Kisebb módosítással szavazta meg a Zöldfa úti önkormányzati bérlakások értékesítését csütörtök délelőtti ülésén a salgótarjáni közgyűlés. Összesen 35 darab 38 és 48 négyzetméter közötti alapterületű lakást adnak el 228 és 288 ezer forint közötti minimális vételáron.
Mint arról már korábban írtunk: a Zöldfa úton 33 falazott és kettő üresen álló bérlakás eladása került napirendre. A Salgó Vagyon Kft. előterjesztése szerint a hosszú ideig tartott kilakoltatási procedúra alatt hatalmas összegű közműtartozások keletkeztek, ami miatt a szolgáltatók a mérőórákat leszerelték. A lakásokat a volt bérlők teljesen lelakták, olyan műszaki állapotba kerültek, hogy azok felújítása gazdaságtalan lett volna, így a befalazás volt az egyetlen megoldás az önkényes lakásfoglalók beköltözése ellen. A lakások csak a pénzt viszik, felújításukra nincs forrása sem az önkormányzatnak, sem a Salgó Vagyon Kft.-nek. A fajlagos piaci értéket négyzetméterenként 15 ezer forintban határozták meg, de a vonatkozó helyi rendelet lehetőséget ad arra, hogy ennek 40 százalékában legyen meghatározva a minimális vételár.
A zagyvapálfalvai Zöldfa út mindkét oldalán az 1970-es évek közepén épültek fel a függőfolyosós, ötszintes lakóépületek. Az állami beruházásból felhúzott lakóépületeket bérlakásként hasznosították, majd az 1990-es évek elejétől a Városi Tanács, majd a jogutód önkormányzat döntése alapján társasházakká váltak. Ezzel megnyílt a bérlakások elidegenítési lehetősége, mellyel a tulajdonos önkormányzat – mint eladó – élt is, és több ütemben értékesített ingatlanokat a bérlők részére. Mostanra a nyolc épülettömbben összesen 39 lakás maradt Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában.
Tolnai Sándor, a Fidesz-KDNP frakció tagja az előterjesztés vitáján arra hívta fel a figyelmet, hogy előfordult már a városban – főképpen a szegregátumokban – hogy társasházi lakások bontását elrendelő határozatok születtek. Ezek a döntések azokat sújtották, akik jó gazdaként próbálták karbantartani lakásaikat, miközben a társasházi közösség más tulajdonosai magára hagyták ingatlanrészüket, amelyek állapota miatt megszületett az adott bontási határozat. Ilyen esetekben az ott lakókra terhelik a bontási költségeket, így az előterjesztés magában hordozza azt a veszélyt, hogy ha az új lakók nem tudják műszakilag fenntartani ingatlanjaikat, akkor előbb-utóbb ilyen sorsa jutnak majd ezek az épületek is – figyelmeztetett az önkormányzati képviselő. Tolnai Sándor egyben azt is jelezte, hogy frakciójuk nem tudja jó szívvel támogatni az előterjesztést. Kiemelte: sokszor a bontás sorsára jutott ingatlanok egykori tulajdonosai életük végéig fizetik a többmilliós költségeket.
Szabó Csaba frakciótársához hasonlóan aggályát fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy vajon kik lesznek az új beköltözők és mennyire fognak békében megférni egymás mellett a már ott lakókkal. Sok egyéb más kérdéses vetülete is van az értékesítésnek, így szerencsésebbnek látná a teljes önkormányzati tulajdon kialakítását, amely esetben pályázati úton is lehetne renoválásokat végezni – tette hozzá.
Fekete Zsolt polgármester reagálásában jelezte: a felvetett dilemmákat is végiggondolták, mindazonáltal ezek a vagyontárgyak csak viszik a város pénzét, újra hasznosításba vonni pedig csak olyan ráfordítások mellett tudná a lakásokat az önkormányzat, amit a mai árak mellett nem tudnak felvállalni. A városvezető utóbbi felvetésre azt is hozzátette, hogy az önkormányzat – a Salgó Vagyon Kft.-n keresztül – jelenleg kisebbségi tulajdonban van a tömbökben a magántulajdonosokkal szemben.
A fenti aggályokat figyelembe véve az értékesítésbe további „szűrőket” építettek be, elbíráló bizottság fogja vizsgálni a lakásvásárlási pályázatra jelentkezők vagyoni és családi hátterét, továbbá esetlegesen a jelentkező család tagjainak szaktudását is. Mindezen szempontokat azért építették be, hogy az Egészségügyi Szociális Központ és a városi roma nemzetiségi önkormányzat delegált tagjaival kiegészülve a Salgó Vagyon Kft. figyelemmel tudjon lenni arra, hogy a beköltözni szándékozók fel tudják-e majd újítani az ingatlant.
Fekete Zsolt megemlítette továbbá az esetleges ingatlanspekulációt is, melyet szintén megelőznek a megfelelő szűrők beépítésével. Ez egyúttal azt is biztosítja, hogy a jelenleg ott élők életminőségét sem rontják majd az új beköltözők. Ugyanakkor mindig rosszabb az üres, befalazott ingatlan egy háztömbben, mint ha annak lakója van – fogalmazta meg a polgármester.
Szintén az óvatosság elve mentén a közgyűlés végül egy olyan előterjesztést fogadott el, melynek értelmében két körben fogják értékesíteni a Zöldfa úti önkormányzati lakásokat. Első körben hét lakást kínálnak majd eladásra, ezekre a nyílt pályázati kiírások már novemberben megjelennek. Csak az ezen ingatlanok értékesítésére meghirdetett pályázatok lezárását követően, a tapasztalatok tükrében nyílik majd lehetőség a további 28 lakás megvásárlására.
