Salgótarján költségvetéséről és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) által biztosított támogatási keret elköltéséről is szó esett a Fidesz-KDNP salgótarjáni frakciójának szerdai sajtótájékoztatóján.
Szabó Csaba önkormányzati képviselő, városi frakcióvezető elsőként a vármegyeszékhely gazdaságáról beszélt. Mint mondta, 2022-ben ugyan a bevételek 7,6 százalékkal túlteljesültek, azonban mintegy 10 százalékkal még így is elmaradtak a tervezettől. Ebben az egyik meghatározó tétel az iparűzési adóbevétel tervezetthez képest történt elmaradása volt, ami véleménye szerint a számok tükrében komoly “taktikai célú” túltervezést jelent.
Mindeközben az önkormányzat teljesített kiadásai közel 32 százalékkal nőttek az előző évhez képest, ehhez többek között az infláció, a közüzemi díjak növekedése, valamint a személyi juttatásokon keresztül a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése is hozzájárult. Mindent összegezve az önkormányzat vagyonának mérleg főösszege az elmúlt évben 837 millió forint csökkenést, tehát vagyonvesztést mutat – húzta alá a képviselő.
Szabó Csaba az idei esztendőt értékelve kifejtette: a költségvetés rendkívül gyenge lábakon áll, a vármegyeszékhely gazdálkodása rossz, mondhatni kritikus állapotban van.
Ahhoz, hogy erre az évre egyensúlyos költségvetést tudjon készíteni az önkormányzat, 1 milliárd 658 millió forinttal több adóbevételt terveztek meg, mint ami a 2022-es teljesítés alapján reálisnak tekinthető. Emellett az egyensúlyos költségvetés beterjesztéséhez arra is szükség volt, hogy 53 millió forintot vonjanak el az intézményektől, valamint 891 millió forintos hitelfelvétellel és több mint 400 millió forintos ingatlan-értékesítéssel kalkuláljanak, utóbbival pedig vagyonvesztést is okoznak a városnak – magyarázta.
Szabó Csaba kifejtette továbbá: nyilvánvalóvá vált, hogy Salgótarján leépülésének megállítása és fejlődő pályára állítása a hagyományos, régi módszerekkel nem lehetséges, ehhez új ötletek kellenek. Úgy vélik, a várost ebből a helyzetből már lehetetlen segítség nélkül felemelni, így véleményük szerint egyre inkább felértékelődik a kormányzati kapcsolatok minősége.
Sürgetővé vált, hogy a jövő évi önkormányzati választásokon ezt a helyzetet kezelni képes, menedzseri készségekkel rendelkező városvezetőt válasszanak végre a salgótarjániak – fogalmazott.
Fontos a Salgó Rally, de nagyobb körültekintésre van szükség a frakció szerint
Szabó Csaba a Salgó Rally megvalósításának körülményeiről is beszélt a sajtótájékoztatón. Mint mondta, a verseny nagyon sokat jelent Salgótarjánnak, hiszen számos versenyző és szurkoló érkezik a városba. Ugyanakkor arra kérik a szervezőket, hogy a versenynaptár és a helyszín megválasztásánál legyenek nagyobb figyelemmel az egyéb körülményekre is.
A frakció szerint a szervizparkot a város valamely külső területére – például az Ipari Park vagy a Tóstrand környékére – lenne érdemes telepíteni, ahol nem akadályozzák a forgalmat, míg a pályák kijelölésénél figyelni kell az utak minőségére, hogy azokat ne rontsák tovább a versenyautók – erre példaként a Somlyóra vezető szerpentint említette. Fontos az is, hogy a lezárt területeken élőknek minél kevesebb kellemetlenséget okozzanak a korlátozások – tette hozzá Szabó Csaba.
A tapasztaltabb jelölt mellett dönttöttek volna
Fenyvesi Gábor önkormányzati képviselő, a Fidesz-KDNP városi frakciószóvivője elsőként az óvodavezetői pályázatról osztotta meg álláspontjukat. Mint felidézte, a legutóbbi ülésen a baloldali többség szavazatával a Salgótarjáni Összevont Óvoda és Bölcsőde intézményvetőjének – Andóné Angyal Mária, korábbi intézményvezető nyugdíjba vonulása után – Lilinger Herminát, a Gyermekkert Tagóvoda vezetőjét választotta a közgyűlés; a Fidesz-KDNP frakció tagjai a szavazásnál tartózkodtak.
Fenyvesi Gábor mindenekelőtt leszögezte, hogy mindkét pályázót alkalmasnak találták a pozíció betöltésére, mégis úgy vélik, hogy nem feltétlenül lehet összehasonlítani két olyan tagintézmény-vezetőt, akik közül az egyikük kilenc, míg másikuk két és fél éves vezetői tapasztalattal rendelkezik. Szerencsésebbnek találták volna, ha a nagyobb tapasztalattal bíró pályázó vihette volna tovább a Salgótarjáni Összevont Óvoda és Bölcsőde vezetéstét, különösen úgy, hogy az elmúlt években általános helyettesként is dolgozott – magyarázta a képviselő.
A Fidesz-KDNP városi frakciója úgy látja, a döntési folyamat végén sajnos beszivárgott a politika, mely nem feltétlen szerencsés. Fenyvesi Gábor mindezzel együtt gratulált Lilinger Herminának, akinek sok sikert és eredményes munkát kívánt.
Meghiúsult és elhúzódó projektek
Végezetül a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében biztosított, eredetileg 9,2 milliárd forintnyi forrás elköltéséről szólt Fenyvesi Gábor. Mint mondta, a városnak még az előző, 2014-2020-as ciklus forrásait, azaz a TOP által biztosított támogatást sem sikerült elköltenie, miközben már újabb összegeket hívtak le a TOP Plusz keretéből.
A képviselő szerint két projekt okozza a legnagyobb bosszúságot: a meghiúsult gyermekmúzeum, valamint a piac és a vásárcsarnok felújítása.
Előbbivel kapcsolatban kifejtette: a Bányamanó élményközpont létrehozására először 750 millió forintot kívánt lehívni a városvezetés, később pedig ráemelést kértek, így a támogatási keretösszeg meghaladta az 1,3 milliárd forintot. Fenyvesi Gábor szerint ennek kapcsán felmerült bennük az a kérdés, biztos-e, hogy Salgótarján jelenlegi társadalmi és gazdasági helyzetében egy ekkora összeget gyermekmúzeumra kell költeni.
Mint felidézte, az önkormányzat később újabb 380 millió forint ráemelést szeretett volna kérni, ám a projekt végül az idő szűke miatt meg sem valósulhatott. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a gyermekmúzeum létrehozására biztosított forrást más projektekre szerette volna felhasználni a város, ám ezeket a határidő közelsége miatt már nem lehetett volna megvalósítani, az összeget végül a piaci, a játszóházi és a Forgách-telepi projektek növekményébe számították be.
Amellett ráadásul, hogy ezzel 1,3 milliárd forintnyi forrás úszott el, további 70 millió forintot is vissza kellett fizetnie az önkormányzatnak, melyet a meg nem valósult projekt tervezésére költöttek – hangsúlyozta Fenyvesi Gábor.
A képviselő szerint ugyancsak aggályos a Salgótarjáni Piac és Vásárcsarnok felújítása, mely még 2018-ban kapott zöld utat. A beruházás eredetileg 900 millió forintból valósult volna meg, ám 2021 januárjában további 576 millió forint támogatást biztosított rá a kormány. Fenyvesi Gábor kifejtette: úgy vélik, a felújítás eleve rossz ötlet volt, szerintük ehelyett egy új, modern piacot és vásárcsarnokot kellett volna építeni.
Kiemelte azt is, hogy a piac felújítása nem kormányzati beruházás, hanem a város projektje, mely a TOP-os forráskeret terhére indította el a beruházást. A megyei jogú városok esetében ráadásul nem pályázatról beszélünk, az adott keret rendelkezésükre áll, így a kormány egy “normális elképzelés” esetén engedélyt ad a szükséges összeg lehívására. Az, hogy ez mennyi idő alatt történik meg, csak attól függ, milyen minőségű tervet, anyagot küld be a városvezetés – fogalmazott Fenyvesi Gábor.
A képviselő végezetül azt mondta: ahhoz, hogy a város fejlődő pályára állhasson, 2024-ben nem feltétlenül politikai, hanem tényszerű döntést kell hoznia a városlakóknak, más esetben a leépülés végleges spiráljába kerülhet Salgótarján. Fenyvesi Gábor hozzátette: a fejlesztési lehetőségek kiaknázásához egy felkészült városvezetésre és egy fejlesztési csapatra, projektközpontú szemléletre, hadra fogható emberekre, nem pedig hivatalnokokra van szükség.
