Második alkalommal rendezett Gazdasági Fórumot Salgótarján önkormányzata szerdán. A József Attila Művelődési Központ Üvegcsarnokában tartott eseményen a cégek hazatérése, illetve a város és a vállalkozások kapcsolata került a középpontba.
Kreicsi Bálint polgármester nyitóelőadásában visszatekintett a város gazdaságának múltjára, illetve az egykor itt működő vállalatokra is. Mint felidézte, a fejlődést a bányászat indította el Salgótarjánban, hiszen a szén adott energiát például a kohászatnak és az üveggyártásnak is. E cégek zöme vitte hátán a város fejlődését, és ezekre épültek rá később más iparágak is. Hogy kompenzálják a nehéz munkakörülményeket és jutalmazzák a kemény munkát, többek között társas- és tisztiházakat építettek, ápolták a kultúrát, melynek otthont is adtak, de versengtek egymással a vállalatok a sport terén is.
A városvezető kifejtette: napjainkban kihívásokkal, lehetőségekkel és feladatokkal állunk szemben. Fontos, hogy a meglévő zöldmezős területeket benépesítsék, valamint törekedni kell a barnamezős területek értékesítésére is. Arról is beszélt: az egyik legfontosabb, amire szükségünk van, az a rend. Amint egy területet rendbe teszünk, a rendetlen emberek kiszorulnak onnan, mert nem érzik ott jól magukat – magyarázta Kreicsi Bálint, aki példaként a vasút melletti területeket említette, melyeket nemrégiben a MÁV megbízásából tisztítottak meg. Hozzátette: ugyanez vonatkozik a telephelyekre is.
A polgármester kiemelte továbbá: hazavárják mindazon cégeket, akik ugyan a városban tevékenykednek, de a fővárosban van a székhelyük, hiszen így jelenleg az általuk megfizetett iparűzési adóval sem Salgótarjánt, hanem Budapestet támogatják.
A városvezető hangsúlyozta: az önkormányzat nem csak kér, de ad is. Az egyik ajánlatuk az, hogy a jövőben is rendszeresen, legalább évi két alkalommal megrendezik a Gazdasági Fórumot. Emellett egy olyan partnerséget is felajánlanak a helyi vállalkozásoknak, mely révén kézzel fogható segítséget tudnak nyújtani számukra.
A kormány gazdasági stratégiájáról is beszélt a kormánybiztos
György László, a gazdasági stratégiákért és a Tanítsunk Magyarországért program irányításáért felelős kormánybiztos előadásában kifejtette: ma sosem látott konfliktushelyzet van a világon, Magyarország pedig egy olyan világrégió részese, mely lejtmenetben van. A kormány célja az, hogy egy hanyatló, szétesett ellátási láncról egy stabil, felfutó fázisban lévőre állítsa át Magyarországot – mondta.
György László a kormány stratégiájáról is beszélt: mint mondta, a nulladik pont a béke, hiszen amíg zajlik az orosz-ukrán háború, a lakosság és a cégek bizonyos költéseket, beruházásokat elhalasztanak. A stratégia első pontja, hogy csatlakozni kell a Magyarországon megtalálható globális értékláncokra, melyek révén aztán saját termékeket fejleszthetnek a vállalkozások. A második pont a „magyarítás”, vagyis hogy a közbeszerzésekben növeljék a magyar nagytőkések és KKV-k részesedését – ez a folyamat az elmúlt években már megkezdődött.
A harmadik pillér a tudásimport: ezzel az egyetemeket bízták meg, és ezért költik a legtöbbet GDP arányosan az OECD országok körében a felsőoktatásra. A modellváltó egyetemek – melyek Salgótarjánban is megjelennek – a finanszírozásuk felét akkor kapják meg, ha a térség számára képeznek munkaerőt, és ha segítenek összekapcsolódni a magyar vállalkozásoknak azokkal a nagyvállalatokkal, melyek ablakot jelentenek a világra – magyarázta György László. A negyedik pont a „rés a pajzson” stratégia – ennek lényege, hogy az állam innovatív vállalkozókat támogat termékük fejlesztésében. Ezek a cégek aztán összekapcsolódnak egy külföldi nagyvállalattal, ezzel együtt pedig a beszállítóikat is húzzák magukkal.
A kormánybiztos végezetül arról beszélt: a fejlődést azok a vállalkozások hozhatják el, melyek nem csak a pénzért dolgoznak, de elhivatottak is, és büszkék rá, hogy részt vesznek térségük felvirágoztatásában. Ennek apropóján a helyi vállalkozókat arra kérte, gondolják át, hogyan tudnának például az oktatásba vagy az infrastruktúrába befektetni úgy, hogy egyúttal a saját javukat is szolgálják.
Nem éri meg a fővárosba költöztetni a székhelyet
Gaál Zoltán, a NAV Nógrád Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának igazgatója előadásában több témát is érintett. Mint felidézte, a 2010-es évek közepétől az addig „ellenségként” tekintett vállalkozókat partnerként kezdte kezelni az adóhivatal. Emellett hosszú távú, kiszámítható adócsökkentés indult, erősítették a családbarát adórendszert, az elmúlt években pedig az adminisztrációt is csökkentették.
A székhely-kérdés kapcsán rámutatott: a korábbi adóhatósági gyakorlatnak is nagy szerepe volt abban, hogy a cégek Budapestre költöztették székhelyüket. Ma már azonban változott az ellenőrzési gyakorlat, és „nem lehet elbújni az adóhatóság szeme elől”, Nógrádban ráadásul nagyobb energia jut a segítségnyújtásra is, mint például a fővárosban. Mindemellett azért is fontos, hogy a Nógrád vármegyében, illetve Salgótarjánban tevékenykedő cégek hazahozzák a székhelyüket, mert így a teljesítményük a statisztikákban is megjelenne, és sokszor ezek alapján születik döntés arról, egy-egy beruházás hol valósuljon meg – hívta fel a figyelmet Gaál Zoltán.
Kulcsár Tibor, a Kulcs-Soft alapítója előadásában tanulságos gondolatokat osztott meg a közönséggel. Mint fogalmazott, ha egy tortát fel akarunk osztani, természetesen minden fél nagyobb szeletet szeretne magának – szerinte erre a megoldást az jelenti, „ha nagyobb tortát sütünk”, így például cégek esetében növeljük a teljesítményt. A vállalkozóknak meg kell érteni azt is, hogy növekedni csak tisztességesen lehet, valamint azt, hogy a sikeres vállalkozáshoz tudás kell – hangsúlyozta. Kulcsár Tibor fontosnak tartja azt is, hogy egy megye, város becsülje meg a vállalkozóit, legyen rájuk büszke, a teljesítményt pedig ismerje el. Végül, de nem utolsó sorban keresni kell egymás igényeit, legyen szó akár a városról vagy más vállalkozásokról – húzta alá.
A II. Gazdasági Fórum egy panelbeszélgetéssel zárult, melynek moderátora Sándor Ildikó gazdaságfejlesztési szakember, résztvevői György László; Kreicsi Bálint; Mihályné Balázs Melinda, a Nógrád Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, valamint Dr. Dinu Roland dentoalveoláris sebész szakorvos, a Salgó Klinikát működtető Dinu Bros Kft. vezetője voltak.
