Ismét árverésre bocsátották a Salgótarján központjában álló, 1964-ben átadott egykori Karancs Szálló épületét – derül ki a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyilvános elektronikus árverési rendszeréből.
Az adatok szerint sikeres árverés esetén minden jog törölhető, ha lesz új tulajdonosa, az tehermentesen veheti át a 3224 négyzetméter alapterületű szállodaépületet, melyben 84 szoba található az irodákon, társalgón, közlekedőkön és egyéb helyiségeken túl. A leírásban az is olvasható, hogy a szanitereket leszerelték, az épület jelenleg rossz állapotban van, teljes felújításra szorul.
A napokban közösségi oldalán a SAGRA Építész Kft. azt írta: 2007-ben az akkori tulajdonosoknak az épület eredeti karakterének megőrzésével készítettek felújítási koncepciót. Az összefoglaló szerint a földszint már akkor sem volt a tulajdonosok birtokában, így sem étteremnek, sem konyhának vagy további kiszolgáló helyiségeknek, de előcsarnoknak és recepciónak sem volt területe. Emiatt például a főbejáratot is az első szintre kellett emelniük az elképzelésekben. A tervek akkor az építési engedélyt is megkapták, de a 2008-as gazdasági világválság megakasztotta a beruházást.
A szálló építésének előkészületeként 1960-ban indultak meg a főtéri szanálások. A szálloda alapozása 1962. március 20-án kezdődött, az alagútzsalus technológiával készült épület október 22-én már szerkezetkészen állt. A szálloda kétszintes kiszolgálóépülete és a fölé emelkedő hétemeletes, 84 szobás, zárt, robusztus tömb együtteséből komponált épületét 1964. április 5-én adták át. A nyersbeton mint homlokzatképző anyag itt jelent meg először építészetünkben - olvasható azon a Dornyay Béla Múzeum által készített tematikus honlapon, melyen Salgótarján központjának átépítését mutatják be.
Legutóbb 2016-ban merült fel az eladási szándék az akkori tulajdonosok részéről, hat éve 350 millió forintért árulták az ingatlant, teljes fejlesztési koncepcióval és tervekkel együtt.
Vegye meg az önkormányzat?
A közösségi oldalakon a témában született kommentek egy része azt az igényt fejezi ki, hogy az épületet az önkormányzatnak kellene megvennie. Bár tény, hogy a városközponti ingatlanért csak háromszor annyit kellene adnia az önkormányzatnak, mint néhány éve a Dornyay turistaházért kifizetett, az állagmegóvás, de még inkább a felújítás és a funckióval megtöltés ebben az esetben a város költségvetéséből lényegében lehetetlen. Előbbit is nehezen, de utóbbit támogatás nélkül biztosan nem tudná megoldani az önkormányzat.
A Modern Városok Program 2017-ben rögzített fejlesztési tervei között ugyanakkor szerepel a városközpont rehabilitációja. A Fekete Zsolt polgármester által jegyzett, tavaly májusban megjelent, a fejlesztési elképzelések akkori helyzetét ismertető dokumentum szerint a városközpont rehabilitációjára egy vízióval (sic!) rendelkeznek. A dokumentum szerint ez a vízió egy tételes összefoglaló a fejlesztési célterületről, amely az alapját jelenti az ötletpályázat kiíráshoz szükséges mélységű koncepciónak. Magát a víziót jóváhagyta az illetékes minisztérium. Részletesebb tervek nem készültek, a Modern Városok Program előkészítésére érkezett egymilliárd forint kormánytámogatásból 317 500 forint projektmenedzsment költséget számolt el a város a városközpont rehabilitációjához kapcsolódóan.
Helyzetjelentést adott a Modern Városok Programról a salgótarjáni önkormányzat
A Modern Városok Programban tervezett beruházások helyzetéről adott közre részletes összefoglalót Salgótarján önkormányzata.
Az összefoglaló szerint mivel a vízióban felvázolt fejlesztések igen hosszú megvalósítási időt vonnak maguk után, az önkormányzat azt kérte Gyopáros Alpár modern városok fejlesztéséért felelős kormánybiztostól, hogy két elemet emeljenek ki a csomagból.
Információnk szerint innen azóta nem történt előrelépés.