Nem túlzás kijelenteni, hogy a trianoni békediktátum volt a világ legigazságtalanabb békéje – mondta Kreicsi Bálint, Salgótarján polgármestere a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából rendezett ünnepségen csütörtökön, a Szent József Plébániatemplomban.
A városvezető arról beszélt: ha végignézünk ezeréves múltunkon, láthatjuk, hogy voltak pillanatok, amikor egyetlen óra, egyetlen döntés évszázadokra meghatározta az életünket, és nemzedékek életére nyomta rá bélyegét. Voltak a magyar történelemnek olyan meghatározó percei, amikor a nemzet ereje és élni akarása szinte a semmiből robbant ki vagy alakult át. Ezek között említette 1956. október 23-a délutánját, 1848. március 15-e délelőttjét, az 1526-os mohácsi csatát és az 1241-es muhi csatát.
Mint fogalmazott, 106 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én egy ilyen tragikum sötét pillanatai ismétlődtek meg, amikor budapesti idő szerint 16 óra 32 perckor aláírták a trianoni békediktátumot Versailles-ban.
„Azok a sorsdöntő percek, az a néhány tollvonás egyetlen pillanat alatt pecsételte meg a történelmi Magyarország sorsát. Ami évszázadokon át természetes egység volt, azt egy igazságtalan döntés darabokra törte” – mutatott rá a városvezető, aki úgy véli, az erőszakos trianoni diktátum megtagadta mindazon elveket, amelyek nevében megszületett.
A polgármester kifejtette: egy olyan kényszerű szerződésről van szó, ami nem békét hordozott, hanem családokat szakított szét, városokat vágott el és milliókat kényszerített arra, hogy egyik napról a másikra, a szülőföldük elhagyása nélkül egy idegen állam polgáraivá váljanak.
Kreicsi Bálint hangsúlyozta: a trianoni békediktátum a pusztulást hozta, de az azt követő évszázad bebizonyította, hogy a magyar lélek, akárcsak a muhi és a mohácsi katasztrófákat követően, úgy Trianon után is képes volt a feltámadásra.
Felidézte továbbá: a 2010-ben megalakult országgyűlés egyik első és szimbolikus, történelmi jelentőségű döntése volt, hogy június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. Ez gyökeresen megváltoztatta a gyásznap jellegét: a trianoni békediktátum aláírásának napja ma már nem a veszteség feletti kesergésről szól, hanem az élni akarásról és a széttéphetetlen egységünkről is.
„A földrajzi határok változhatnak, de nemzetünk egysége nem szűnik meg, az egymás iránti felelősség összeköt bennünket. Ezért a Nemzeti Összetartozás Napja egyszerre az emlékezés, a tiszteletadás és a remény napja. Annak a hitnek a kifejezése, hogy bárhol is éljenek magyarok, sorsközösségben, egymáshoz tartozunk” – mondta a városvezető.
Kreicsi Bálint beszédét követően a Kodály Zoltán Gyermekkar énekelte el Szarka Tamás „Kézfogás” című dalát, melyet immár nyolcadik alkalommal adtak elő egy időben, Kárpát-medence-szerte több tízezren a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. A megemlékezés során szintén a Kodály Zoltán Gyermekkar előadásában csendült fel a Himnusz és a Szózat, míg Petrovics Patrik Vályi Nagy Géza „Három könny” című versét szavalta el.
Az ünnepség végül koszorúzással zárult, a résztvevők Hegedűs Gyula „Millenniumi tabló” című műalkotásánál helyezték el az emlékezés virágait.
