Elfogadta Salgótarján 2026-os költségvetését csütörtöki ülésén a város közgyűlése. A közel 24,3 milliárd forint főösszegű költségvetés mintegy 23,8 milliárd forint kiadással, 21 milliárd forint bevétellel, illetve csaknem 2,8 milliárd forintos hiánnyal számol.
Kreicsi Bálint polgármester távollétében a költségvetésről Tolnai Sándor alpolgármester adott összefoglalót. Mint kiemelte, a tervezés során az elsődleges cél a működésbiztonság, a pénzügyi stabilitás és a megkezdett fejlesztések következetes folytatása volt. A tervezés során átlagosan 4 százalékos inflációval és 2,4 százalékos GDP növekedéssel számoltak. Ez mérsékelt gazdasági környezetet jelent, ami indokolttá teszi az óvatos és fegyelmezett költségvetési politikát – emelte ki.
A központi támogatások összességében 13 százalékkal emelkedtek, elsősorban az ágazati béremelések finanszírozása révén. Ugyanakkor jelentős kötelezettségek is terhelik a várost, a szolidaritási hozzájárulás összege 434 millió forint, emellett 380 millió forint MÁV tartozás megfizetése válik esedékessé. Az alpolgármester ismertette továbbá: a 2,8 milliárd forintos hiányt az előző évek pénzmaradványából, illetve 1,2 milliárd forintnyi hitelből fedezik majd. Mint hangsúlyozta, a kölcsön nem a működés fenntartását, hanem a város fejlesztését szolgálja.
A helyi adóbevételek továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a költségvetés bevételi szerkezetében. Ahogy azt Tolnai Sándor is elmondta, 3,97 milliárd forint iparűzési adóbevétellel számolnak, ugyanakkor megjegyezte, hogy ennek teljesülése gazdasági kockázatot hordoz, ezért alakulását kiemelt figyelemmel fogják kísérni. Ennek kapcsán rámutatott: a jogszabályok alapján csak egyensúlyos költségvetés nyújtható be, az előző évekhez hasonlóan pedig ezúttal is az adóbevételek között tervezték meg a bevételek és az előző évi maradvány által nem fedezett forrásokat. Mint mondta, tisztában vannak a kockázattal, és azzal is, hogy megoldást kell találniuk az évek óta újratermelődő hiány kezelésére.
Az állami támogatások összege az idei költségvetésben 4,75 milliárd forint, mely több mint 555 millió forint növekedést jelent. Az intézményi bevételek 1,2 milliárd forintot tesznek ki. Tolnai Sándor kifejtette továbbá: 11,8 milliárd forint pályázati forrás áll rendelkezésre, melynek köszönhetően jelentős fejlesztésekre kerülhet sor.
Az idei évben több nagy projekt is megvalósul, így például megújul a belváros, korszerűsítik a Beszterce-lakótelepi Tagiskolát, a Tóstrandon közösségi rekreációs területeket fejlesztenek, továbbá a Gorkij-lakótelepen rehabilitációs projekt, Somoskőn pedig turisztikai fejlesztés indul.
Az alpolgármester kifejtette: a költségvetés végrehajtása során fontos a folyamatos kontroll, így negyedéves rendszerességgel felülvizsgálják a bevételeket és a kiadásokat, valamint nyomon követik a projektek pénzügyi előrehaladását. „A cél az, hogy a rendelkezésre álló forrásokat fegyelmezetten, átlátható módon használjuk fel, és a költségvetés végrehajtása során megőrizzük az önkormányzat pénzügyi mozgásterét” – húzta alá Tolnai Sándor.
Hozzátette: meggyőződése szerint a 2026-os költségvetés végrehajtható, és Salgótarján hosszú távú érdekeit szolgálja.
Hosszú távú stratégiára van szükség Fenyvesi Gábor szerint
Eötvös Mihály képviselő a 2026-os költségvetés kapcsán arról beszélt, szerinte az előző évihez hasonlóan tele van olyan felhalmozási kiadásokkal, melyekről már most láthatóak, hogy nem fognak idén teljesülni. Megjegyezte azt is, hogy a tavaly befolyt adóbevételhez képest jóval nagyobb összeggel számol a 2026-os költségvetés, így szerinte ez „egy fiktív szám”. Arról is beszélt: tisztában van vele, hogy erre az egyensúlyos költségvetés biztosítása miatt került sor, szerinte ugyanakkor szükség lenne az erről szóló törvény módosítására.
Kántor Zoltán a költségvetés tárgyalásakor úgy fogalmazott: szinte mindegy, mi van a költségvetésben, mert szerinte a város „teljesen a kormány kegyeitől függ”, amióta pedig itt él, mindig azt látja, hogy Salgótarján csupán „elketyeg” és egy helyben áll. Kiemelte: minél hamarabb progresszív döntéseket kell hozni, bátran vállalva a felelősséget.
A polgármester távollétében az ülést vezető Fenyvesi Gábor alpolgármester válaszában kifejtette: „éven belüli költségvetési gondolkodással ennek a városnak a helyzetét nem lehet megoldani”.
Úgy fogalmazott: mindenképpen szeretnének abból a tervezési burokból kilépni, amiben a megyeszékhely a rendszerváltás óta mozgott. Emiatt a mostani városvezetés megpróbál a város működésére globálisan ránézni, és egy közép-hosszú távú stratégiát kidolgozni, melyet a választás után a kormány asztalára tesznek majd. Arról is beszélt: a Modern Városok Programban elvesztett forrásokat szeretnék egy egyedi kormányhatározattal visszajuttatni a város fejlődése érdekében.
Hozzátette: a város helyzetének megoldását a helyi iparűzési adóból származó bevétel emelkedése jelentheti, melyhez minél több céget kell idevonzani – ezt a célt szolgálja az is, hogy Salgótarján szerepel a HIPA, azaz a Nemzeti Befektetési Ügynökség idei stratégiájának kiemelt célpontjai között. Salgótarján közgyűlése a város idei költségvetését végül 8 igen és 3 nem szavazat mellett fogadta el.
