A helyi önazonosság védelméről szóló törvényről tartott Közösségi Értékvédelmi Konzultációt Nógrád vármegye polgármesterei számára Latorcai Csaba miniszterhelyettes, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kedden.
Szabó Sándor főispán köszöntője után Latorcai Csaba a salgótarjáni Vármegyeházán tartott eseményen elmondta: a kormány szerint elérkezett az ideje, hogy eszközöket, lehetőséget biztosítsanak az önkormányzatok számára ahhoz, hogy a településük sajátos értékeit meg tudják őrizni, és tovább is tudják adni. Mint fogalmazott, a települések elsősorban nem közigazgatási egységek, hanem közösségek, és mindegyiknek megvannak a saját maga értékei.
Ismertetése szerint az elmúlt évtizedekben Magyarország lakossága települési szinten jelentősen megváltozott. Az emberek jellemzően keletről nyugatra vándoroltak az országon belül, de hasonlóan alakul Nógrád vármegye lakosságszáma is: míg a Pásztói és Bátonyterenyei járásokból jelentősebb mértékben költöztek el az emberek 2023-ban, addig a Rétsági járás településeire többen érkeztek, mint ahányan elhagyták azokat. Mindemellett az elmúlt évtizedekben az is megfigyelhető volt, hogy a nógrádi városok, járási székhelyek lélekszáma csökkent, miközben körülöttük egyfajta „mini-agglomerációk” alakultak ki.
Latorcai Csaba arról is beszélt: a 2023-as évben Nógrád vármegyébe többen költöztek, mint ahányan elhagyták azt.
Szűkebb régiónkat ekkor 2305 fő választotta új otthonául, közülük a legtöbben, 757-en Budapestről érkeztek. Ennek kapcsán arról is említést tett tájékoztatójában, hogy Nyugat-Nógrád – főként Rétság térsége – ma már tulajdonképpen a főváros agglomerációjához sorolható, mivel sok beköltöző a letelepedés után is Budapesten dolgozik. Mindeközben 1983-an döntöttek úgy, hogy elköltöznek Nógrádból, közülük a legtöbben, 683-an Pest vármegyét célozták meg.
A miniszterhelyettes kifejtette továbbá: nagy sikereket értek el az elmúlt években a vidék erősítését célzó programok, 2015 második felétől ugyanis megfordult a tendencia: ekkortól többen választották a kistelepüléseket, mint a városokat. Bár a folyamat a 2022-2023-as, nehéz időszakban ismét megfordult, Latorcai Csaba bízik benne, hogy a jövőben újra többen költözhetnek a kistelepülésekre. Rámutatott ugyanakkor, hogy sokan más településekre járnak dolgozni, ezt alátámasztja az a tény is, hogy Európán belül lakosságarányosan a magyarok ingáznak a legtöbbet.
A kormány most olyan eszközöket adna a településeknek, melyekkel elérhetik, hogy a hozzájuk költözők ne csak élvezzék az adott helység szépségeit, szolgáltatásait, hanem ezért legyen lehetőségük kérni is valamit cserébe – hangsúlyozta.
Rendeletekkel szabályozhatnák az önkormányzatok a beköltözés feltételeit
A fent említett cél érdekében – az előzetes felmérések alapján – öt eszközt ajánlanának fel a településeknek.
Az egyik ilyen az ingatlanszerzés kizárása, mely révén – mint a miniszterhelyettes fogalmazott – a helységek „kirakhatnák a megtelt táblát”, azaz nem fogadnának más településekről érkező lakókat. Kivételt jelentenének ez alól például a településről származók, illetve az ott élők közeli rokonai. Történhet ez például azért, mivel a meglévő infrastruktúra vagy a közszolgáltatások már nem bírnának el több embert.
Elővásárlási jogot biztosítanának továbbá az önkormányzatok és a helyiek számára, de akár feltételekhez is köthetnék az egyes települések az ingatlanszerzést. Utóbbi esetben Latorcai Csaba példaként említette, hogy ha a település úgy határoz, az újonnan érkezőknek vállalniuk kellene, hogy bizonyos ideig akár anyagilag, akár saját eszközeikkel, erejükkel hozzájárulnak a település életéhez.
Az önkormányzatok emellett akár adózási eszközöket is bevethetnek, így például a beköltözőknek egy ideig magasabb adót kellene fizetniük. Végül, de nem utolsó sorban a lakcímlétesítést is feltételekhez köthetnék az önkormányzatok, és akár azt is megvizsgálhatnák, alkalmas-e az adott épület emberi tartózkodásra, ha pedig igen, alkalmas-e annyi fő számára, ahányan oda be vannak jelentve.
A miniszterhelyettes előadása után a felmerülő kérdésekre is válaszolt, mely során leszögezte: a származása miatt senki sem diszkriminálható. Arról is beszélt, hogy a lakásvásárlást akár állandó lakcím létesítéséhez is köthetik az önkormányzatok, ezzel megelőzve, hogy befektetők vásárolják meg a lakásokat, vagy olyanok, akik csak ritkán látogatják az ingatlant, egyfajta üdülőként tekintenek rá. Leszögezte: a településeknek minden esetben a képviselő-testület által elfogadott rendelet alapján kell majd eljárni, egyéni elbírálásra nem lesz lehetőség.
Latorcai Csaba hozzátette: azt még vizsgálják, hogy a fent említett lehetőségek csak a kistelepülések számára, vagy a városok, sőt akár a megyei jogú városok számára is elérhetőek legyenek-e – ezt a konzultáció eredménye alapján döntik majd el. Szabó Sándor az esemény végén kiemelte: a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal minden önkormányzat számára biztosítja majd azt a jogi segítséget, mely révén megfelelő rendeletek születhetnek a témában.
