“Salgótarján köztéri szobrai” címmel jelent meg a Dornyay Béla Múzeum igazgatója, Shah Gabriella új könyve.
A kötetet múlt szerda délután mutatták be a salgótarjáni múzeumban, ahol Fenyvesi Gábor mondott köszöntőt. A város alpolgármestere örömét fejezte ki, hogy létrejöhetett ez a hiánypótló mű, mely számára is tudott újat mutatni. Megjegyezte: bár Salgótarján történetét sokszor 1922-től, a rendezett tanácsú várossá nyilvánítástól számítjuk, az azt alkotó települések múltja jóval régebbre nyúlik vissza, mely a könyvben is megjelenik. Fenyvesi Gábor végezetül gratulált Shah Gabriellának, valamint azt is elárulta, hogy a város száz példányt fog vásárolni a kötetből reprezentációs célokra, így az ideérkező vendégeknek egy időtálló alkotást tudnak majd ajándékozni.
Shah Gabriellát a múzeum igazgatóhelyettese, Fodor Miklós kérdezte a könyvről. Mint azt a szerző elmondta, már gyerekkorában kapcsolatba került a szobrokkal, melyek felkeltették az érdeklődését, később pedig több szobrászművész életpályájával is foglalkozott, köztük Bobály Attiláéval, Szabó Tamáséval, Molnár Péterével. Úgy vélte, az e munka során összegyűlt anyagot érdemes lenne könyvvé rendezni, hiszen számos csodálatos szobor található Salgótarjánban, melyet nem véletlenül emlegetnek a szobrok városaként is – mondta.
Rámutatott: a nógrádi megyeszékhelyre egykor olyan neves művészeket hívtak meg alkotni, mint például Borsos Miklós, Janzer Frigyes, Kő Pál, Melocco Miklós vagy Varga Imre.
Shah Gabriella arról is beszélt: a könyv elkészítésében a napilapok voltak nagy segítségére, hiszen ezek tudósítottak egy-egy szobor átadásáról, felavatásáról, de a Salgótarjáni Almanach és az önkormányzat listái is hasznosnak bizonyultak.
Fodor Miklós kérdésére kifejtette továbbá: a második világháború előtt, a szocializmus évtizedeiben és a rendszerváltás után egyaránt kiváló szobrok kerültek a városba. Az 1940-es évek előttről többek között Bóna Kovács Károly alkotásait emelte ki, melyekkel Salgótarján több pontján is találkozhatunk. Aláhúzta: az külön örömteli, hogy ezekre a szobrokra figyel is a város, és rendben tartja őket.
Az 1960-as években, amikor Salgótarján számos pontján építkezések zajlottak, külön figyelmet fordítottak a köztéri szobrokra, illetve azok elhelyezésére, melyeket összhangba hoztak az épületekkel. Megjegyezte: a szobrok akkor még csupasz környezetét mára sokfelé birtokba vette a természet, benőtték a fák, így másképp szólnak, hatnak ezek az alkotások napjainkban, mint akkor. A rendszerváltás után újabb remek köztéri szobrokkal gazdagodott a város, így például Bobály Attila, Molnár Péter, Szabó Tamás és Vígh Tamás alkotásaival.
Shah Gabriella Fodor Miklós kérdésére arról is szólt: bár már most is kiemelkedően sok köztéri szobor található a megyeszékhelyen, úgy véli, lenne még hely új alkotásoknak, többek között a mozi környékén, az Alkotmány út elején, a benzinkút mögötti zöldterületen vagy a Beszterce-lakótelepen. A Salgótarján köztéri szobrai című könyvet a Dornyay Béla Múzeumban lehet megvásárolni.
