Jelentősen bővült 2011 és 2022 között a foglalkoztatás Magyarországon, eközben pedig a munkavállalók mobilitási hajlandósága is nagyobb lett, azaz egyre többen dolgoznak a lakóhelyüktől eltérő településen – derül ki a növekedés.hu-n megjelent elemzésből, mely a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási adatai alapján készült.
A cikk szerint 2011 és 2022 között majdnem 776 ezer fővel, azaz közel ötödével nőtt a foglalkoztatottak száma, mely meghaladta a 4 millió 700 ezer főt. A fővárosban és a vármegyeszékhelyeken 2011-ben még 1,8 millióan, míg 2022-ben már 2,3, millióan dolgoztak, ez fél millió fős bővülést jelent. Ezek a nagyobb lélekszámú városok továbbra is munkaerő-befogadó településeknek számítanak.
Mint írták, Budapesten és a vármegyeszékhelyeken, azaz a centrumtelepüléseken a foglalkoztatottság bővülésének jelentős részét, összesen 43 százalékát a vonzáskörzeteken túlról ingázó munkavállalók adták. A növekedés negyede a helyben élőknek, míg csaknem harmada a vonzáskörzetből ingázóknak köszönhető. Az elemzés a vonzáskörzetbe azokat a településeket sorolja, melyeken a centrumba ingázók aránya legalább 33 százalék, a nógrádi vármegyeszékhely esetében ez mintegy 20-25 községet jelent.
A helyben lakó foglalkoztatottak aránya mindegyik centrumban, így Salgótarjánban is csökkent, itt 5,7 százalékkal esett vissza – ez egyébként Zalaegerszeg után a legkisebb arány. Budapest és a többi vármegyeszékhely esetében a vonzáskörzet településeiről érkező alkalmazottak aránya is nőtt, Salgótarjánban azonban egyedüliként, 4,2 százalékkal csökkent.
A foglalkoztatottak száma ugyanakkor mintegy 13 100 főről 14 300 fő felé emelkedett a nógrádi vármegyeszékhelyen, ez pedig a távolabbi településekről érkező munkavállalóknak köszönhető: a vonzáskörzeten kívülről ingázók aránya 2011 és 2022 között 10 százalékkal nőtt, ez Veszprém után a második legnagyobb emelkedést jelenti.
A többi vármegyeszékhely, illetve a főváros esetében ugyancsak nőtt a vonzáskörzeteken kívülről bejáró dolgozók aránya, mely az elemzés szerint a munkahelyek koncentrálódását jelzi, összességében pedig elmondható, hogy a hazai munkaerőpiac területileg egyenlőtlenül fejlődött a vizsgált időszakban.
