„A közös akarat biztosítja a fejlődést”

Csütörtök délelőtt, a Kohász Művelődési Központnál elhelyezett emléktábla felavatásával hivatalosan is kezdetét vette a „Salgótarján 100 éve város” emlékév. Az ünnepségen Szabó Csaba, Salgótarján Megyei Jogú Város közgyűlésének képviselője osztotta meg emlékező gondolatait, aki a közösség összetartásának és a város szeretetének fontosságát hangsúlyozta.

A képviselő mindenekelőtt felidézte: Salgótarján rendezett tanácsú város képviselő-testülete 1922. január 27-én, délelőtt kilenc órakor ebben az épületben, az Acélgyári Olvasóegylet nagytermében tartotta meg alakuló közgyűlését Dr. Förster Kálmán vezetésével. Helytörténetünk kiemelkedő jelentőségű eseményének megörökítésére és tiszteletére, a várossá nyilvánítás 50. évfordulójára a Hazafias Népfront Városi Bizottsága és a Városi Tanács 1972. január 27-én emléktáblát állított.

Ahogy Szabó Csaba is elmondta, a közgyűlés a századik évforduló alkalmából 2022-t emlékévvé nyilvánította. A centenárium alkalmából az Emlékbizottság javaslatára, Salgótarján polgármesterének előterjesztése alapján a Népjóléti Bizottság úgy döntött, hogy pontosított szövegezéssel újraállíttatja az emléktáblát, kiegészítve a Dr. Förster Kálmán portréját ábrázoló, bronzból készült plakettel.

Az önkormányzat ezzel is tisztelegni kíván a város történetének meghatározó egyénisége előtt, aki Salgótarján leghosszabb ideig hivatalban lévő vezetője volt – fejtette ki a képviselő.

Szabó Csaba Dr. Förster Kálmán munkásságával kapcsolatban kiemelte: mintegy 22 évnyi polgármestersége alatt feladatának tekintette a különállás, a megosztottság csökkentését, szívén viselte a helyi származású, tehetséges fiatalok sorsát, támogatta a helyi művészeti, irodalmi és történetíró tevékenységeket, és végül, de nem utolsó sorban ismert sportbarát volt. A város első polgármestere mindenekelőtt azonban a lokálpatrióta hozzáállást és a polgári öntudatot igyekezett meghonosítani a lelkekben – hangsúlyozta a képviselő.

Száz évvel ezelőtt ezen a napon vált nagyközségből várossá Salgótarján

1922. évi január 27-én minden különös külsőségek nélkül megszületett Salgótarján rendezett tanácsú város…

Szabó Csaba szerint a nógrádi megyeszékhely azért szerethető, mert a lakói megtanulták, hogy van lüktetése, ritmusa, közössége, és ezt mindig érezzük, amikor együtt vagyunk. Mint fogalmazott, hisz benne, hogy egy család, egy közösség, egy település akkor tud igazán erős lenni, ha érzi az összetartozást, és egymást segítve halad előre.

Mély tisztelettel gondolunk őseinkre, akiknek hite, összetartásának ereje generációkon keresztül megtartotta ezt a települést. Úgy vélem, akik ma itt vagyunk, mindannyian szeretjük ezt a várost, és településünk iránt érzett felelősséggel, közös erővel készek vagyunk tenni azért, hogy utódaink ugyanolyan elismeréssel szóljanak rólunk, mint ahogy mi tettük ma az előttünk járókkal – emelte ki Szabó Csaba.

A képviselő szerint a fejlődést mindig az itt élő polgárok összefogása, közös akarata biztosította, így a jövőben is erre kell törekedni.

 Meggyőződésem, hogy jövőnk záloga egymás kölcsönös tisztelete és megbecsülése, szolidaritás a nehéz helyzetben élőkkel, a városrészek arányos fejlődésének biztosítása, összefogás a nagy célokért, és közös tettek a hétköznapokban is – zárta beszédét Szabó Csaba.

Az emléktáblát Szabó Csaba és Fekete Zsolt polgármester leplezte le, majd a megjelent szervetek, pártok és intézmények képviselői helyezték el koszorúikat az emléktáblánál.

Szénporos községből lüktető város

Az ünnepségsorozat a Dr. Förster Kálmán Emlékparkban folytatódott, ahol a résztvevők közösen rótták le tiszteletüket Salgótarján első polgármestere előtt. Az eseményen felidézték: Dr. Förster Kálmán 1922 és 1944 között töltötte be a polgármesteri tisztséget a megyeszékhelyen. Amikor először érkezett meg Salgótarjánba, egy elhanyagolt, szénporos, fekete községnek látta a települést. Bár először a visszaforduláson gondolkodott, végül úgy döntött, elfogadja a kihívást.

Megválasztása előtt felment a Salgóra, ekkor határozta el: ha megválasztják polgármesternek, marad, és a Salgóra feljárva fog erőt meríteni. A városról 1925-ben az egyik almanachban leírta: ha talán a legelhanyagoltabb is Salgótarján az ország valamennyi városa között, kétségbeesésre azért nincs ok, addig, amíg erőt érzünk magunkban és hitet a jövőnkben.

Én büszke leszek arra, hogy nekünk részünk van a város újrateremtésében, gazdasági haladásának megalapozásában, kulturáltabb életének megteremtésében, szegény magyar hazánk egyik erős pillérének kiépítésében – írta a város első polgármestere.

Egy 1936-os interjúban azt mondta, Salgótarján a munka városa. Dr. Förster Kálmán ekkor kifejtette, hogy a településen lüktet az élet, ez pedig a bányáknál és a gyárakban is jól látható. Mint fogalmazott: ennek a fekete városnak fehér lelke van.