Pénteken írunk arról, hogy miután múlt hét hétfőtől hétköznapokon is a szombatokra érvényes menetrend szerint járnak a helyi járati autóbuszok a városban, az önkormányzat némileg visszabővíti a járatok számát. Összesen 28 járat került vissza a menetrendbe, de erről sem az önkormányzat, sem a szolgáltatást ellátó Volánbusz nem adott hivatalos tájékoztatást hétfő délutánig, valamint a buszmegállókban sem volt kifüggesztve az aktuális helyzet.
Elsőként a 13 óra 20 perckor Zagyvarónáról induló “új” járathoz igyekeztünk, hogy a Kohász Művelődési Központnál készítsünk egy fotót és az utasok véleményét kérdezzük. A járatról lecsúsztunk, miután azon egyetlen utast sem láttunk, a menetrendjénél jóval gyorsabban beért a városba. A következő célhelyszínünk Kotyháza volt, ide már jó időben érkeztünk. Szerencsénkre, miután ide is a vártnál gyorsabban megérkezett a buszállomásról 13 óra 40 perckor induló, az Ipari Parkig közlekedő 9-es járat. A buszon senki nem tartózkodott a sofőrön kívül. Itt akár az is lehetséges, hogy az üzemek felé néhány perccel korábban közlekedő 19-es jelzésű buszt választotta mindenki, hogy ne kelljen a betérő, hosszabb menetidejű járatot igénybe venni. Nem sokkal később a Füleki úti körforgalomban a Zagyvaróna felé közlekedők közül majdnem mindenki tőlünk tudta meg, hogy a várt 14-es járat előtt tíz perccel egy 1-es járat is mindjárt érkezik. Egyetlen személy volt, aki tudott erről a járatról, ő azt mondta, már pénteken is ezzel utazott.
Három salgótarjáni buszmegállóban összesen közel 20 várakozót kérdeztünk hétfőn délután, közülük egy értesült korábban arról, hogy ismét változott a menetrend.
A városvezetésből többen, többször is kinyilvánították már különböző közösségi oldala(i)kon megjelent bejegyzésekben, vagy kommentekben, hogy a mai világunkban a Facebook a legeredményesebb információterjesztő. Ezzel nehéz vitába szállni, bár a teljes igazsághoz talán hozzátartozik egy félmondat: ez nem minden korosztály és nem minden célközönség esetében van így.
A közösségi médiában való erős jelenlét kétségbevonhatatlanul segíti az információk hatékony terjedését, de nem elégséges. Ráadásul a menetrend szűkülése kényelmetlen téma, erről sem Fekete Zsolt polgármester, sem az önkormányzat közösségi oldalán nem jelent meg tájékoztatás. Igaz ez úgy a május 11-el életbe lépett menetrendre, mint a május 18-tól érvényes újabb változásra.
Mindemellett úgy tűnik, az igényekre ilyen gyorsan nem tud reagálni a rendszer: a délutáni körutunk megkezdésekor még egyik önkormányzati vagy Volánbuszos hivatalos felületen sem volt elérhető az aktuális menetrend. A mától (de mint kiderült, nem hivatalosan péntektől?) érvényben lévő menetrend cikkünk megjelenése előtt nem sokkal került fel a város honlapjára.
Így működik a rendszer
A menetrendi változások megítélését – sok más témához hasonlóan, sajnos – jellemzően a politikai meggyőződés határozza meg Salgótarjánban is. Miután a véleményekben széles skálán olvashatunk vagy hallhatunk téves alapokon nyugvó gondolatokat, összefoglaltuk a legfontosabb tényeket a rendszer működéséről és aktualitásairól.
Ma Magyarországon szinte mindenhol a Volánbusz, mint monopol helyzetben lévő állami szolgáltató végzi a helyi autóbusz-közlekedés ellátását. Ez alól néhány nagyobb város jelent kivételt, ahol jellemzően önkormányzati tulajdonú cégbe szervezték ki a feladat ellátását. Ezek jellemzően nem sikertörténetek. Veszprémben például tavaly próbálkoztak ezzel, törekvésük végül hatszor annyiba került, mint amennyit addig a Volánbusznak fizettek.
Az általános formula szerint az önkormányzat a megrendelő, meghatározva az elvárt járatok számát és irányát, a buszok paramétereit és még néhány tejesítendő körülményt. Majd fizet a kért szolgáltatásért, nem keveset. Ráadásul Salgótarjánban hosszú évek óta – arányaiban véve – jóval többet szükséges a tömegközlekedésre fordítani, mint más városokban, miután az ebből befolyó bevétel kevésbé fedezi a költségeket. Ezt elsősorban a város korfája határozza meg: az utazók jelentős része kedvezmények igénybevételére jogosult (diák vagy nyugdíjas).
A különbséget pedig az önkormányzat finanszírozza. A város idei tervezett költségvetésében 344 millió forinttal számolnak, a várakozások szerint ezt az összeget kell megfizetni a Volánbusznak azért, hogy a közszolgáltatási szerződésben rögzített paraméterek – vagy az aktuális igények – szerint járjanak a buszok. A tervezett ráfordítás 55 millió forinttal több, mint a 2019-es terv volt. A tavalyi évben ténylegesen erre fordított összeg még nem ismert, ezt az önkormányzat költségvetési beszámolója fogja majd kimutatni.
Azt viszont tudjuk, hogy a ténylegesen a tömegközlekedésre fordított összeg 2014-ben 194 millió forint, 2015-ben 277 millió forint, 2016-ban 228 millió forint, 2017-ben 202 millió forint, 2018-ban pedig 234 millió forint volt. Ezt a kiadást fogalmazzunk úgy, hogy “csökkenti” Somoskőújfalu éves 15 millió forintos hozzájárulása, illetve az állam jellemzően évi 16-22 millió forintos kiegészítő támogatása.
A helyi járati autóbusz-közlekedés ellátására tehát jellemzően évi 160-240 millió forintot költött a salgótarjáni önkormányzat saját adóbevételeiből az elmúlt esztendőkben.
Miután ez a működési költség egy kötelezően ellátandó feladattal kapcsolatban merül fel, pályázati támogatás nem igényelhető rá. Ezt a helyi adóbevételekből és a gépjárműadó önkormányzatnál maradó szeletéből szükséges kigazdálkodni. Salgótarjánban kétmilliárd forint körüli a helyi adókból és a gépjárműadóból befolyó összeg.
Ebből a gépjárműadó 100 millió forint. Ez az összeg az, ami eddig az önkormányzatnál maradt, miután az ezen a jogcímen befolyt összeg további része (a teljes összeg 60 százaléka) az államot illette. A kormány a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos védekezés megnövekedett költségeivel indokolva április elején jelentettbe, hogy forrást von el az önkormányzatoktól: idén a teljes gépjárműadó-bevétel az államkasszát illeti. Ez a közbeszédben a járatok ritkításával kapcsolatban is sokszor hivatkozott rendelkezés Salgótarján esetében ennek az említett 100 millió forintnak az elvonását jelenti, vagyis a helyi közhatalmi bevételek mintegy öt százalékát.
Azt, hogy a járatszűkítésnek elsősorban pénzügyi vagy kihasználtsági indokai vannak, egyelőre nem látni. Leginkább talán mindkettő. Tény, hogy az önkormányzat “szabadon felhasználható” bevételeiből öt százalékot ki kell gazdálkodni valahonnan; de az is, hogy a kijárási korlátozás ideje alatt (és valamennyire még most is) láthatóan kevesebben utaznak a buszokon a csúcsidőszakokon kívül. A választ jó eséllyel csak az pillanat fogja megadni, amikor újra a munkanapi menetrend szerint járnak majd a buszok a városban. Ezen belül pedig az, hogy az a munkanapi menetrend ugyanannyi járatot jelent-e majd, mint az május 8-ig megszokott volt.
