A rendkívüli aszály a Maconkai-víztározót és tórendszerét is sújtja, a Zagyva medre szinte teljes hosszában száraz a tó felett. Amennyiben nem érkezik számottevő, 35-40 milliméternyi csapadék, mintegy két és fél hét múlva újabb vízpótlásra lesz szükség – mondta el Dérer István, a Bátonyterenye-Maconkai Szabadidő- és Sporthorgász Egyesület elnöke a víztározó közösségi oldalán megjelent videóban.
Dérer István a Zagyva mintegy 15 kilométeres szakaszát még a múlt hétvégi esőzés előtt bejárva ismertette a jelenlegi helyzetet és a fennálló problémákat. Az első állomás a Mátraszele közelében található víztározó volt, mellyel kapcsolatban elmondta: bár a tóból jelenleg 40 centiméternyi víz hiányzik, ugyanakkor itt egy 20 méteres mélységű víztározóról van szó. Dérer István szerint, ha innen egy méternyi, vagyis százezer köbméternyi vizet szivattyúznának a folyó medrébe, ebből legalább 20 ezer köbméter csak ahhoz kellene, hogy a kiszáradt, növényekkel teli Zagyva-meder „feliszapolódjon”, és szállítani is tudja a vizet, ne csak beszívni.
A víz nyomában Dr. Dérer Istvánnal
A rendkívüli aszály következményeként tórendszerünk újabb vízpótlás előtt áll. Egyesületünk elnökével, Dr. Dérer Istvánnal a Zagyva folyó közel tizenöt kilom…
A Homokterenyén található tóaljai tavakból szintén jelentős mennyiségű, mintegy 20 centiméternyi víz hiányzik, a víztest mellett futó Zagyva meder lényegében itt is kiszáradt. A harmadik állomás az ÉRV Zrt. mátraterenyei szennyvíztisztító telepének közelében volt – itt minimális mennyiségű, ipari víz csordogál a Zagyva medrében, mely arra elegendő, hogy nedvesen tartsa azt. Ez azért hasznos, mert egy vízpótlás esetén ez a szakasz már nem fogja elszívni a vizet – magyarázta Dérer István.
Maconkáig túlnyomórészt száraz a Zagyva medre – 3100.hu
Bár a folyó felső szakaszán, így például a zagyvarónai tavak és a bárnai elágazó között csordogál némi víz a Zagyva medrében, ettől lejjebb már csak elvétve találni ilyen szakaszokat.
A negyedik állomáson, Nemti határában szintén teljesen kiszáradt a folyó, akárcsak Dorogházánál, pár száz méterrel az előtározó felett. Az előtározó és a főtározó közötti zsilipnél Dérer István elmondta: az előtározói vízszint bő egy méterrel magasabb, mint a főtározó medre. Amennyiben a következő napokban nem érkezik csapadék, a vízszint naponta mintegy két centiméterrel fog apadni – tette hozzá.
A leengedés kötelező, de utánpótlás nincs
A bejárás a Maconkai-víztározó egyesített műtárgyánál ért véget, azaz annál a pontnál, ahol a Zagyva Bátonyterenye irányában kilép a tóból. Dérer István elmondása szerint a négy csövön jelenleg naponta 4500 köbméternyi víz távozik. Ismertetése szerint ennél a pontnál egyrészt kötelező átengedni az ökológiai vízigényhez meghatározott mennyiséget, mely ahhoz szükséges, hogy a kifolyó, illetve a pár száz méterre lévő, Tarján-pataki torkolat közötti élővilág fennmaradjon.
Az itt elengedett víz emellett a város ivóvízellátáshoz is hozzájárul – Dérer István ugyanakkor kiemelte, hogy Bátonyterenye tényleges vízfelhasználása kánikulai időszakban is az itt kifolyó víz kevesebb, mint fele.
Mint azt az egyesület elnöke kifejtette, az itteni vízkivételi pont a Heves Megyei Vízmű Zrt.-hez tartozik, mely Nógrád megyében Bátonyterenyén kívül már csak Rákóczibányát és Mátraverebélyt látja el. A vállalat több mint 50 vízkivételi pontja közül ez az egyetlen felszíni, az itt zajló munka pedig a saját szakanyagaik szerint is talán az egyik legdrágább vízkivételi módot jelenti – hangsúlyozta Dérer István.
Az egyesület elnöke szerint erről elsősorban nem a Zagyva vízminősége tehet, hanem az alkalmazott technológia, illetve az évtizedek óta karbantartásra szoruló, elavult városi vezetékhálózat. Ezt a problémát tehát csak kormányzati beavatkozással, komoly segítséggel lehetne megoldani – magyarázta Dérer István.
Az egyesület elnöke aláhúzta: a következő időszakban komoly számításokat végeznek el, valamint újra felkeresik az illetékes hatóságokat, gazdasági társaságokat, hogy elkerüljenek egy esetleges ökológiai katasztrófát.
Mint mondta, ha a kifolyó és a Tarján-pataki torkolat közötti, pár száz méteres szakaszon elpusztul az élővilág, az az egytized százalékát sem éri el annak a kárnak, mintha a Maconkai- tórendszer élővilága pusztul el. A Maconkai-víztározó esetében ugyanis milliárdos természetvédelmi és több száz milliós halgazdálkodási értékről, illetve Magyarország legértékesebb halállományáról van szó – hangsúlyozta Dérer István.
Az egyesület elnöke szerint a kialakult helyzetet a költség – haszon – áldozat elv alapján kell megvizsgálni. Mint mondta, nehezen tudja elfogadtatni a tagokkal, hogy évről-évre több millió forintot költenek a vízpótlásra, miközben a megvásárolt vízmennyiség akadálytalanul folyik tovább. A jelenlegi körülmények között ugyanis egy napos szivattyúzás két napos leengedés hozadékát jelenti – fejtette ki Dérer István.
