százalékkal, 11 736 főre) csökkent a lakosság száma, míg Pásztón ehhez képest jóval kisebb mértékben, 46 fővel esett vissza a helyiek száma (0,5 százalékkal, 8 882 főre). A megye legkisebb városában, Rétságon 2022 elején 30 fővel kevesebben éltek, mint egy évvel ezelőtt (1,1 százalékkal, 2694 főre csökkent a lakosságszám), Szécsényben pedig 97 fővel esett vissza a lakók száma (1,7 százalékos csökkenés után 5502-en élnek itt).
Több mint félszáz falu gyarapodott
Nógrád megyében összesen 131 település, köztük 6 város és 125 község található. Míg a városok mindegyékben csökkent a lakosságszám, addig 54 községben, tehát a Nógrád megyei falvak több mint negyven százalékában nőtt a helyiek száma. A lakosságszám ezúttal öt település (Bokor, Borsosberény, Garáb, Kétbodony és Nagykeresztúr) esetében nem változott.
2022 elejére tehát a hat Nógrád megyei város lakossága összesen 1603 fővel csökkent, míg a falvak összességében 283 lakót vesztettek.
Azok a községek, amelyekben nőtt a lakosságszám, összesen 557 fővel gyarapodtak. A legtöbb lakóval, összesen 44 személlyel a Balassagyarmat mellett fekvő, immár 1085 fős Őrhalom bővült. Szintén kiemelkedik Nógrád település, ahol 37 fővel 1713-ra nőtt a lakók száma. Kálló lakossága 31 fővel 1641-re, Tereskéé pedig 30 fővel 696-ra bővült. Ugyancsak 20 fő feletti növekedést könyvelhetett el Ipolyvece (823 lakos), Ludányhalászi (1465 lakos) és Szendehely (1638 lakos) is.
Salgótarján lakosságszáma minden eddiginél nagyobb mértékben, 916 fővel esett vissza. Már a 2020-as adatokat vizsgáló cikkünkben is megnéztük, mennyiben befolyásolhatta a csökkenés a környező falvak lakosságszámát, hiszen felvetődhet, hogy a salgótarjániak egy része ezekbe a községekbe költözött. Amennyiben megvizsgáljuk a megyeszékhellyel közvetlenül határos településeken (Cered, Bárna, Mátraszele, Kazár, Vizslás, Nagykeresztúr, Kishartyán, Karancsalja és Somoskőújfalu) zajló folyamatokat, akkor kiderül: nem hogy nőtt, összességében még csökkent is az összesített lakosságuk, 54 fővel 10 530-ra.
A Karancs-völgyben szintén csökkent a lakók száma, igaz itt csupán 10 fővel. Míg Karancsalján 11, Karancslapujtőn pedig 15 fővel nőtt a helyiek száma, addig Karancsberényben 16, Karancskesziben pedig 20 emberrel kevesebb ember lakott 2022 elején a 2021-es adatokhoz képest.
Vonzó lehet a főváros közelsége
A legnagyobb növekedést a tavalyi évben a járások közül a megye nyugati részén fekvő Rétsági könyvelhette el: 24 községe közül 15 esetében nőtt a lakosságszám, összesen 203 fővel. Pásztó környékén szintén 15 olyan település van, ahol 2022 elejére nőtt a helyiek száma, ezek a falvak összesen 101 fővel gyarapodtak. A Balassagyarmati járásban 11 ilyen községet találunk, melyek együttesen 131 lakossal bővültek. A Salgótarjáni járásban 7, a Szécsényiben 4, míg a Bátonyterenyeiben csupán 2 olyan település (Mátramindszent és Szuha) volt, ahol 2022 elejére nőtt a lakók száma.
Azon települések közül, melyek növelni tudták lakosságszámukat, számos a megye nyugati felén, a megyehatár közelében, vagy közvetlenül mellette helyezkedik el.
Az öt leginkább bővülő település közül – Őrhalom, Nógrád, Kálló, Tereske és Ipolyvece – négy a pesti megyehatár közelében található. Jelentősebb, tíz fő feletti növekedést könyvelhetett el többek között a nyugat-nógrádi Drégelypalánk (plusz 14 fő), Keszeg (plusz 16 fő), Kisecset (plusz 16 fő), Legénd (plusz 17 fő) és Romhány (plusz 18 fő) is. Ezek a települések egyebek mellett Budapest közelsége miatt is vonzóak lehetnek.
