Utolsó ülését tartotta múlt héten csütörtökön Salgótarján közgyűlése az önkormányzati választások előtt. A regnáló vezetés választási ígéreteinek eddigi alapja a városi költségvetés immáron stabil helyzete volt, mondván erre alapozva születtek meg a következő évekre szóló tervek. Most viszont olyan mértékű likviditási hitelfelvétel lehetősége került a költségvetés számai közé, melyre korábban még nem volt példa. Mindemellett úgy tűnik, erősen kérdéses közel 2 milliárd forint helyi adóbevétel realizálása, a város pedig közel 800 millió forint összértékben hirdetett meg eladásra önkormányzati ingatlanokat.
Frissítés! Fekete Zsolt polgármester helyreigazítást kérő levelet küldött szerkesztőségünknek a költségvetés elemzése kapcsán. A városvezető véleménye és ahhoz fűzött kommentárunk „Frissítés!” kezdéssel, félkövér betűvel olvasható. A polgármester levelét követően cikkünk eredeti, „Jelentős likviditási hitelkeret került a salgótarjáni költségvetésbe” címét módosítottuk a most olvashatóra.
Stabilan zárta a tavalyi évet az önkormányzat
Jellemzően az áprilisi vagy májusi közgyűlési üléseken kerül a képviselők elé a megelőző év költségvetési beszámolójának tárgyalása. A beterjesztett dokumentum szerint az önkormányzat az év elején 3 milliárd 811 millió forintot várt a központi költségvetésből, az állam hozzájárulása ezt év végére jócskán meghaladta, 4 milliárd 520 millió forintos finanszírozással.a
Arra a Fidesz-KDNP frakció már tavaly nyáron figyelmeztetett: a számok mögött a költségvetés összességében kritikus állapotban lehet, ezt pedig elsősorban arra alapozták, hogy a helyi adóbevételeket nem a realitásoknak megfelelően tervezte be a városvezetés. Ez most visszaigazolódott: a városvezetés által a tavalyi év elején betervezett 3 milliárd 793 millió forint ilyen típusú bevétel helyett majdnem 1 milliárd forinttal kevesebb, összesen 2 milliárd 866 millió forint folyt be év végéig (ami ugyanakkor még így is 731 millió forinttal több, mint a megelőző évben). Az önkormányzat mindent egybevetve 9 milliárd 92 millió forint működési bevételt realizált tavaly.
A beszámoló szerint a 2023-as év így éppen, de „nullás” lett: működési kiadásokra 9 milliárd 84 millió forintot fordított a város. A költségek között 180 millió forintot tett ki a hosszú lejáratú hitelek törlesztése – itt azonban a jövő már nagyságrendi terheket vetít előre. Tavaly újabb 615 millió forint hosszú lejáratú hitelt vett fel a város, ezzel a teljes ilyen hitelállomány 1 milliárd 781 millió forintra emelkedett. Egy februári kimutatás szerint a korábbi években felvett összegekkel kapcsolatos visszafizetési kötelezettség
idén és jövőre is immáron önmagában 500 millió forintot meghaladó kiadás lesz a salgótarjáni költségvetése számára.
Fekete Zsolt polgármester a tavalyi beszámoló kapcsán arról beszélt az ülésen: meghatározó volt a központi költségvetés hozzájárulása, mely számos feladat finanszírozásának alapja, az így érkező pénzek a város fajlagos mutatóin felül népességszám, valamint egy főre jutó adóerő képesség alapján vannak meghatározva. Előbbi csökken, utóbbi növekszik, ahogyan szintén következmény az önkormányzat által a központi költségvetésbe befizetendő szolidaritási adó mértékének közel duplázódása is, mely 51 millió forintra emelkedett.
A korábbi évek legmagasabb értékének duplája lett az idei likviditási hitelkeret
Huszár Máté alpolgármester, a regnáló városvezetés polgármesterjelöltje február végén a városi költségvetés elfogadásakor azt írta közösségi oldalán: „örülünk, hogy a fideszes képviselők többsége is belátta, hogy mégsem olyan rossz a város helyzete, mint ahogyan azt az elindított kampányukban állítják”. A helyi vállalkozóknak tett választási ígérete kapcsán feltett egyik kérdésre pedig azt válaszolta: azért lesznek lehetségesek a vázolt intézkedések, mert a válságkezelést követően (koronavírus-járvány és energiaválság) után most már stabilabb a város helyzete. Fekete Zsolt márciusi év- és ciklusértékelő beszédében pedig azt mondta: a magyar gazdaság rossz helyzetének ellenére a város költségvetését anélkül stabilizálták tavaly, hogy a szolgáltatási színvonal romlott volna; szintén kiemelve, hogy még a Fidesz-KDNP frakció is megszavazta a város idei büdzséjét. (Mint azt a kormánypárti képviselők aztán jelezték: csak félig, és legfőképpen gesztusként, arra tekintettel, hogy a városvezetés befogadta a módosító javaslataikat.)
Frissítés! Fekete Zsolt polgármester jelezte: a Fidesz-KDNP frakció egyes tagjai is megszavazták a közgyűlésen, majd azt követően egy sajtótájékoztatón is elismerően nyilatkoztak a város ezévi költségvetéséről. A mi eredeti kommentárunk alapja az itt összefoglalt sajtótájékoztató volt, melyben Szabó Csaba frakcióvezető úgy fogalmaz: „értékelve a polgármester gesztusát, a szavazás során a frakció nagyobb része támogatta a költségvetést„.
Ezzel szemben a május végi ülésre beterjesztett költségvetés-módosításban jelentős változás is szerepel. Hosszú lejáratú hitelfelvételt (ami hozzáadódik a tavaly év végéig összegyűlt 1 milliárd 781 millió forintos hitelállományhoz) eredetileg 818 millió forint összegben tervezett be a városvezetés az idei évre, ezt a keretet most 2 milliárd 484 millió forintra emelték. Miután ezzel párhuzamosan a hitelek visszafizetésénél is hasonló nagyságrendű emelés található éven belül, valószínűsíthető, hogy a 818 millió forinton felül betervezett hitel a különböző projektek elszámolási idejére szóló átfinanszírozást hivatott kezelni.
Frissítés! Fekete Zsolt polgármester jelezte: ezen valószínűsítésünk helytelen, a növekmény abból fakad, hogy az önkormányzat bankot váltott, így a korábbi banknak visszafizették a hosszú lejáratú hiteleket az új banktól kapott hosszú lejáratú hitelből. Mint az az eredeti szövegből is kiderül: mindez érdemben nem befolyásolja a költségvetés helyzetét, mivel a tételek kiegyenlítik egymást.
Az azonban unikális, hogy az önkormányzat 4 milliárd forintban tervezzen be likviditási, éven belüli hitelfelvételt – most ezt történt.
Egy önkormányzathoz év közben többször is egyenetlenül érkeznek egyes bevételek (például a helyi adók meghatározó része két időpontban), továbbá jelentkeznek szintén alkalmi, de nagyobb kiadások (például a helyi járati buszközlekedéshez kapcsolódó kifizetések). Ezek miatt előfordulhat, hogy bár csak átmenetileg, de kevés a pénz a költségvetésben. Ezt hivatott kezelni a likviditási hitel(keret), mely azt határozza meg, várhatóan legfeljebb mennyi lehet az adott évben így, jellemzően több részletben felhasználható összeg. Az, hogy egy önkormányzat likviditási hitelkerettel rendelkezik, önmagában még nem „jellemzője” költségvetési problémának, lehetséges mértéke ugyanakkor árulkodó, még akkor is, ha a keret teljes egészében soha nincs felhasználva.
A keretet egyébként nem nulláról emelték 4 milliárd forintra, a mostani módosítással a már korábban betervezett 2 milliárd forintos likviditási hitellehetőséget emelték meg.
Frissítés! Fekete Zsolt polgármester szerint valótlan állításokat tettünk, miután a város folyószámla-hitelkerete továbbra is 800 millió forintban van meghatározva. Mint Fekete Zsolt leveléből kiderül: véleménye szerint cikkünk ezen szakasza a folyószámla-hitelkeretről szól. Cikkünkben ugyanakkor a „folyószámlahitel” vagy „folyószámla-hitelkeret” kifejezés egyszer sem szerepelt. Likviditási hitelkeretként ugyanis arra az összegre hivatkozunk, mely az év során szükség szerint felveendő folyószámla-hitelek összességének lehetséges maximuma (mint írjuk: várhatóan legfeljebb mennyi lehet az adott évben így, jellemzően több részletben felhasználható összeg). Ez a költségvetésben szereplő éves 4 milliárd forintos érték, a polgármester által jelzett 800 millió forintos folyószámlahitel-keret pedig azt jelzi, hogy egy adott időpillanatban ettől nem lehet több mínusz az önkormányzat számláján.
Ezúton egyértelműsítjük: az önkormányzatnak egy adott időpillanatban legfeljebb 800 millió forint folyószámla-hitele lehet, ez évek óta így van. Ha az önkormányzatnak folyószámla-hitelre van szüksége, aztán bevételek érkezésével pozitívba (vagy csak kevésbé negatívba) fordul a számla, majd megint, további folyószámla-hitelre van szükség – az ilyen formában az év során igénybe vett folyószámla-hitelek összességének felső határa lett a 4 milliárd forintos likviditási hitelkeret. Tavaly 1 milliárd forintban határozták meg ezt a keretet. Volt olyan év, amikor volt keret, de 0 forint lett felhasználva. Most viszont az év elején beállított 2 milliárd forintról emelte fel ezt májusi ülésén a város közgyűlése 4 milliárd forintra. Ezen számok alapján az önkormányzat azt várja, hogy vagy a korábbiakhoz képest többször, vagy a korábbiakhoz képest hosszabban, vagy a korábbiakhoz képest nagyobb mértékben, vagy a három egyvelegenként, de tavalyhoz képest akár négyszeres mértékben lesz mínuszban a folyószámlája.
Korábban sosem kellett ekkora mozgástér a salgótarjáni költségvetésnek
A koronavírus-járvány hatásaival terhelt 2021-es esztendőben például Salgótarján büdzséje egész évben finanszírozni tudta magát, azaz minden időpillanatban rendelkezésre állt elegendő pénz a költségekre. Abban az évben így a 1,5 milliárd forintos felső határral beállított likviditási hitelkeretből végül egyetlen forintra sem szükség. Sem előtte, sem azóta nem volt erre példa.
Mi történt a salgótarjáni költségvetéssel ilyen szempontból a korábbi években? 2017-ben és 2018-ban egyaránt 1 milliárd forint, 2019-ben 1,5 milliárd forint, 2020-ban (a koronavírus-járvány kitörése után) 2 milliárd forint, 2021-ben (a pandémia idején) 1,5 milliárd forint, 2022-ben (az energiaárak drasztikus emelkedésekor) 1 milliárd forint, majd tavaly májusban szintén 1 milliárd forintban tervezett be lehetséges likviditási hitelfelvételt az önkormányzat.
A városvezetés évek óta kommunikálja, hogy a kormányzat nem adja oda a városnak a megfelelő forrásokat, a koronavírus-járvány időszakának elvonásai és az energiaárak emelkedése pedig komoly terhet róttak a költségvetésre.
Ezzel szemben – ahogyan arról fentebb már volt szó – 2021-ben, a koronavírus-járvány hatásai mellett az önkormányzat 0 forint likviditási hitellel tudta teljesíteni az esztendőt, vagyis kiadásaira az év minden napján volt pénze.
Most viszont a városvezetők által az említett évhez viszonyítva stabilabbnak nevezett helyzetben, minden korábbi év tekintetében példa nélküli mértékű, a korábban látott legnagyobb likviditási hitelkeret dupláját jelentő összeg felvételének lehetőségét teremtette meg a város az idei évre.
Túltervezett adóbevétel, kiegyenlítetlen számlák, ingatlaneladások
Mindennek a hátterében részint az állhat, hogy a salgótarjáni városvezetés olyan helyi adóbevétellel számolt az idei költségvetés kialakítása során, mely összeg erősen kétséges, valóban be tud-e folyni a költségvetésbe. Ha pedig nem folyik be, valamilyen forrásból fedezni szükséges a működési kiadásokat.
Mint arról már szó esett: tavaly 2 milliárd 866 millió forint helyi adó folyt be, ami 731 millió forinttal volt több, mint a megelőző évben. Idén az önkormányzat 4 milliárd 509 millió forint bevételt tervezett be ilyen címen – erősen kétséges ennek realitása. Azt, hogy ez az összeg túltervezett, a költségvetés márciusi elfogadásakor maga Fekete Zsolt is elismerte, részben azzal indokolva, hogy a kiadások növekedését nem ellentételezi a kormányzati támogatás.
A közgyűlés csütörtökön döntést hozott arról is, hogy ezúttal is benyújtja pályázatát az önkormányzatok rendkívüli támogatására. A kiegészítő támogatást kifizetetlen számláival alátámasztva kérheti egy önkormányzat, az előterjesztés viszont jellemzően nem tartalmazza azt, hogy a város mekkora összeget kér működőképessége megőrzése érdekében.
Információink szerint a közgyűlést megelőző egyik szakbizottsági ülésen az hangzott el, hogy az önkormányzat 700 millió forint körüli összeggel nyújtja be pályázatát.
A költségvetés problémáit igazolja vissza az elmúlt évek legjelentősebb ingatlaneladási szándéka is – erről már megelőző ülésein döntött a város vezetése. Számos ingatlanát szeretné ugyanis értékesíteni a salgótarjáni önkormányzat a város vagyonkezelő cégén, a Salgó Vagyon Kft.-n keresztül. A cég korábban az Ipari Parkban található székházban tevékenykedett, az energiaárak növekedésekor azonban a működést a közelmúltban teljes egészében a Munkásotthon téri központba helyezték át. A jelenleg kihasználatlan ipari parki ingatlan induló vételárát 375 millió forintban határozták meg.
Értékesítésre jelölték ki korábban továbbá az egykori II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola üresen álló, jelenleg senki által nem használt ingatlanrészeit 65 millió forint, valamint az egykori főiskola épületét 326 millió forint induló vételáron. Mindemellett építési telkektől és zártkertektől is megválna az önkormányzat elsősorban Idegérben, Somlyón és Kotyházán – az összesen 30, jellemzően beépítetlen ingatlan eladása esetén további közel 15 millió forint bevétellel számol a Salgó Vagyon Kft.
Az, hogy a város költségvetés fillérre pontosan milyen állapotban van jelenleg, szeptemberben fogjuk megtudni – minden évben rendre az ősz elején hozzák nyilvánosságra az adott esztendő első félévének egzakt számait.
