Intelligensebb fejlesztéspolitika létrehozása a cél, amely jobban illeszkedik az egyes gazdasági régiók igényeihez – hangsúlyozta a területfejlesztési miniszter múlt héten Székesfehérváron, a Mathias Corvinus Collegium rendezvénysorozatának hetedik állomásán.
Navracsics Tibor Új feladatok, új megoldások cimű előadásában rámutatott, a fejlesztéspolitika újraalakításával el kell érni, hogy a 2028-tól induló, hétéves uniós pénzügyi keretterv már alapvetően területi szemléletű fejlesztéseket tartalmazzon.
A miniszter elmondta, erre azért van szükség, mert hazánkban az egyes régiók különböző fejlettségi szinten állnak, például az Észak-Alföld és – a Nógrád megyét is magába foglaló – Észak-Magyarország látványosan le van maradva Budapesttől, de még a Nyugat- és a Közép-Dunántúl is a felét tudja csak elérni a fővárosi átlagnak.
Megjegyezte, hogy nemzeti szinten lehetnek ágazati célok, de „erős érvek szólnak a régiós elosztás mellett”.
Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy mindezek ellenére Budapesten sincs minden rendben, hiszen Pozsony, Varsó és Prága is megelőzi a „nagyvárosok ligájában”, ugyanakkor míg a magyar főváros 2004-2020 között 129-ről 153 százalékra erősödött az uniós fejlettségi átlaghoz viszonyítva, addig az Észak-Alföld 42-ről 49-re, de a Nyugat-Dunántúl is csak 66-ról 70-re. Úgy vélte, ezért a területfejlesztési politikának „az önmaguknak dinamikát generálni nem képes régiókat” kell felzárkóztatnia, mert a foglalkoztatottság és az átlagkeresetek alakulása is szorosan kötődik a fejlettséghez.
A tárcavezető szerint a fejlesztéspolitikának a jövőben kiegészítő szempontként figyelembe kell vennie Budapest „kisugárzását” – ebbe a gyűrűbe tartozik Székesfehérvár, Tatabánya, Kecskemét, Eger és Salgótarján is, ahová „a főváros perceken belül odaér”.
Hozzátette: ezeknek a városoknak dönteniük kell, hogy a főváros felé fordulva a „gazdasági gravitációs pontot szolgálják és annak részeként élnek”, vagy megpróbálnak ettől eltérő irányt véve decentrumként, önálló gazdasági életet működtetni.
Navracsics Tibor kiemelte, hogy nincsen ebben a helyzetben és jó esélye van decentrummá válni Győrnek, Szombathelynek, Zalaegerszegnek, Nagykanizsának, Pécsnek, Szegednek, Békéscsabának, Debrecennek és Miskolcnak. Ezek a városok és az azokat körülvevő térségek jól kiegészíthetik a jövőben a fővárosi gazdaságot, amennyiben megerősítik őket.
A miniszter az előadását követő kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy az Országos Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata jelenleg is zajlik, mert a hatályban lévő 2014-ben készült, és ugyan 2030-ig szól, ám azóta annyi változás történt, hogy a benne megfogalmazott célokat újra kell értékelni.
