Az előző évekhez képest valamivel kisebb mértékben, mintegy 1200 fővel csökkent Nógrád vármegye lakosainak száma 2025 folyamán – derül ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda személyiadat- és lakcím-nyilvántartásából.
A 2026. január 1-jei adatok szerint Nógrád vármegyében 185 655 fő rendelkezik lakcímmel, vagyis 1208 fővel, 0,6 százalékkal csökkent szűkebb régiónk lakosságszáma egy év alatt. A visszaesés mértéke az előző évekhez képest mérséklődött, 2024 folyamán 1607 fővel, 2023-ban pedig 1425 fővel esett vissza a megyében élők száma. A Központi Statisztikai Hivatal a halálozások és a születések egyenlegét adó természetes fogyásról legutóbb 2025 első három negyedévére vonatkozóan tett közzé adatokat. Ez alapján Nógrád vármegye lakosságszáma 928 fővel csökkent az első kilenc hónapban, ez a szám pedig az utolsó negyedévben az előző esztendők alapján pár száz fővel nőhetett, így elmondható, hogy Nógrád vármegye népességcsökkenéséért javarészt 2025-ben is a természetes fogyás volt felelős.
Az alábbiakban az előző évekhez hasonlóan vesszük végig, hogyan alakult a lakosságszám Nógrád vármegye városaiban, falvaiban, illetve Salgótarján környékén. A települések neve mellett, zárójelben a 2026. január 1-jei lakosságszám olvasható.
Egy nógrádi városban nőtt, ötben csökkent a lakosok száma
Ahogyan 2024-ben, úgy tavaly is közel ezer fővel csökkent a városlakók száma Nógrád vármegyében. Szűkebb régiónk hat városában összesen 72 453-an élnek a január elsejei adatok szerint, ez 1,3 százalékos csökkenést jelent éves viszonylatban.
Mint arról a napokban már beszámoltunk, Salgótarjánban (31 327 fő) az előző évekhez hasonló mértékben, 533 fővel csökkent a lakók száma, mely 1,7 százalékos visszaesést jelent. A megye második legnépesebb városában, Balassagyarmaton (13 569 fő) lakcímmel rendelkezők száma 1,2 százalékkal, 170 fővel csökkent egy esztendő alatt. Bátonyterenye (11 223 fő) lakosságszáma 72 fővel, 0,6 százalékkal esett vissza, míg Pásztón (8514 fő) 68 fővel, 0,8 százalékkal éltek kevesebben, mint egy évvel korábban. Lakosságarányosan a legnagyobb csökkenést Szécsényben (5224 fő) figyelhetjük meg: itt 1,8 százalékkal, 94 fővel esett vissza a lakosságszám.
A kivételt Nógrád vármegye legkisebb városa, Rétság jelenti: itt 14 fővel, mintegy fél százalékkal 2596 főre nőtt a lakosok száma.
Ötéves távlaton számszerűleg és arányaiban is Salgótarjánban csökkent a leginkább a lakosságszám: a megyeszékhelyen 6,9 százalékkal, bő 2300 fővel kevesebben éltek 2026 elején, mint 2021-ben. Arányaiban a legkisebb csökkenés Pásztón figyelhető meg, itt öt év alatt közel 350 fővel, 3,9 százalékkal esett vissza a lakók száma.
A falvakban mérséklődött a lakosságszám csökkenése
Nógrád vármegye 125 községében összesen 113 202-en éltek 2026. január 1-jén, a falvak lakóinak száma 285 fővel, 0,3 százalékkal esett vissza egy esztendő alatt. Ez 2024-hez viszonyítva pozitív változást jelent, hiszen ekkor 627 fővel lettek kevesebben a nógrádi községek lakói, ami 0,5 százalékos csökkenést jelentett. A falvak közül 50 lakosságszáma nőtt, míg 71 községé csökkent, stagnálást pedig négyben, Ecsegen (1179 fő), Herencsényben (572 fő), Karancsságon (1266 fő) és Nagykeresztúron (236 fő) figyelhetünk meg.
A nógrádi községek közül arányaiban és számszerűleg is Erdőkürt (552 fő) lakossága nőtt a legnagyobb mértékben, itt 34 fős, 6,6 százalékos növekedés történt. A második helyen Nógrád község (1743 fő) áll, melynek lakosságszáma 24 fővel, 1,4 százalékkal emelkedett. A harmadik Őrhalom (1146 fő), ahol 19 fővel, 1,7 százalékkal nőtt a lakók száma. A legtöbb lakót Diósjenő (2915 fő) vesztette 2025-ben, az itt lakcímmel rendelkezők száma 44 fővel, 1,5 százalékkal esett vissza. A második legjelentősebb visszaesés Karancskesziben (1741 fő) történt, ahol 42 fővel, 2,4 százalékkal csökkent a lakosságszám, míg a harmadik helyen Romhány (2178 fő) áll, 39 fős, 1,8 százalékos csökkenéssel.
Salgótarján környékén is kevesebben élnek
Salgótarján lakosságszámának csökkenése kapcsán rendre megvizsgáljuk, mennyiben befolyásolhatta a visszaesés a környező falvak lakosságszámát, hiszen felvetődhet, hogy a salgótarjániak egy része ezekbe a községekbe költözött.
Ahogy az előző években, úgy most is megállapítható, hogy összességében tovább csökkent ennek a kilenc településnek – Cered, Bárna, Mátraszele, Kazár, Vizslás, Nagykeresztúr, Kishartyán, Karancsalja és Somoskőújfalu – a lakosságszáma. Míg 2025 elején 10 259-en éltek ezekben a falvakban, addig az idei esztendő elején 10 201-en. Ez jóval kisebb, 58 fős csökkenést jelent a 2024-ben tapasztalt, 106 fős visszaesésnél. A kilenc említett település közül hat lakosságszáma csökkent (Vizslásé mindössze egy fővel), Nagykeresztúré nem változott, míg Somoskőújfalué négy, Karancsaljáé pedig hét fővel nőtt.
A Karancs-völgyben minimálisan, de ezúttal is csökkent a lakosságszám, a négy településen összesen 6487-en élnek. Érdekesség azonban, hogy a visszaesés csupán egy falunak tudható be. Mint már említettük, Karancskesziben 42 fővel csökkent a lakók száma, miközben Karancsalján hét, Karancsberényben 13, Karancslapujtőn pedig 14 fővel nőtt, így összességében nyolc fővel élnek kevesebben ezeken a településeken, mint egy évvel ezelőtt. Egyúttal az is elmondható, hogy a Karancs-völgyben folytatódott a pozitív tendencia, hiszen 2024 folyamán még 29 fővel, 2023-ban pedig ennél is nagyobb számban, 52 fővel csökkent a lakosságszám.
