Földtani tudásközponttá fejlesztették a rákóczibányai gyűjteményi raktárt

Mintegy 650 millió forintnyi támogatásból készült el Rákóczibányán a GeoCore Magminta, Gyűjteményi és Laboratóriumi Földtani Tudásközpont, melyet múlt héten mutattak be.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) partnereivel, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézetével (AFKI) és a debreceni Atommagkutató Intézettel (ATOMKI) közösen olyan tudományos kutatóközpontot hozott létre, amely a magyarországi igények kiszolgálásán túl a nemzetközi kutatóhálózatokhoz kapcsolódást is vonzóvá teszi a Rákóczibányán megvalósítható új szolgáltatásokkal.

A községben több évtizede működik a régi iskolaépületben a gyűjteményi raktár, melyet a projekt során korszerű fúrómag- és mintafeldolgozó központtá alakítottak át. A modern telephelyen mintegy 200 ezer gyűjteményi tételhez, 1239 fúráshoz és 298 778 méternyi magmintához kaphatnak hozzáférést a tudományos, az ipari és vállalkozói világ képviselői.

Az épület gépészeti korszerűsítése, a nyílászárók és a homlokzat felújítása mellett modern műszerszobák, kutatói vendégszobák és szociális helyiségek is készültek. Az iskolaépület felújításával párhuzamosan egy korszerű magfeldolgozó műszerközpont is létesült.

A több mint 150 éve gyarapodó földtani gyűjtemény adatbázisának korszerű működését, valamint a magminták és a gyűjteményi tételek anyagvizsgálatát az SZTFH 12 új berendezés és műszer beszerzésével biztosítja. A projekt részeként az ATOMKI beszerzett egy nemesgáz tömegspektrométert, míg az AFKI egy, a kőzetek áteresztőképességét vizsgáló berendezést vásárolt, mellyel ezentúl az országban egyedülálló méréseket tud végezni.

Megkönnyíti a kutatók munkáját

Maros Gyula projektvezető az új központot bemutató előadáson elmondta: az óriási, 150 év alatt felhalmozódott – túlzás nélkül felbecsülhetetlen értékű – gyűjtemény egyrészt fosszíliákat, kőzeteket, ásványokat foglal magába, másrészt a földtani vizsgálatok során készült fúrások magminta anyagát tartalmazza. A fejlesztés során ennek a reprodukálhatatlan gyűjteménynek az adatbázisát sikerült létrehozni, mely nagyban megkönnyíti a kutatók munkáját. Mivel a korszerű eszközök segítségével helyben meg tudják vizsgálni az egyes leleteket, a kutatók gyorsan, nagy mennyiségű mintával tudnak dolgozni – emelte ki Maros Gyula.

A projektvezető arról is beszélt, hogy az új eszközöknek köszönhetően képesek reprodukálni az egyes minták kémiai, elemi összetételét, és nagy pontossággal tudják őket leképezni, mely alapjául szolgál a 3D nyomtatással készült másolatnak – Maros Gyula hangsúlyozta, hogy ezzel az eljárással tulajdonképpen egy, a legapróbb részletekig azonos másolatot tudnak létrehozni a mintákról.