Magyarországon merünk és tudunk emlékezni nagyjainkra, az a társadalom, amely nem vigyáz értékeire, pusztulásra van ítélve – hangsúlyozta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára pénteken Balassagyarmaton, Madách Imre születésének 201. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban, ahol átadták az idei Madách-díjakat is.
Madách Imre írói munkássága évszázadokkal később is markáns hatást vált ki, Az ember tragédiája a legfontosabb kérdéseket feszegeti: az eszmék keletkezésének, elavulásának körforgását, az emberiség nagy történelmi körképét, a létezés értelmét – mondta Fülöp Attila. Az államtitkár Az ember tragédiáját – Katona József Bánk bánja mellett – a magyar irodalom legnagyobb drámai alkotásának nevezte, amely több mint 160 éve, két évvel Madách halála előtt, 1862-ben született. Mint mondta, Madách művének felzaklató kérdései azóta is életben tartják a drámát, a mai napig rendszeresen játsszák a színházak.
Az ember tragédiája örökérvényű gondolatokat közöl: az emberi életért zajló szakadatlan küzdelemről, a jó és a rossz, fény és a sötétség, a hit és a tagadás örök harcáról – tette hozzá.
Fülöp Attila szerint a közösségi gondolkodás, közösségi gondoskodás ott kezdődik, ahol az ember ráébred, hogy a közösség, amelyben él, nem létezhet tőle függetlenül – hangoztatta a Belügyminisztérium államtitkára, aki szerint a közösség jogokat ad, ugyanakkor elvár kötelességeket is: ez teremti meg a saját létünk biztonságát. Fülöp Attila szerint a világban tapasztalható lelki, szellemi, gazdasági és politikai válságok egyre mélyülnek, és az a társadalom, amely nem tiszteli a közösséget, nem őrzi a hagyományait, értékeit, pusztulásra van ítélve.
Elmondta: Madách Imre 160 év távlatából azt üzeni, hogy a család fontosabb szerepet tölt be, mint valaha. „Minden gyermek, amelyik megszületik, reményt ad a fennmaradásra, arra, hogy száz év múlva is lesz, aki itt áll és emlékezik” – hangoztatta az államtitkár.
Az államtitkár felidézte, hogy Madách Imre születésének tavaly ünnepelték a 200. évfordulóját, idén pedig 60. évfordulóját a Nógrád Vármegyei Madách Imre-díjnak. A díjban eddig részesültek költők, akadémikusok, festőművészek, muzeológusok vagy könyvtárasok.
Az idei díjat Nógrádi Gergely operaénekes, kántor, író, újságíró, valamint a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár kapta.
Az ünnepségen bemutatták az Egy nógrádi próféta – Madách Imre és Az ember tragédiája című filmet, amit a vármegyei önkormányzat megbízásából készített a Cameofilm Studio Kft. A 30 perces film célja az ismeretterjesztés, azon belül kiemelt szándék volt, hogy digitális iskolai tananyagként szolgálja a köznevelést. A film rendezői Barlay Tamás és Kis-Tóth Zalán.
Madách Imre, Az ember tragédiája szerzője 1823. január 20-án született a nógrádi, ma Szlovákiához tartozó Alsósztregován. A magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja mindössze 41 évet élt. A Madách Imre-díjat 1964-ben, halálának 100. évfordulóján alapították – írja az MTI.
A díjazottak
Nógrádi Gergely 1971-ben született Budapesten, édesapja Nógrádi Gábor író. Pályafutását operaénekesként kezdte, ám közben több magazin munkatársa volt, íróként és társíróként pedig csaknem 60 könyve jelent meg. Művei között találni gyermek- és ifjúsági regényeket, novellásköteteket, riportkönyveket.
A Balassi Bálint Könyvtár jogelődje 1949 áprilisában alakult, majd tíz évvel később vette fel a költő, író nevét. Az intézmény 1988-ban költözött a Finta József által tervezett épületbe, mely máig otthona. A Balassi Bálint Könyvtárhoz köthető a Palócföld című irodalmi, művészeti és közéleti folyóirat, mely mára országos elismertségre tett szert. A folyamatosan változó, fejlődő könyvtár napjainkban már több mint 30 ezer dokumentummal és megbízható szakértelemmel várja az olvasókat.
Szintén a Madách Imre születésének 201. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen adták át a Horváth Endre-díjat, amit rendre egy Balassagyarmathoz, vagy annak kultúrájához kötődő képzőművész kap. Ezt az elismerést idősebb Telek Zoltán festőművésznek ítélték oda (aki helyett fia Telek Zoltán vette át az elismerést). Idősebb Telek Zoltán a mai Szlovákia területén, Losoncon született 1943-ban, iskoláit Balassagyarmaton végezte. Első olajfestményét tizenévesen festette, majd később Bacsúr Sándor és Farkas András lettek a mesterei. Rendszeres kiállítója a Balassagyarmati Nyári Tárlatoknak, és több önálló kiállításon mutatkozott be az elmúlt években, többek között az Artbázis Összművészeti Műhelyben Budapesten.
Az ünnepségen adták át továbbá a Nógrád Vármegye Díszpolgára Kitüntető címet Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke részére, aki tavaly ősszel, a Kazáron megrendezett Vármegyenapon nem tudott jelen lenni.
