A magyarországi vármegyeszékhelyek között nincs olyan város, mely a rendszerváltás óta többet lett volna ellenzékben az éppen aktuális országvezetéssel szemben, mint Salgótarján. Az 1990-től 2023-ig tartó 33 évből 21-ben volt ilyen felállás, emellett 12 olyan év volt, amikor a kormányerőkkel azonos volt a városvezető politikai hovatartozása.
Cikkünk alapjául az a kérdés szolgált, hogy az elmúlt 33 év során a megyeszékhelyek fejlődési lehetőségeit mennyiben befolyásolhatta az, hogy az adott kormánnyal szemben vagy mellett helyezkedett el a város vezetője. Természetesen a fejlődési potenciált ezen túl is számos tényező befolyásolja, a mindenkori városvezetés hovatartozástól független tehetségétől kezdve az adott vármegyeszékhely földrajzi elhelyezkedéséig, népességszámtól és demográfiai jellemzőktől a térségek alapvető gazdasági “hagyatékáig” és aktuális szerkezetéig, továbbá a külső körülményekig.
Ugyanakkor ha az 1990 óta eltelt időszakot egészében vizsgáljuk, akkor talán nem túlzás kijelenteni, hogy kormányzati támogatás nélkül igazán nagy helyi előrelépések nehezen megvalósíthatók, ilyenekre csak a jelentősebb helyi adóbevétellel bíró városok képesek. Mindemellett ha van is szinergia a városvezetés és a kormány között, az sem mindegy, hogy a nagyobb ívű elképzelések mellé kitart-e több, vagy akár sok cikluson átívelően is egy ilyen egyezőség.
Máshol
A fővároson túl Debrecen, Győr, Kaposvár, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Szolnok és Veszprém azok a vármegyeszékhelyek, melyeknél a salgótarjánival pont ellentétes az arány. Ezekben a városokban a 33 évből legalább 21, de van ahol 25 éven át azonos volt a polgármestert adó és a kormányt éppen alkotó aktuális politikai kurzus.
Az ezen szempont szerinti sorrendállítás másik végén Salgótarján (21 év ellenzéki és 12 év kormánypárti városvezetéssel) mellett Pécs, Tatabánya és Eger találhatók. Utóbbi két város esetében azonban 8, illetve 12 évnyi, a szó konzervatív és klasszikus értelemében vett független helyi vezetéssel egybeszámítva teljesül a salgótarjáni, illetve az ahhoz közelítő érték. Pécs esetében pedig 16 év kormánnyal azonos és 17 év azzal ellenzékben lévő városvezetés jegyezhető fel.
A rendszerváltás óta jelentősen – pozitív irányban – megváltozott Tatabányánál ugyanakkor megemlítendő nyolc olyan független év, melyből négynek az – amúgy két évtizeden át folyamatosan újraválasztott – első ember úgy vágott neki, hogy éppen kilépett az ellenzékbe kerülő tömörülésből, illetve elveire hivatkozva nem volt hajlandó visszalépni egyéni országgyűlési körzetében, így a kormányoldalra kerülő jelölt sikeréhez járult hozzá. Eger esetében pedig nyolc év egyértelmű polgármester és kormány közötti politikai különbözőség mellett a vármegyeszékhelyek között a legtöbb, összesen 12 olyan év volt, amikor független jelölt nyerte a polgármester-választást. Ebből nyolcat még az 1990-as években jegyezhettünk fel.
Salgótarjánban
Salgótarján lakossága a rendszerváltást követően Tolmácsi Ferencet (SZDSZ, 1990-1992) választotta polgármesternek, lemondása után pedig Zsély András (Fidesz, 1992-1994) lett a város első embere, MDF-FKGP/EKGP-KDNP kormány mellett. Az MSZP-SZDSZ kormány 1994-es felállásával együtt lett első ízben polgármester Puszta Béla, aki 1998-ban “szembe került” a Fidesz-FKGP-MDF kormánnyal, majd “együtt” folytatta tovább tevékenységét 2002-től az MSZP-SZDSZ országvezetéssel. 2006-ban Székyné Sztrémi Melindát (Fidesz-KDNP) választotta polgármesternek a város lakossága, majd 2010-ben is – első ciklusát a kormánnyal szemben, a másodikat azzal azonos színekben teljesítette. A további Fidesz-KDNP kormányok mellett lett polgármester 2014-ben Dóra Ottó, majd halálát követően, 2016-tól Fekete Zsolt – mindketten MSZP tagként, kormányellenzéki jelöltként.
A vármegyeszékhelyek közötti leghosszabb idejű “kormányellenzéki” státuszon túl Salgótarján így az egyedüli, melynek esetében egyszer sem fordult elő a rendszerváltás óta (!), hogy két egymást követő ciklusban is azonos legyen a város és az ország vezetésének politikai elköteleződése. Így ha háromszor négy évre ki is alakult a nagy előrelépések megtételéhez szükséges szándék és akarat (tekintettel az egyező hovatartozásra), ennek folytonossága mindhárom esetben rövid idő alatt megszakadt.
21 éves időtávon is hasonló a helyzet, de van még egy extra hátrány is
Nyolc év MSZP(-SZDSZ) és 13 év Fidesz-KDNP kormányzás tükrében, csak a 2002 és 2023 közötti időszakot vizsgálva is hasonló a tendencia. Salgótarján lényegében az egyetlen, melynek vezetésében egyszer sem volt folytonos, egy cikluson túli azonosság a kormányzat irányultságával. Itt megemlítendő még Békéscsaba is, ott azonban a 2014 és 2018 közötti, függetlenként megválasztott polgármester 2019-ben már a kormánypártok támogatásával újrázott (valamint 2010 és 2014 között is a Fidesz-KDNP adta a város vezetőjét). Salgótarján ebből a 21 évből – a város vezetőjének és vezetésének politikai elköteleződését tekintve – 13-at töltött el a kormánnyal szemben. Csak Szeged jár hasonló cipőben, továbbá részint Tatabánya (a fentebb már kifejtett megjegyzés ide is vonatkozó érvényessége mellett).
A fővároson túli 18 vármegyeszékhely közül mindösszesen öt olyan van, melyeknél a városvezető és a kormányzat politikai hovatartozása 2002 és 2023 között ne lett volna legalább egyszer, három cikluson keresztül, egybefüggően azonos. Négy város (Békéscsaba, Tatabánya, Szeged és Pécs) két egymást követő, azonos politikai irányultságú ciklust tud maga mögött, és további egy, melynél ekkor – és korábban – sem volt ilyen folytonosság: Salgótarján.
A számok azt is megmutatják, hogy a politikai kurzusokkal szemben a függetlenség vagy civil jelöltség sem gyakori a megyeszékhelyek városvezetésében. A fővároson túli 18 megyeszékhely összesen 594 évnyi polgármesterségéből csak 40 ilyen volt (ide nem számítva a 2019-es választásokon civil egyesületek jelöltjeként, de egyértelműen a kormányellenzéki pártok által támogatva, azok összefogásával megválasztott városvezetőket).
Jövőre önkormányzati választások következnek, aminek eredménye bárhogyan is alakuljon, a cikkben foglalt legerősebb konzekvenciák legalább 2028-ig, egyes esetekben pedig 2032-ig biztosan érvényesek maradnak.
