Az ország több vármegyéjében is szüneteltetik az Országos Jégkármérséklő Rendszer, azaz a JÉGER működését – jelentette be csütörtökön az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium.
Mint írták, az elmúlt hetekben sok vita övezte a JÉGER működését, felmerült ugyanis a kérdés, hogy lehet-e összefüggés a csapadékhiány és a rendszer között. „Számos vélemény, petíció és álláspont látott napvilágot, miközben az is világossá vált, hogy maguk a gazdák sem gondolkodnak egységesen erről a kérdésről” – mutattak rá.
A tárca emiatt úgy döntött, kikéri a gazdák véleményét, és egy reprezentatív felmérés elvégzésére kérte fel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát (NAK).
A minisztérium csütörtök este tette közzé a felmérés eredményeit, melyből kiderül: a megkérdezett gazdák 66,1 százaléka a JÉGER működésének szüneteltetését támogatja. A mellékelt táblázat alapján 14 megyében, köztük Nógrádban is azok voltak túlsúlyban, akik a szüneteltetés mellett voksoltak.
Szűkebb régiónkban a megkérdezettek 60,6 százaléka támogatja a rendszer leállítását; 12,1 százalékuk nem volt elérhető vagy tartózkodott, míg 27,3 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a JÉGER további működtetése mellett áll. Azokban a megyékben, ahol a többség a JÉGER működtetését támogatja, a rendszer tovább működik, ahol pedig a szüneteltetés mellett döntöttek, ott nem indítják el a generátorokat – hangsúlyozta a minisztérium.
Hozzátették: ahol tovább üzemel a JÉGER, ott is szigorítanak a működés feltételein, és csak akkor lehet elindítani a generátorokat, ha a HungaroMet legalább 80 százalékos valószínűséggel jelez jégesőt – korábban erre már 50-60 százaléknál sor került. Ez azt jelenti, hogy a JÉGER kizárólag a legindokoltabb esetekben lép működésbe – húzták alá.
Mi is az a JÉGER?
Az Országos Jégkármérséklő Rendszer, azaz a JÉGER 2018 májusa óta működik teljes kapacitással hazánkban. Ahogy az a rendszert működtető NAK honlapján is olvasható, a rendszer összesen 986 darab – 223 automata és 763 manuális – talajgenerátorból áll, így az ország teljes területét lefedi. Az eszközök működése a HungaroMet riasztásaihoz van kötve, ezek alapján kapcsolnak be az automata generátorok, illetve kapcsolják be a manuálisakat a generátorkezelők.
A talajgenerátor acetonos ezüst-jodid oldatot éget el, az így keletkező ezüst-jodid molekulák pedig feláramlással a felhők felsőbb rétegeibe jutnak. Ott a már kialakult jégszemeket megszüntetni nem tudják, de csökkentik a további kialakuló jégszemcsék méretét és kialakulását. A rendszer célja tehát az, hogy minél kisebb szemű jégdarabok érjenek földet, hiszen ezáltal a gazdálkodók kárának mértékét is csökkenthetik.
A NAK ismertetése szerint az akkreditált HL-LAB Környezetvédelmi és Talajvizsgáló Laboratóriummal együttműködve 2019-től átfogó hatásvizsgálatot végeztek az alkalmazott hatóanyag környezeti hatásairól. A kétéves felmérés második évében már az egész ország területéről vettek mintákat, az eredmények szerint pedig a rendszer működése nem okozott a talajban, illetve a talajvízben káros nátrium- és ezüst-felhalmozódást.
Megosztóvá vált a rendszer, tudományos felülvizsgálat jön
Az elmúlt időszakban felerősödtek azok a hangok, melyek szerint a hazánkat is sújtó aszályhoz köze lehet a JÉGER működésének. A NAK ennek kapcsán még májusban közleményt adott ki, melyben kiemelték: a szakértők szerint nincs kapcsolat az aszály és a jégkármérséklő rendszer működése között. „Az alaptalan tévhitet – mely szerint a jégkármérséklő rendszer okozza az aszályt – a tudományos bizonyítékok és a több évtizedes működési tapasztalatok is cáfolják. A jégszemek méretének mérséklésén túl a rendszer az időjárás egyéb paramétereit, legfőképp a csapadék eloszlását, intenzitását, a felhők kialakulását, mozgását nem tudja befolyásolni” – szögezték le.
Rámutattak továbbá: a kárenyhítési rendszer adatai alapján a JÉGER működését megelőző három évben évente átlagosan több mint 57 ezer hektárra jelentettek be jégkárt a gazdálkodók. Ezzel szemben 2018 és 2025 között az éves átlag 31 514 hektárra mérséklődött, ami mintegy 44 százalékos csökkenést jelent, pedig Magyarországon is gyakoribbá váltak a szupercellás zivatarok, amelyek fokozzák a jégveszélyt.
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter még május végén közölte, hogy felülvizsgálják a jégkármérséklő rendszer működését és szakmai felügyeletét. Mint fogalmazott, figyelembe kell venni a helyi termelők igényeit, és egységes szakmai keretet kell kialakítani ahhoz, hogy megfelelően működhessen a rendszer.
A mostani fejlemények kapcsán Bóna Szabolcs úgy nyilatkozott: a lépéssel nem hoztak tudományos döntést arról, hogy a JÉGER okoz-e aszályt vagy sem. Erre a kérdésre a tudomány adhat választ, ezért független tudományos testület vizsgálja meg a rendszer működését, annak környezeti és mezőgazdasági hatásait. A jövőben mindenki számára megnyugtató, tényeken alapuló döntéseknek kell születniük – hangsúlyozta.
