Újabb 12,5 kilométernyi, régebben négynyomúsított szakaszon kap új burkolatot a 21-es számú főút, Hatvantól Salgótarjánig egységesítik a forgalomtechnikai jelzésrendszert, míg az M3-as autópálya 21-es úti alcsomópontjai jelzőlámpával látják el. A beruházást a magyar költségvetés finanszírozza, a kivitelezést – bő 1,3 milliárd forintból – a HE-DO Építő Zrt. végzi.
A főút továbbfejlesztésének első ütemében – nettó 835 millió forint ráfordításával – tavaly megújult a burkolat egyes 20, illetve 15-16 évvel ezelőtt átadott szakaszokon Salgótarján és Vizslás-Újlak között (mindkét oldalon), illetve a nagybátonyi elágazó és Mátraverebély között, valamint Szurdokpüspökinél (utóbbi esetekben a Salgótarján felé vezető oldalon). A beruházás része volt szalagkorlát csere és bővítés, fényvédő hálók javítása és pótlása, a vízelvezetés javítása (grooving vágásos technológiával), tengelysúly mérőhely bővítése és a szikkasztó-párologtató medencék megközelítésének kialakítása is.
A mostani második ütem Szurdokpüspöki térségében (a Hatvan felé vezető oldalon) indult, itt már zajlik a felújítás, a tervezett ütemezés szerint a munkák a napokban pásztói egyenesben is megkezdődnek, itt mindkét oldal új burkolatot kap.
Ezt követően a Heves megyei szakaszokon fognak dolgozni (Apcnál és Lőrincinél is mindkét oldalon), majd Mátraszőlős és Tar között (mindkét oldalon), végül pedig Mátraverebélynél (Hatvan felé). A beruházás záró mozzanata a forgalomtechnikai egységesítés lesz.
A most megkezdett második ütem mellett a főút továbbfejlesztésének harmadik etapja is előrehaladott fázisba került, már zajlik a közbeszerzési eljárás. A harmadik ütemben a pásztói különszintű csomópont kapja majd a legnagyobb figyelmet, ahol buszvárókat és gyalogos átkelőhelyeket alakítanak ki, bővítik a közvilágítást és a térfigyelő kamerarendszert, továbbá parkolók is épülnek (elsősorban az autóbusszal tovább utazók számára). A tari és a szurdokpüpöki különszintű csomópontoknál szintén buszvárókat és zebrákat létesítenek. Mintegy három és fél kilométeren rendezik majd a (főút alatt háromszor is átfutó) Hidegvölgyi-vízfolyás medrét rendezését Pásztótól délre, továbbá kamerákat telepítenek majd a gyalogos aluljárókba (Bátonyterenyén, Mátraverebélyben és Tarnál) összesen hét helyszínen.
Főúttörténet
A Zagyva-völgyi fő közlekedési útvonal az összes Heves és Nógrád megyei nagyobb településen keresztülvezetett mindaddig, amíg a térségi ipar növekvő teherforgalma miatt új nyomvonal kijelölése vált szükségessé. Erről 1957-ben döntöttek és a ’60-as évek elejére el is készült a ma ismert vonalvezetés. Az irányonkénti egy sáv kapacitási határát elsőként a salgótarjáni szakasz érte el már a ’70-es évek közepére, így 1976-ra megépült a Zagyvapálfalva és a “litkei kereszteződés” közötti tehermentesítő út. Az Építésgazdasági és Szervezési Intézet megbízásából 1977-ben készült el az a fejlesztési terv, amely az akkori forgalmi adatok alapján távlati célként megfogalmazta a 21-es számú főút teljes négynyomúsításának igényét a megyeszékhely és Hatvan között. A 45 évvel ezelőtti dokumentum 1995-ös kezdést és 2010-es befejezést jelölt ki.
A főúton végül nem 1995-ben, hanem az 1999-ben kezdődött meg a konkrét cselekvés. A szükséges előkészítéseket követően Salgótarján déli határától az Ipari Parkig 2002-re, innen Vizslás-Újlakig pedig 2004 őszére épültek ki az első négysávos szakaszok.
Mint az a 2010 utáni évek példájából kiderül: innen további kilenc év alatt, vagyis 2013-ra akár a teljes bővítés is elkészülhetett volna. Ehelyett azonban mindösszesen előzési sávok létesültek, azok is csak a lehető a legegyszerűbb módon.
2006-ban és 2007-ben négy előzési sáv épül ki Kelet-Nógrád főútján: Mátraverebélynél, Mátraszőlősnél, Pásztónál és Szurdokpüspökinél. Amíg a Salgótarján déli részén megvalósult építkezésnek felüljáró, Vizslás-Újlaknál pedig felül- és aluljáró építése is a fejlesztések része volt, ezeket az előzési sávokat jellemzően nyílegyenes, adott esetben műtárgyak nélküli szakaszokon alakították ki. Ráadásul ekkor még nem bontották el a pályatesteket sem, a kivitelezések mindössze a betonalapig történt marással, majd újraaszfaltozással valósultak meg a megmaradó oldalakon. Ezen szakaszokon 2021-ben már nagyobb ívű rekonstrukciót kellett elvégezni.
A következő bővítés-történeti dátumunk 2011, amikor – még mindig az egyszerűbb technológiával – elkészültek a továbbra is előzési szakaszként elnevezett aszfaltcsíkok Lőrinci, illetve Jobbágyi térségében. Ezt követően, 2013-tól vált át a szaknyelv négynyomúsításra, utalva arra a folyamatra, melyben összekötötték a meglévő szakaszokat. A munkagépek megjelenésére azért kellett három évig várni a kormányváltást követően, mert 2010-ig a néhány kilométernyi előzési szakasz építésén túl nem történt semmilyen további egzakt tervezés, a legtöbb esetben még a leendő nyomvonalon fekvő ingatlanok kisajátítása sem indult el.
Végül a Nógrád I. (Jobbágyi-Szurdokpüspöki) és a Heves II. (Lőrinci-Zagyvaszántó-Apc) szakaszokat 2015-ben augusztusában adták át; a Nógrád II. (Szurdokpüspöki-Pásztó) és a Nógrád III. (Pásztó-Mátraszőlős) szakaszokon 2017 végén ért véget a kivitelezés; a Heves I. (Hatvan-Lőrinci) szakaszt 2018 márciusában adták át; míg a Nógrád IV. (Tar-Mátraverebély) és a Nógrád V. (Bátonyterenye-Kisterenye) szakaszokkal 2019-ben fejeződött be a négynyomúsítás.
Ezekre a több tízezer ember életét megkönnyítő beruházásokra – kiegészülve a nemzeti kegyhely elérhetőségét javító mátraverebélyi elkerülővel – négy év alatt összesen közel 36 milliárd forintot költött a kormány uniós és hazai költségvetési forrásokból.
