Hosszabb időtávon és éven belül is jelentősen csökkent az álláskeresők száma Nógrádban. Napjainkra a nyilvántartásban szereplők száma immáron stabilan a 2012-es csúcsérték kevesebb mint fele. A tendencia megegyezik az országos folyamatokkal, ahogyan az álláskeresők aránya is követi az országos trendeket. A nagyságrendeket tekintve azonban érzékletes a különbség: amíg országos viszonylatban egy évtized alatt 12,6-ról csökkent 4,9 százalékra a mutató, addig Nógrád esetében 2012-ben 27,9-es értéken tetőzött a mostanra 10,1 százalékra apadó álláskeresői arány.
A Nógrád Vármegyei Kormányhivatal által közreadott összefoglaló szerint hosszabb időtávra visszatekintve 2002-től 2012-ig megszakítás nélkül, évről-évre emelkedett, majd azóta – 2020 kivételével – folyamatosan csökken a nógrádi álláskeresők száma.
Amíg 2012-ben havi átlagos létszámuk a 20 ezret közelítette, addig 2022-ben ugyanez az adat már csak bő 10 ezer volt. Tavaly decemberben már 10 ezer alá esett a nyilvántartott álláskeresők száma, januárban és februárban a minden évben általános tendenciának megfelelően kissé emelkedett, újra 10 ezer fölé, majd egy jelentős csökkenés következett be. Amíg januárban még 10 199 fő, júniusban több mint ezer fővel kevesebb, 9 156 fő szerepelt a nyilvántartásokban.
A kormányhivatal közleménye szerint a Nógrádot is érintő munkahelyteremtő beruházásoknak elvitathatatlan szerepe volt a munkanélküliség csökkentésében. Ezen felül a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal foglalkoztatási szakterületének kiemelt és jelentős feladata volt a mögöttünk hagyott években a foglalkoztatás növelését elősegítő programok lebonyolítása. Munkatársaik közreműködésével 2015 és 2022 között összességében több mint 20 milliárd forint pályázati támogatás volt biztosított a nógrádi cégeknek és munkavállalóknak.
Bértámogatásokat, utazási támogatásokat, vállalkozóvá válást segítő támogatásokat biztosított a kormányhivatal, de hasonlóan hangsúlyosak voltak azok a támogatott képzési programok is, melyeket a munkáltatók igényeinek megfelelően bonyolítottak le, a legtöbb esetben új szakmát adva a munkavállalók kezébe.
Ez a folyamat folytatódik az éppen aktuális pályázati lehetőségek tekintetében. Az első félévben az álláskeresők vállalkozóvá válását, vagy akár kilenc hónapnyi foglalkoztatását is támogatta a kormányhivatal foglalkoztatási szakterülete különböző pályázati konstrukciókban. Ezek a programok már a lezáráshoz közelednek, de hamarosan indulnak az új költségvetési ciklusból finanszírozott foglalkoztatási programok – jelezte a kormányhivatal. Kitért arra is, hogy ezek közül már megkezdődött a „Nógrád vármegyei foglalkoztatási paktum plusz” elnevezésű projekt, amelynek keretében hat év alatt, összesen 3,2 milliárd forint támogatás felhasználásával, 2 ezer nógrádi lakos munkavállalását tudja segíteni a konzorciumi partnerként bevont kormányhivatal.
A kormányhivatal kiemelte továbbá: szintén folytatják a hagyományos, minden járási székhelyet felkereső állásbörze sorozatokat is. Legutóbb idén tavasszal rendezte meg a kormányhivatal foglalkoztatási szakterülete a hatállomásos sorozatot. Bár a tavasszal és ősszel jelentkező börzék megszervezése jelentős plusz feladatot jelent, a személyes találkozások eredményessége elvitathatatlan – húzta alá a szervezet.
Közlésük szerint ezt igazolják a számok is: a legutóbbi állásbörze sorozat eredményeképp a hat helyszínen részt vett cégek összességében 859 fő nyitott pozíció tekintetében rögzítettek érdemi érdeklődést.
A pozitív trendek ellenére a nógrádi álláskeresői arány ugyanakkor még mindig a legmagasabbak közé tartozik, de már nem a legrosszabb mutatóhoz, hanem a sorban következő vármegye értékéhez közelít – tették hozzá.
Ilyen az álláskeresők összetétele
A Központi Statisztikai Hivatal első negyedévre vonatkozó adatai alapján a nógrádi álláskeresők legnagyobb hányada (51 százaléka) legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el. Emellett 24 százalékuknak szakmunkás vagy szakiskolai bizonyítvány, 22 százalékuknak érettségi vagy technikum volt a legmagasabb végzettsége, 3,1 százalékuk pedig diplomával rendelkezett. A 25 év alatti fiatalok és az annál idősebbek között egyaránt a legfeljebb alapfokú végzettségűek képezték a legnépesebb csoportot.
Az álláskeresők 25 százaléka legfeljebb 3 hónapja, 46 százaláka viszont tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A tartósan állás nélkül lévők száma százalékkal volt kevesebb, mint a 2022 első negyedévében.
