A palóc nyelvjárás történetét feldolgozó könyvet, illetve a Nógrád megye múltját bemutató történeti blogot is bemutatták kedd délelőtt a Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltárában. A kiadvány és a blog egyaránt a Nógrád Megyei Önkormányzat “A megyei identitás erősítése Nógrádban” című projektjének részeként valósult meg.
A megjelenteket Gusztiné Toronyi Judit, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója köszöntötte, aki elmondta: a megyék fennállásuk óta sok változáson mentek keresztül, azonban megállapítható, hogy az országban mindig jelentős szerepük volt, az elmúlt ezer év során pedig jóval többek lettek, mint területi-közigazgatási egységek. Mint fogalmazott, a magyarságunk, történelmi múltunk iránt érzett büszkeség nem létezhetne a megyék által, több évszázad alatt felhalmozott kincseink nélkül.
A megyei levéltár igazgatója ismertette: a Nógrád Megyei Önkormányzat projektjének szakmai megvalósítójaként az intézmény munkatársai hosszas munkával hozták létre a Nógrád Megyei Digitális Tár című történeti blogot, melyben a megyei kulturális örökség kincseinek egy részét tárják az érdeklődők elé, elsősorban levéltári forrásokon keresztül.
Az eseményen jelen volt Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke is, aki köszöntőjében kifejtette: Nógrád megye természeti értékekben gazdag, épített- és kulturális öröksége pedig egyaránt meghatározó. Mindez azonban értelmét veszti, ha az itt született fiatalok nem találják meg helyben a boldogságukat, és elhagyják szűkebb régiónkat – húzta alá Skuczi Nándor.
Mint fogalmazott, közös felelősségünk, hogy meg tudjuk mutatni a következő generációnak azt a csodát, ami csak Nógrád megyére jellemző. A megyei közgyűlés elnöke hozzátette: fontos, hogy a fiatalok ne szégyelljék származásukat, palóc tájszólásukat. Skuczi Nándor szerint a munkát már óvodában el kell kezdeni, és a kisgyermekeknek játékosan kell megmutatni a szülőföldünk, Nógrád megye nagyszerűségét. Csak közös munkával tudjuk elérni, hogy szeressenek itt élni az emberek – húzta alá.
Történeti blogon keresztül mutatják be Nógrád megyét
A kilenc fő menüpontból álló blog egyes részeit a megyei levéltár kollégái mutatták be a közönségnek. A Nógrád Megyei Digitális Tárról elsőként Sebestyén Kálmán igazgatóhelyettes beszélt, aki elmondta: az érdeklődők a letisztult, felhasználóbarát felületen jól elkülönítve láthatják az egyes menüpontokat. A nyitókép Nógrád várát és a mögötte található hegyvonulatokat ábrázolja, melyen együtt van jelen a megye történelmi múltja és az épített örökséget harmonikusan körülölelő, varázslatos természeti környezet.
A megyei kronológia hiánypótlónak számít, hiszen Nógrád megye esetében korábban nem készült klasszikus értelemben vett kronológia. Mint Sebestyén Kálmán fogalmazott, ez a gyűjtés még gyerekcipőben jár, a jövőben folyamatosan pontosítani, bővíteni szeretnék majd. A Nemesi jegyzőkönyvek menüpont alatt az érdeklődők a bonyolult, döntően latin nyelven írt jegyzőkönyvek rövidített, lényegre törő verzióját találhatják meg – ezek akár a jövendő kutatók segítségére is lehetnek. A Képcsarnok menüpontban több érdekesség is található: a megye korábbi és jelenlegi címere mellett a városok címerei, a községi pecsétek, az egyes településekről készült képeslapok, valamint jeles személyiségek is szerepelnek.
Az Országos események hatásai című menüpontot már Szepessyné Judik Dorottya főlevéltáros ismertette, aki elmondta: a hazánkat érintő történelmi sorsfordulók Nógrád megyét sem kerülték el, ennek kapcsán pedig a megyei levéltár folyamatosan megújuló történelmi blogokat készített, többek között az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcról, az első világháborúról, valamint az 1956-os szabadságharcról is. A Nógrádi történetek című menüpont alatt egyes levéltári forrásokat történeti narratívába beágyazva mutatnak be. A cél egyrészt az érdeklődés felkeltése, másrészt a megye történetében található fehér foltok megszüntetése, és azok beépítése a megyei történeti identitásba – magyarázta Szepessyné Judik Dorottya.
A Közösségi események tára tartalmazza azokat a programokat, melyeket a megye településein élő közösségek szerveztek, és meghatározó részét képezik a helyi identitásnak – az eseményeket a helyi sajtó és internetes források alapján gyűjtötték össze a 2019 és 2022 közötti időszakból.
Sebestyénné Batta Ágnes a történeti blogon található digitális feladatokat és tanári segédanyagokat mutatta be. Mint mondta, a levéltár munkatársai arra törekedtek, hogy egyfajta „örömszerző tanulási környezetet” hozzanak létre. A tanári segédletekhez interaktív feladatokat hoztak létre, melyek megoldása némi kihívást jelent, ugyanakkor sikerélményt ad a gyerekeknek.
Az általános és középiskolai tanárok elsősorban a magyar nyelv és irodalom, a történelem, valamint a hon- és népismeret tantárgyhoz találnak helytörténeti vonatkozású feladatokat. Sebestyénné Batta Ágnes beszélt a videógalériáról is, mely kisfilmjeit a fiatalabb korosztályt megszólítva állították össze. A filmek egy-egy országos történelmi esemény megyére gyakorolt hatásait mutatják be levéltári iratok, fényképek és magyarázó szövegek segítségével.
Fejezetek a palóc nyelvjárás történetéből
Az eseményen mutatták be Gréczi-Zsoldos Enikő könyvét is, mely szintén a Nógrád Megyei Önkormányzat projekjének részeként készült. A Fejezetek a palóc nyelvjárás történetéből az ómagyar kortól napjainkig című kiadvány a 15. századtól mutatja be a Nógrád megyében és környékén beszélt nyelv jellemzőit a levéltári dokumentumok, egykori folyóiratcikkek, valamint nyelvjárási és egyéb gyűjtések, források alapján.
A könyvről a szerző, Gréczi-Zsoldos Enikő beszélt, aki elmondta: a kutatás során olyan nyelvemlékeket kellett keresnie, melyekben valamiképpen jelen van a nyelvjárás is. Az első részben két palóc származású kódexmásoló, Vác(zi) Pál és Legéndy Katalin írásait mutatja be, melyekben már ekkor megjelentek a palóc tájszólásra jellemző ismertetőjegyek. A 17. századi nyelvhasználatot egykori perszövegek és magánlevelek szövegei alapján tárta fel, ezek közé tartoztak azok a dokumentumok, melyekben a szurdokpüspökiek taglalják panaszaikat.
A szerző a könyvben hosszan taglalja a 19. századi palóckutatásokat, de megvizsgálta Madách Imre magánleveleit is – mint mondta, nála azt figyelte, hogy egy világirodalmi nagysággá lett írónál tetten érhető-e a palóc nyelvjárás. Gréczi-Zsoldos Enikő Madách levelei alapján arra jutott, az író valószínűleg szintén palóc nyelvjárásban beszélt.
A kötet a mai palóc nyelvjárás bemutatásával, a Geolingvisztikai Kutatócsoport keretében, 2010-ben végzett vizsgálat ismertetésével zárul, melynek Nógrád megyében Karancslapujtő volt a kutatópontja. Gréczi-Zsoldos Enikő ezzel kapcsolatban elmondta: a megkérdezett helyiek közül a legtöbben úgy vélik, a palóc nyelvjárás megőrzendő érték, melyet tovább kell adni.
