Több napos centenáriumi programsorozattal ünnepelte a hazatérés századik évfordulóját Somoskőújfalu. Az elmúlt napokban többek között fogadták a Krepuska Expresszt, domborművet avattak és díszünnepséget is tartottak a településen, összeállításunkban ezekről az eseményekről olvashatnak.
Több száz utassal érkezett Somoskőújfalura a Krepuska Expressz
A centenáriumi eseménysorozat február 10-én, szombaton vette kezdetét, amikor a Krepuska Expressz különvonatot és annak 270 utasát köszöntötték Somoskőújfaluban. Krepuska Géza orvosprofesszor meghatározó szereplője volt annak a tárgyalássorozatnak, melynek eredményeképpen a trianoni döntés által a határ túloldalára került Somoskőújfalu és Somoskő 1924. február 15-én hazatérhetett. Erre emlékeztek az expresszel: a résztvevők felkeresték Somoskőt, majd a délutáni órákban a visszaút a 2007-től személyszállításra már nem használt Kisterenye-Kál-Kápolna vasútvonalon át vezet a fővárosba.
A vonat köszöntésekor Becsó Zsolt, Kelet-Nógrád országgyűlési képviselője felidézte: Krepuska Géza nem akart beletörődni a két község elcsatolásába, ezért összefogott a helyiekkel, mindazokkal, akik szintén nem akarták elfogadni a gyászos döntést. Ennek köszönhetően 1924. február 15-én – az egész magyar nemzet örömére – hazatérhetett Somoskőújfalu és Somoskő.
A Somoskői Kirándulóközpontban Halmai László vasútépítő mérnök, a Vasutazz Velünk! házigazdája köszöntötte az utasokat és a megjelenteket, majd Tóth Gábor, az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgató-helyettese osztotta meg gondolatait. Mint fogalmazott, Balassagyarmat, Sopron, valamint Somoskőújfalu és Somoskő – azaz a legbátrabb és a leghűségesebb város, valamint a hazatért falvak – közös vonása, hogy bár a trianoni igazságtalanság áldozatai lettek, az ott élő emberek bátorsága, hűsége és hazaszeretete megváltoztatta a megváltozhatatlant, és visszaadta a magyaroknak a reményt.
Tóth Gábor hangsúlyozta: az erdészeket és a magyar erdőket különösen nagy sérelem érte az első világháború lezártát követő döntésekkel. Az ország erdőterülete 85 százalékkal csökkent, 1920 után 1,1 millió hektár erdő maradt a korábbi 7,3 millió hektárból, a korábbi jelentős, Európában is kiemelkedőnek számító faanyag kivitel helyett pedig importálásra volt szükség.
Az Ipoly Erdő vezérigazgató-helyettese hozzátette: a 21. században a határok jelentősége megváltozott, az évszázadokon át békésen egymás mellett élő „jó palócok” és a „tót atyafiak” szabadon járhatnak-kelhetnek át a határon, a határmenti közösségek pedig ma is tisztelik egymás kultúráját, szokásait.
Szabó Sándor, Nógrád vármegye főispánja köszönetet mondott a Krepuska Expressz utasainak azért, hogy ennyien megtisztelték Nógrádot, és együtt ünneplik velünk ezt a százéves évfordulót. Somoskőújfalu és Somoskő négy évig Csehszlovákia vendége volt, természetesen nem önszántából, hanem a trianoni döntés következményeként. Február 15-re a hazatérés napjaként hivatkozunk, ám valójában minden a helyén maradt, így akár a jóvátétel napjának is hívhatnánk a jeles dátumot – fogalmazott a főispán.
Szabó Sándor felidézte: 1920-ban mindenki megdöbbenve fogadta a hírt, hogy a két település és környezete elkerül Magyarországtól. Két bátor embert, Krepuska Géza fül-orr-gégész professzort és Lipthay B. Jenőt, a Rimamurányi Vasmű Rt. akkori igazgatóját is érzékenyen érintette a döntés, ezért felléptek ellene, mindeközben pedig a szerencse is melléjük szegődött, Krepuska Géza betege volt ugyanis a határrevíziós bizottság egyik tagja – mutatott rá a főispán.
A két község visszacsatolásáról már 1923-ban megszületett a döntés, azonban csak 1924-ben vált hivatalossá. A történelem ezt követően is tartogatott fordulatokat: 1938-ban, az első bécsi döntés következtében a határ jóval északabbra került, ám a második világháború után visszarendezték a határvonalat. Szabó Sándor szerint a végső megoldást 2007-ben a schengeni térséghez való csatlakozás hozta el, melynek köszönhetően bárhol átkelhetünk Szlovákiába, és élvezhetjük a csodás természeti környezet szépségeit. A főispán végezetül azt kívánta: a fellobbant őrláng jelképezze azt, hogy a határ mindkét oldalán békében, sokáig őrizzük ezt a szabad átjárást.
Felavatták a hazatérés emlékművét
Február 15-én, csütörtökön délután, napra pontosan száz évvel a hazatérés után avatták fel az Ők hárman című, Molnár Péter szobrászművész alkotta emlékművet, mely a határkijelölő bizottság három tagjának állít emléket. Andó Rikicsi japán őrnagy, Wilfrid Carey angol alezredes és Tánczos Gábor magyar altábornagy a határkijelölő bizottság tagjaként személyes döntésükkel tették lehetővé a falu hazatérését – olvasható az emléktáblán.
Murányi Bálint, Somoskőújfalu alpolgármestere az emléktábla avatásán azt mondta: 1920 nyarán senkinek fogalma nem volt róla, hogy nem tart akár örökké a helyzet, már ebben az évben megkezdődött a csehszlovák berendezkedés, akkori nevén Somoskán.
Minden más határkérdésben 5-1-el utasították el az antant-hatalmak a magyar kéréseket és törekvéseket. Egyedül Somoskőújfalunál történt ez másként – köszönhetően a három delegálton túl Krepuska Gézának, Aurel Pálnak és Lipthay B. Jenőnek is – fogalmazott az alpolgármester.
A Molnár Péter szobrászművész alkotta emléktáblát Tábori Anita Katalin, Somoskőújfalu polgármestere és Skuczi Nándor, a Nógrád Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke leplezték le. A domborművet végül Varga András esperes áldotta meg.
A visszacsatolást 1999 óta ünneplik a hazatérés napjaként a községben. Az Országgyűlés 2017-ben Becsó Zsolt és Balla Mihály fideszes képviselők indítványára adományozta a Hazatért falu (Pagi ad Patriam reversi) címet Somoskőnek és Somoskőújfalunak.
Szintén csütörtökön nyílt meg a Hazatérés Emlékházában a Hazatérés 100 című tárlat és a helyi képzőművészek kiállítása. Előbbi anyagát Földi Péterné és Tomkáné Balázs Mária, míg utóbbiét Földi Péter, Molnár Péter, valamint Ispán Tibor gyűjtötte és rendezte.
A kiállításokat Murányi Sándor, a Somosi Kultúráért Egyesület vezetőségi tagja nyitotta meg, aki úgy fogalmazott: a helyi alkotók kiállítása nemzedékek találkozója, hiszen a középiskolásoktól az érett művészeken át, egészen a Kossuth-díjas nemzet művészének alkotásáig jutunk el. Ezt a gondolatot erősíti az is, hogy az alkotók között van Földi Péter festőművész és fia, Gergely, valamint Tomkáné Balázs Mária és fia, sőt, unokája is – mutatott rá.
Murányi Sándor úgy véli, az alkotók szándéka és a kiállított tárgyak minősége felelősséget „terhel” a közönségre. A szülőknek úgy kell nevelni gyermekeiket, hogy tudják, hol vannak, mi a dolguk, és úgy éljenek, viselkedjenek, hogy a hazatérés kétszázadik évfordulóját is legalább ebben a hitben és minőségben meg tudják ünnepelni az akkor élők.
A helytörténeti kiállításon a hazatérés dokumentumai mellett a kor képei, okiratai, bizonyítványai, igazolványai is megtekinthetőek, ezek adnak egy teljes kor- és körképet a faluról és az 1920-tól 1924-ig tartó időszakról – tette hozzá.
Az átadási iratokat száz évvel ezelőtt, 1924. február 15-én 16:30-kor szignálták, múlt csütörtökön délután ebben az időpontban a község templomának harangjai erre emlékezve szólaltak meg.
Másnap szintén a Hazatérés Háza adott otthont a Hazajáró turisztikai honismereti magazinműsor közönségtalálkozójának.
Díszünnepséggel zárult a centenáriumi hét
A februári centenáriumi programok sorát a február 17-én, szombaton megrendezett díszünnepség zárta.
A falut az ünnepségen Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó is köszöntötte, aki azt mondta: a mai globális világban különösen fontos, hogy belső békénk és biztonságunk megőrzése érdekében ne adjuk fel se az értékeinket, se az összetartozás érzését.
Mint Szili Katalin fogalmazott, a Csehszlovákiától száz éve visszacsatolt települések azért méltók a Hazatért falu címre, mert máig őrzik a közösséget, annak értékeiket, megtartották a hűséget a hazához, és felmutatták, hogy magyarságuk mindennél fontosabb.
A miniszterelnöki főtanácsadó felidézte, hogy Somoskőújfalu és Somoskő a trianoni döntés következtében négy évig volt a szomszéd állam része. Hozzátette, az elcsatolt települések lakosainak meg kellett tanulniuk egy másik ország részeként élni.
Tábori Anita polgármester hangsúlyozta: amikor száz éve hazatértek, az nemcsak a falunak volt óriási öröm, hanem minden elszakított településnek jelzés volt, hogy Trianon nem örök.
Ennek megfelelően a hazatérés kultusza a második világháborúig kiemelten volt jelen a település emlékezetében. Ezt követően, a kommunizmus ideje alatt homályba merült, és generációk nőttek fel úgy Somoskőújfalun, hogy a hazatérés csak egy távoli, ködös legenda volt, vagy még annyi sem – mondta a településvezető.
A változást Tábori Anita szerint az 1990-es évek hozták el: Angyal János kezdeményezésére 1999-ben, a 75. évfordulón határnyitással egybekötött ünnepséget tartottak a somoskői várnál, majd 2002-ben a Somosi Kultúráért Egyesület és a Somoskői Váralja Egyesület közös kezdeményezésére az évfordulót a hazatérés napjává nyilvánították, 2018-ban pedig Somoskő és Somoskőújfalu a hazatért falu kitüntető címet is átvehette. 2023 szeptemberében a hazatérés és emlékezete hivatalosan bekerült a vármegyei értéktárba, Nógrádikum lett – sorolta a polgármester.
A hazatérés ünnepe és hősei a mi örökségünk. Vigyázzunk rá nagyon, gondozzuk, mint egy nemes növényt, mely aztán meghálálja fáradozásainkat, és virágba borulva minket, illetve az utánunk jövőket is gyönyörködtet. Sose felejtsük el múltunkat, őseinket és hőseinket, inkább próbáljunk meg felnőni hozzájuk, hogy méltóképp emlékezzünk, ha pedig kell, cselekedjünk! – húzta alá végezetül Tábori Anita.
Skuczi Nándor, a Nógrád Vármegyei Közgyűlés elnöke arról beszélt, az elszakított területek közül egyedül Sopronban volt mód népszavazásra. Ez is minket, magyarokat igazolt, így nem is engedték, hogy máshol sor kerülhessen rá – mondta. Skuczi Nándor szerint ugyanakkor Somoskőn és Somoskőújfaluban felesleges is lett volna népszavazást tartani, hiszen a lakosság akarata teljesen egyértelmű volt.
A vármegyei közgyűlés elnöke kifejtette továbbá: a nógrádi falvak visszatérését az egységes népakarat, a civil diplomáciai tevékenység, valamint a határkijelölő bizottság három tagjának igazságkeresése tette lehetővé.
Becsó Zsolt, Kelet-Nógrád országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: nekünk, nógrádiaknak vannak gyönyörű saját ünnepeink, sok mindenért lehetünk hálásak – példaként említette az 1705-ös szécsényi országgyűlést és az 1919-es balassagyarmati csehkiverést, melyeket 1924-ben a hazatérés követett.
A honatya aláhúzta továbbá: Trianonnal a magyarság a Kárpát-medencei története során a legnagyobb veszteségeket szenvedte el, a korabeli nemzetközi politika Magyarországot életképtelenségre, a nemzetet pedig szétszakítottságra ítélte.
Évszázados áldozatos helytállás eredménye, hogy államunk újra életképes, nemzetünk lelkileg újra összeforrott, és ezt az állampolgárság köteléke közjogilag is megerősítette – tette hozzá.
Mint arról már szó esett, a határkijelölő bizottság három tagja, Andó Rikicsi őrnagy, Wilfrid Carey angol alezredes és Tánczos Gábor altábornagy személyes döntésükkel lehetővé tették a falu hazatérését. A trióból Wilfrid Carey angol alezredes és Tánczos Gábor altábornagy már korábbról Somoskőújfalu díszpolgárai, e címüket 1934-ben adományozta nekik a falu. Az önkormányzata a centenárium alkalmából a harmadik tagnak, Andó Rikicsi őrnagynak posztumusz díszpolgári címet adományozott, amit a magyarországi japán nagykövetség munkatársa vett át.
A díszünnepségen továbbá három elismerő oklevelet is átadtak azoknak, akiknek kiemelt érdemei voltak abban, hogy a hazatérés és emlékezete Nógrádikum-díjas lett: Angyal Jánosnak, a Somosi Kulturáért Egyesületnek és Bagó József vármegyei jegyzőnek.
A rendezvény végén a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait a Hazatérés Emlékművénél. Dr. Krespuska Géza leszármazottai, több ágon, mintegy kéttucatnyian képviselték a családot a díszünnepségen, majd az azt követő koszorúzáson.
Egyedi torta is köszönti Somoskőújfalut a Hazatérés centenáriuma alkalmából
Egyedi tortát készített a centenáriumi ünnepségére a salgótarjáni G&D kézműves cukrászda. A somosi kötődésű alkotók, Szó Gellért és Póti Éva édességének meghatározó ízét a som termése adja, amit a helyi lakosok javaslatára választottak, a község nevének asszociációjára. A somot szederrel társítva alakították ki azt a frissítő kombinációt, ami a torta elkészítésének meghatározó ízvonala lett, három különféle megjelenésével: lekvárként a három vékony piskótán, a madártejes mousse között gyümölcszseléként, továbbá bevonatként a torta tetején.
A tortát február 17-én, szombaton, a hazatérés centenáriumi díszünnepségén mutatták be, az édesség már kereskedelmi forgalomban is kapható. A cukrászdának nem ez az első centenáriumi tortája: a Zenthe tortát 2020-ban Zenthe Ferenc születésének 100. évfordulójára készítették el, de Salgótarjánnak is készült már édesség, két évvel ezelőtt, a várossá nyilvánítás centenáriumára.
A hazatérés századik évfordulóját ünneplő programok egész évben folytatódnak Somoskőújfalun, melyekről az önkormányzat közösségi oldalán fog hírt adni. A centenáriumi programsorozat a Somosi Kultúráért Egyesület sikeres pályázata révén, a Magyar Falu Program Falusi Civil Alap támogatásából valósul meg.
