A Nógrád megyei városokban csökkent, a falvakban emelkedett a lakosságszám 2020-ban

Nógrád megye egészét tekintve 2020 kezdetéről a tavalyi év végére 194 ezer 031 főről 192 ezer 909 főre csökkent a lakosságszám. Ez 0,6 százalékos csökkenés, a salgótarjáni érték szűk harmada. Bár a 2020-as vándorlási adat Nógrád megyére még nem ismert, a Központi Statisztikai Hivatal megelőző évi számai alapján úgy tűnik a bő 1100 fős megyei csökkenés negyedéért-harmadáért felelős az elvándorlás (illetve a több innen elköltöző, mint ide költöző), a csökkenést nagyobbrészt a születések számát meghaladó halálozás okozza.

A Belügyminisztérium személyiadat- és lakcím-nyilvántartásának adatai alapján Balassagyarmaton 191 fővel csökkent a lakosságszám (1,3 százalékos csökkenéssel, 14 628 főre), Bátonyterenyén 199 fővel lettek kevesebben (1,6 százalékos csökkenéssel, 12 008 fő lakik jelenleg a városban). Pásztón 71 fővel lettek kevesebben (0,7 százalékos csökkenéssel, 8929 fő él a település), a szécsényi lakcímmel rendelkezők 78 fővel lettek kevesebben (1,4 százalékos csökkenéssel, 5599 fő), Rétság lakosságszáma pedig 27 fővel apadt (1 százalékos csökkenéssel, 2724 főre). A salgótarjáni, közel két százalékos csökkenésről néhány nappal ezelőtt írtunk.

Rekordot döntött a salgótarjáni lakosságcsökkenés 2020-ban

A város lakosságszáma 1987 óta folyamatosan csökken. Ennek mértéke számszerűen még egyszer sem volt akkora, mint 2020-ban: tavaly 668 fővel lett kevesebb a megyeszékhely lakóinak száma. Így arányaiban véve is megdőlt a rekord.

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ha minden nógrádi városban a megyei átlagnál jelentősebben csökkent a lakosság létszáma, akkor hol emelkedett? Nógrád megye 131 települése között 6 város és 125 község található. Amíg 2020 során a városok mindegyikében csökkent, addig falvak felében (62 község) emelkedett a lakosságszám, három településen pedig stagnált.

Amíg tehát a nógrádi városok lakossága összesen 1224 fővel csökkent, a megyei falvakban lakcímmel rendelkezők száma 102-vel emelkedett.

Salgótarján lakosságszáma közel 700 fővel csökkent a tavalyi év során. Ezen adat és a fentiek alapján úgy tűnhet, hogy Salgótarjánból is a környező falvakba költöztek ki többen. Itt ugyanakkor ilyen egyértelmű folyamatokat nem lehet leírni. A Karancs-völgyében például a megyeszékhellyel szomszédos Karancsalja lakossága négy fővel bővült, Karancsberény létszáma nem változott, Karancslapujtőn viszont 30, Karancskesziben pedig 44 fővel csökkent a lakosságszám. Ha csak a Salgótarjánnal közvetlenül szomszédos településeket nézzük, akkor ezen községek (Cered, Bárna, Mátraszele, Kazár, Vizslás, Nagykeresztúr, Kishartyán, Karancsalja és Somoskőújfalu) összesen bő 10 és fél ezres lakosságszáma mindösszesen 25-tel emelkedett a tavalyi év során.

 

Mi történik Hollókő környékén?

Garáb település a korábbi 43 fős lakosságával eddig is a megye legkisebb települése volt, az idei év első napján már csak 38 lakója volt a falunak. Az apró település ugyanakkor vendégházzal, étteremmel és a Mahayana Buddhista Egyház központjával is bír, a közeli Hollókőn pedig az elmúlt években megvalósult beruházásokkal erősítették tovább turisztikai szerepüket, egyben teremtettek munkahelyeket. Hollókőn mindazonáltal a környékbelitől jóval magasabbak az ingatlanárak, Garáb pedig a Cserhát keleti gerincének oldalába ékelődött zsákfaluként a legtöbbek számára talán kevésbé vonzó alternatíva.

Mindezek összességéből talán már nem annyira meglepő, hogy az arányaiban véve négy leginkább gyarapodó Nógrád megyei község közül három ebben a mikrotérségben található. Bár Cserhátszentivánt még mindig csak 121-en lakják, ez 12-vel több, mint egy éve – a 11 százalékos emelkedés a megye legnagyobbja. (Érdekesség, hogy Cserhátszentiván a 2019-es adatok alapján azon kevés nógrádi település között is megtalálható, ahol az ott lakók átlagfizetése meghaladja a megyei átlagot.) Alsótold és Felsőtold is a kisebb települések közé sorolható, a nyugat-nógrádi Berkenye község mellett az arányos növekedés ezekben a falvakban volt a legnagyobb. A három belső cserháti falu lakosságszáma összesen 30 fővel emelkedett, de maga Hollókő is bővült, három fővel.

Sándor Szanda, Alsótold polgármestere megkeresésünkre elmondta: tavaly a korábbi éveknek megfelelő születésszám jellemezte a községet, így a néhány fős bővülés az újabb beköltözőknek köszönhető. A településvezető ugyanakkor hozzátette, hogy Alsótold esetében ez a növekmény a mindennapok során most már nem érzékelhető, miután lényegében – talán egyetlen kivétellel – nincsen üresen álló ingatlan a faluban.

A község első embere hozzátette: a folyamat évek óta tart és egyre inkább jellemző, hogy üres, beépíthető telkek iránt érdeklődnek az önkormányzatnál. Hollókő közelsége miatt rengeteg ember jár erre, látják a gyönyörű és nyugodt környezetet, ami sokaknak vonzó, ezt a folyamatot pedig a koronavírus-járványhelyzet is erősíti – tette hozzá Alsótold polgármestere.

 

Kiemelt fotó: A Karancs-völgye és az Észak-Cserhát a Karancs csúcsán álló kilátóból (Fotó: Feledi Gergely)