Megtelt a Körúti Tagóvoda tornaszobája múlt héten csütörtökön, azon a lakossági fórumon, melyen egy tervezett garázstelepről hallhattak részleteket a településrész lakói. A Kemerovón lakók közül mintegy 25-30 fő jelent meg az eseményen, a felszólalók szinte kivétel nélkül a beruházás ellenében foglaltak állást. Pedig a város jelentős részén hiány van eladó vagy kiadó garázsokból (és parkolóhelyekből), nincs ez másként a hegyen sem.
A Fáy András körút és környékének lakói azonban mint kiderült, nem garázstelepet álmodtak meg az egykori csokigyár helyére. De az elhangzott kommentárok alapján azt is mondhatnánk: nem garázstelepet álmodtattak meg velük. Az is kiderült, hogy bár vannak a lakótelepen, akik már várják a garázsbérlési lehetőséget, ők azonban távol maradtak a fórumtól.
Negyven garázs, új építés
A témát Angyalné Wilwerger Józsa városi főépítész vezette fel, ismertetése szerint a Fáy András körúton az egykori csokoládégyár helyén a terület új tulajdonosa – a lakossági igények felmérése alapján – garázstelepet kíván kialakítani. Ehhez azonban szükséges a településrendezési szabályozók módosítása, mivel az adott helyrajzi számra jelenleg érvényes besorolás nem teszi lehetővé a tervezett funkciót. Az átsorolás több hónapos, 15 szakhatóság bevonásával lezajló folyamat, ennek első mozzanata a lakossági fórum volt. Ezt követően a közgyűlés csütörtöki ülésén tárgyalja majd azt, hogy elindítják-e a módosítási folyamatot. Ha igen, néhány hónappal később döntenek majd arról, hogy elfogadják-e a besorolás módosítását. Erre természetesen csak akkor kerülhet sor, ha azt az előzetesen a megkérdezett szakhatóságok állásfoglalásai is lehetővé teszik.
Jelen voltak a területet tulajdonló cég képviselője és üzlettársa is, akik ismertették, hogy igényes, betonelemekből készített, egységes látványt nyújtó, egységes tetőszerkezetű, automata be- és kiléptető kapuval ellátott, háromsoros garázstelepet kívánnak létrehozni. A területen hozzávetőleg 40 garázs létrehozását tennék lehetővé a jogszabályok, ezeket jellemzően bérbe adnák, de adott eseten akár el is adnák a potenciális vevőknek. A be- és kihajtás a terepviszonyokra tekintettel valahol a Fáy András körút 66-68. számokkal szemben lenne megoldva.
Attól jobb és szebb, mint ami most van
Ahogyan az a tulajdonosok részéről a másfél órás lakossági fórum során többször is elhangzott, arra készültek, hogy megbeszélik a lakókkal az apróbb részleteket. Például, hogy milyen színekben gondolkodjanak. Ezzel szemben nemhogy a részletek egyeztetésére nem adódott lehetőség, de kis túlzással teljes ellenállással találkoztak. Ezt lényegében csak az enyhítette, hogy a tulajdonos (akinek céghálózatában édesség- és fagylaltgyártás is szerepel) jelezte: máshol is támogatnak például óvodákat. Partnereik segítségével volt már példa továbbá arra is, hogy szabadtéri fitneszpark kialakításában segédkeztek. Ezeket a kemerovóiak számára is felajánlották, ha megvalósul a beruházás. Sőt, kissé hirtelen ötletként még az is felmerült, hogy az önkormányzat esetleg bérelne és egybenyitna három garázst, ami aztán “közösségi térként” szolgálná a lakótelep(iek)et.
Ezek a felvetések érthető módon érdemben nem tompították a megjelentek ellenérzését, ami azonban – mint az az este során egyre inkább kikristályosodott – csak részint szólt direktben a beruházóknak.
A “kiskörúti” lakók jellemzően azt hangsúlyozták, hogy nem szeretnének egy garázstelepet látni a jövőben a házak között. Fenntartásaik voltak továbbá azzal kapcsolatban is, hogy egy-egy garázs esetleg műhellyé válik egy idő után, megy majd a flex és a kalapálás naphosszat… Ezen felvetésekre a terület tulajdonosa jelezte, hogy a garázsokban természetesen lenne lámpa, áramvételi lehetőséget azonban csak a külső falakra helyezendő panelekre terveznek. Ennek célja pont az, hogy az autó kitakarításához legyen hová bedugni egy porszívót, de az “ipari szintű” áramfelhasználás ne valósulhasson meg. Jelezték továbbá, hogy nem jelent problémát belefoglalni a “kisipari tevékenységek” tilalmát a bérleti vagy adásvételi szerződésekbe sem. Ez az utóbbi esetekben is teljes mértékben releváns, miután az altalaj ekkor is a cég birtokában marad.
A látvánnyal kapcsolatban a cég tulajdonosai és a főépítész is azt hangsúlyozták, hogy a garázstelepet valamennyire a jelenleg is meglévő fák takarnák; annak új építésű, egységes formája pedig talán mégis előnyösebb, mint a jelenlegi, rendezetlen területkép.
Közösségi funkciójú területről szóltak a tervek
Amint azonban a hozzászólásokból kiderült, az ellenállás talán nem is igazán magának a garázstelepnek szólt. Sokkal inkább arról van szó, hogy a lakók egy teljesen más beruházásban reménykedtek az ominózus területen, ami mint most kiderült, lényegében ellehetetlenült.
Többen azt hangsúlyozták ugyanis, hogy a városvezetés részéről a korábbi lakossági fórumokon évek óta azt hallják: ennek a központi területnek közösségi helyszínként kell megújulnia. Közösségi ház építésével, vagy padokkal, beülőkkel, akár játszótéri vagy sportpark elemekkel, közösségi funkciókat betöltő zöldterületként. Ilyen ugyanis nincs a lakótelepen. Nem úgy, mint a Besztercén – hangzott el többször is.
Pataki Csaba alpolgármester, egyben a településrész önkormányzati képviselője reagálásában kiemelte, hogy ezt valóban így tervezte a városvezetés is. A csokoládégyár leégését követően azonban hosszadalmas fel- és végelszámolási eljárás kezdődött az ingatlan korábbi tulajdonosával szemben. Bár figyelemmel voltak arra, hogy ezek lezárultát követően mikor válik megvásárolhatóvá a terület, Pataki Csaba aláhúzta, hogy az önkormányzatnak (sajnos) nem volt elővásárlási joga. A területet lényegében gyors(abb)an megvásárolta az a cég, amely most a garázstelepet tervezi ide.
Igény biztosan van a garázsokra
A lakossági fórumon néhány kivételtől eltekintve mindenki ellenezte a beruházást. Vannak azonban olyan kemerovóiak is, akik örülnének a beruházásnak. A cég képviselői azt mondták, a garázsok közel felére már most van potenciális bérlőjük. Volt aki azt is megfogalmazta, hogy nem is a támogatók száma, hanem a beruházást “nem ellenzők” arányát lenne fontos megtudni.
Hogy az ott élők összessége mit szeretne, jó eséllyel nem tud kiderülni, bár a megjelentek még azt is felajánlották, hogy segédkeznek egy lakótelepi népszavazás lebonyolításában.
Pataki Csaba alpolgármester véleménye szerint egy helyi népszavazás csak arra lenne alkalmas, hogy ezen ügy mentén megossza és egymásnak ugrassza az eltérő véleményeket képviselő lakótelepieket. Továbbá szerinte kérdés, hogy a kisebbség elfogadná-e a többség véleményét…
Támpont lehet még az igények megítélésében a Kemerovón lakók csoportja a legnagyobb közösségi oldalon. Ebben a csoportban egy szavazás alapján az látszik, hogy a garázstelep beruházásának minden támogatójára hét ellenző jut, közel 100 véleménynyilvánítás alapján.
Az is kiderült, hogy az ellenzőknek, sok eszköz nincs a kezükben a beruházás megakadályozására. A lakossági fórum kis túlzással formalitás a folyamatban, ha a szakhatóságok közül semelyik nem vétózza meg a releváns jogszabályok alapján a besorolás-módosítási igényt, a döntés a közgyűlés hatáskörébe kerül. Érdekes, de aktuálissá esetlegesen csak néhány hónap múlva váló kérdés lenne az, hogy hogyan döntene a közgyűlés egy olyan esetben, amikor egy cég beruházása jogszabályilag mindennek megfelel, az arra kiszemelt terület a cég birtokában van, minden körülmény rendezett, a létrejövő állapot jobb, mint a jelenlegi, de a lakosság többsége elutasító az építkezéssel szemben.
A tulajdonos ugyanakkor azt is kimondta: ha a beruházással szembeni ellenállás markánsan felülkerekedik, nem kizárt, hogy a területet eladja az önkormányzatnak. Hozzátette: azonban azt mindenkinek szem előtt kell tartania, hogy a telket befektetési, üzleti céllal vásárolta meg.
Módosítások az egykori ruhagyárnál és Salgóbányán is
A lakossági fórumon lényegében csak a Fáy András körúti terület besorolás-módosításáról volt szó, de a meghirdetett esemény egyben két másik helyszínnel kapcsolatos várható változást is érintett. Angyalné Wilwerger Józsa városi főépítész ismertetése szerint az egykori ruhagyár épületének és területének új tulajdonosa az irodaház mögötti részen műanyag ablakok gyártását kívánja megvalósítani, míg az épületben irodákat és bérbe adható helyiségeket, rendezvénytermeket alakítanának ki.
Érdekesség, hogy a ruhagyári terület egy alig másfél évvel ezelőtti rendeletmódosítással lett ipariból intézményi besorolású. Bár az akkori módosításhoz kapcsolódó előterjesztésekben deklarálták, hogy “a korábbi ruhagyár helyén a leendő tulajdonos szociális vagy egészségügyi intézményt kíván létrehozni”, idősek otthonát, bentlakásos intézményt, ezt az ingatlan akkori tulajdonosa, az MFB Invest Zrt. megkeresésünkre cáfolta. Az állami vagyonkezelő eladási szándékát akkor megerősítették, azonban érdeklődésünkre azt is jelezték, hogy a leendő tulajdonosról már csak azért sem tudnak tájékoztatást adni, mert az ingatlant akkor még meg sem hirdették. A területi besorolás módosításának célja az volt, hogy az eredeti funkción kívül másra is felhasználhatóvá válhasson az épület, ezáltal jobb esélyekkel lehessen majd meghirdetni. Azóta a területet eladták, az egykori ruhagyár főépületén a Fort-Bau Therm Kft. cégére látható.
A módosítással érintett harmadik helyszín Salgóbánya, ahol a Medvesi út 4., 6. és 8. szám alatti ingatlanok gyalogos elérhetőségének biztosítása érdekében szükséges a településrendezési eszközök módosítása.
