Közzétette 2026-os Településindexét az Egyensúly Intézet, mely fejlettségük alapján rangsorolja hazánk településeit, illetve a főváros kerületeit. Bár 2014 óta jelentősen növelte pontszámát, Salgótarján továbbra is sereghajtó a megyeszékhelyek között.
Az Egyensúly Intézet évente frissített indexe 360 ezer nyilvánosan hozzáférhető statisztikai adatot dolgoz fel. A településeket 53 különféle indikátor, így például a diplomások aránya, a különféle üzletek száma, az infrastruktúra és az álláskeresők száma alapján értékelik. Az egyes városokat és községeket több kategóriában rangsorolják: külön elemzik a fővárosi kerületeket, a megyeszékhelyeket, a 15 ezer fő feletti városokat, az 5 és 15 ezer fő közötti településeket, valamint az 5 ezer fő alatti kistelepüléseket is.
Elemzésük szerint a megyeszékhelyek tekintetében stabil az élvonal: az első helyen idén is Székesfehérvár végzett, 56 ponttal. A második Veszprém, míg a harmadik Eger lett.
Az előző évekhez hasonlóan Salgótarján ezúttal is az utolsó, 18. helyet foglalja el a megyeszékhelyek között, 27 ponttal. A legtöbb megyéhez hasonlóan Nógrádban is a megyeszékhely érte el a legnagyobb fejlődést a települések közül, Salgótarján 2014-hez képest 14 pontot javított. Bár az idei elemzésben a tavalyi pontszámok nem szerepelnek, 2025-höz képest is jelentősebb, közel 5 pontos javulás látható, akkor 22,3 pontot ért el a város.
A megyeszékhelyek közül 2014 óta Békéscsaba növelte a legkisebb mértékben pontjai számát, 29-ről 37-re. A fejlődés mértékének tekintetében másik három megyeszékhelyt is megelőz Salgótarján, igaz, ezek jellemzően már 2014-ben is magas pontszámról indultak. Ezek között van az éllovas Székesfehérvár (+12 pont, 56 pont), a bronzérmes Eger (+12 pont, 52 pont), valamint Tatabánya (+11 pont, 31 pont). Salgótarjánhoz hasonlóan 14 egységgel növelte pontszámát Győr (50 pont) is. A megyeszékhelyek között a legnagyobb ütemben Miskolc (42 pont), majd Pécs (48 pont) és Debrecen (47 pont) fejlődött, ezek a városok egyaránt mintegy 18 pontos növekedést könyvelhetnek el.
E folyamat kapcsán az elemzésben azt írták: „Bár az elmúlt években szinte minden magyarországi település fejlődött, a fejlettségi rangsorban elfoglalt helyük alig változott. Ha jobban megvizsgáljuk a statisztikákat, egy kettős és meglehetősen ellentmondásos folyamat rajzolódik ki. A nagyobb városok és megyeszékhelyek esetében a fejlettségbeli különbségek csökkentek, mivel a korábban hátrányosabb helyzetből induló városok – mint például Salgótarján vagy Miskolc – jóval gyorsabb ütemben fejlődtek, mint a már eleve tehetősebb társaik. Ezt a felzárkózási folyamatot nevezzük konvergenciának”.
A nógrádi települések közül idén is Balassagyarmat kapta a legmagasabb, 29-es pontszámot, mellyel országosan a 15. helyet szerezte meg a közepes települések között. A nyugat-nógrádi várost kevéssel lemaradva, 28 ponttal Pásztó követi, mely a 19. lett a közepes települések kategóriában. Utóbbi várost hajtótelepülésként jelölte meg az Egyensúly Intézet – ezek azok a megyeszékhelyek szintje alatti települések, melyek megyén belül kiemelkedően gyorsan fejlődnek. Pásztó 2014-hez képest 10,3 ponttal javított, mely a tanulmány szerint elsősorban a fiatalkori munkanélküliség csökkenésének, a gépkocsi-ellátottság javulásának, illetve a játszóterek és sportpályák fejlesztésének tudható be.
