A korund lett az év ásványa 2024-re a Magyarhoni Földtani Társulat szavazásán, amit így talán kevésbé ismernek a nem szakmabeliek, de a változatai – a zafír vagy a rubin – már biztosan ismerősebben cseng mindenkinek. Ne kapjon el senkit a drágakőkeresési láz, de tény, hogy a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark területén is találni példányokat. Az Ajnácskő környékén fellelt zafírokat a Füleki Vármúzeum is felvonultatja repertoárjában.
Kőkemény
Prakfalvi Péter, a geopark geológusa a 3100.hu-nak azt mondta: a korund egy “egyszerű” ásvány, egy aluminium-oxid, amelynek másik két változatát jobban ismerik az emberek. Az általában kék színű a zafír, a vörös pedig a rubin, a színtelen korundot pedig fehér zafírnak is szokás nevezni.
A szakember szerint azért is különleges – többek között – ez az ásvány, mert a gyémánt után a korund a legkeményebb: a MOHS-féle keménységi skálán előbbi 10-es, utóbbi pedig 9-es értéket képvisel.
Ha a leegyszerűsítve drágakőnek nevezetett változatait, illetve a “sima” korundot nem használják fel ékszerként, akkor a leggyakoribb az ipari hasznosítása: keménységénél fogva jellemzően csiszoló- és fúróeszközök egyik alapanyaga. A magyar Szent Korona úgynevezett abroncsán is találunk zafírt, ami egyébként a világban sok helyen fellelhető – ismertette Prakfalvi Péter.
Ajnácskő környékén is találnak zafírokat
A geológus arra is kitért: a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark területét tekintve már az 1800-as évekből találni a korund, pontosabban zafír jelenlétét igazoló leírásokat. Annak idején ugyanakkor csak hellyel-közzel találtak néhány példányt, napjainkban viszont egy füleki amatőr gyűjtő a maga nemében igen nagy méretűeket is talál. Mint azt Prakfalvi Péter hozzátette: itt azért senki ne gondoljon több centiméteres példányokra, de 1-2 centiméteresek már előfordultak.
A geopark területén jelenleg két ismert lelőhelye van a korundnak (illetve zafírnak), mindkettő Ajnácskő környékén. A térség híres a Csontos-árokról, ahonnan tömegével kerültek elő pliocén-pleisztocén korú csontok. Ugyanitt találnak korund ásványokat és zafírokat, de ezek áthalmozottak (ami azt jelenti, hogy az anyag az egykori kitörési központtól – leggyakrabban víz által – elszállítódik, és máshol halmozódik fel). Az “eredeti” lelőhely is Ajnácskőhöz kapcsolódik: a Buda-hegyen és a mellette lévő bazaltvonulatban található úgy korund, mint zafír.
Prakfalvi Péter hangsúlyozta: ezek nem a bazalt ásványai, azért ebben találhatók meg, mert a bazalt hozta fel nagy mélységből azokat a metamorf (átalakult) kőzetdarabokat, melyekben korund vagy zafír is van. Rubin nincs a környéken – tette hozzá.
A Füleki Vármúzeum is felvonultat néhány, a környéken talált zafírt
Szlovákia területén az Ajnácskő környékéről származó zafírról, mint a korund változatáról, először Dr. Szádeczky Gyula ásványkutató és geológus számolt be 1899-ben. Az ásványt egy ismert paleontológiai lelőhelyen, az Ajnácskő melletti Csontos-árokban találták meg, bazaltba ágyazva – ismertette a 3100.hu-nak a Füleki Vármúzeum igazgatója.
Titton Viktória tájékoztatása szerint a Csontos-árok paleontológiai kutatása során, 100 évvel később ismét felfedezésre került a zafír, bár csak üledékes lerakódásban. A leletet Uher Pavel, a pozsonyi Koménius Egyetem Ásvány- és Kőzattani Tanszékének ásványkutató professzora és csoportja publikálta 1999-ben.
Oravec László környékbeli lakos, több éves keresés után végül 2015-ben talált rá a bazaltban megbúvó első zafírmintákra Gömöralmágy község határában, egy Ajnácskőtől nem messze található kőbányában. Munkásságának és az időközben előkerült zafíroknak köszönhetően a szlovák zafírok több intézmény és múzeum hazai és külföldi gyűjteményébe is bekerültek, Füleken is megtekinthetők – tette hozzá Titton Viktória.
A Füleki Vármúzeumban a paleontológiai gyűjteményben kaptak helyet a környékbeli zafírok. Az intézmény – megszokott módon – télen zárva tart, idén is március 15-én nyitja ki újra kapuit a látogatók előtt.