A város környékén – elsősorban a Tatár-árok és a Salgó térségében – jelenleg zajló fakitermelés, annak mértéke, továbbá az emiatti erdei útállapotok kapcsán is felháborodásnak hangot adó bejegyzések jelentek meg több helyi közélettel, illetve salgótarjáni környéki természettel “foglalkozó” közösségi médiafelületen. Ennek apropóján tette fel a témában leggyakoribb, visszatérő kérdéseket a helyi erdészetvezetőnek Kreicsi Bálint, a Hajrá, Salgótarján! Egyesület elnöke, polgármesterjelöltje.
Az elmúlt napokban sokan, sokféleképpen kommentálták a Salgó környéki erdőkben tapasztalható fakitermelést. Mivel a természeti értékeink számunkra kiemelkedően fontosak, úgy gondoltuk, a helyileg illetékes szervezethez, az állami erdők helyi kezelőjéhez, az Ipoly Erdő Zrt.-hez fordulunk, hogy tisztázzuk, az események részleteit – olvasható a beszélgetés ajánlójában.
A podcastban Lévárdi György azt mondta: megértik a lakosság reakcióját, talán némileg szerencsétlen módon, több frekventált erdőrészben is most került sor az erdőterv szerinti fakitermelésre. Az Ipoly Erdő Zrt. salgótarjáni erdészetvezetője ugyanakkor kiemelte: az erdőgazdálkodást hosszútávú tervek és hatósági engedélyek alapján végzik. Arra is kitért, hogy az erdőtörvény és a természetvédelmi törvény is rendelkezik a fakitermelési munkálatokról, ezeket minden évben március 31-ig kell elvégezniük. Ezután – költési, virágzási időszakban – a védett helyszíneken a kitermelési területek “rendbetétele” sem lehetséges, több hónapon keresztül – tette hozzá.
A salgótarjáni erdészet 8 ezer hektáros terület több mint fele bír valamilyen szintű védett státusszal. Az erdészetvezető azt is ismertette: minden, a tízéves erdőterven belüli, éves kitermelési terv előzetes egyeztetéseken megy keresztül az illetékes természetvédelmi szervekkel, melyek rendre foganatosítanak bizonyos korlátozó intézkedéseket – úgy térben, mint időben.
Elindultak a Salgótarján környéki erdők erdőtervezési munkái – 3100.hu
Mint arról tavaly a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Nógrád Megyei Helyi Csoportja hírt adott, hamarosan megkezdődik a Salgótarján környéki erdők 10 éves erdőgazdálkodási terveinek (erdőterveinek) megújítása.
Lévárdi György arról is beszélt, hogy Salgótarján térségében a sokéves csapadékátlag 650 milliméter, tavaly viszont 1025 millimétert mértek. Emellett nincs fagy, nincs hó, gépeik sárban dolgoznak.
Kreicsi Bálint a somoskőújfalui alagút helyzetét is felvetette az erdészetvezetőnek, miután annak födéméből egy nagyobb homokkődarab néhány héttel ezelőtt leszakadt. Lévárdi György szerint a beomlás a jelentős csapadékmennyiség számlájára írható, a probléma időszakában nem folyt fakitermelési tevékenység az alagút környékén, így nem is okozhatta a problémát ehhez kapcsolódó, az alagút feletti dombon keresztül zajló, megnövekedett gépjárműforgalom. Emlékeztetett arra is, hogy az alagútban a múltban is folyamatosan voltak a kisebb-nagyobb homokkőomlások, főként a csapadékosabb időszakokban. (A mostani beomlással érintett felületen érdemi vízmennyiség nyoma látható a helyszínen.)
A beszélgetésben Lévárdi György arra is kitért: Magyarország erdősültsége 20 százalék feletti, Nógrád vármegye pedig élen jár a legmagasabb, 40 százalék körüli erdőborítással; mindemellett az erdőterületek bővülnek. A salgótarjáni erdészet tavaly 12700 köbméter fát biztosított a lakosságnak a hatósági áras tüzifarendelet szerint, további 1500 köbmétert pedig a térségi önkormányzatok részére a szociális tüzifaprogramban. Összességében 19 ezer köbméter fát termelnek ki évente a Karancs-Medves térségében, ami jóval kevesebb attól, amire az üzemtervi előírás lehetőséget biztosít – hangsúlyozta.