Idősekért díjban részesült a napokban Pál Cecília, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat salgótarjáni Gondviselés Háza Baglyaskő Időskorúak Otthonának vezetője. Az elismerést Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere adományozta, ezzel megköszönve az intézményvezetőnek a 35 éves, idősekért végzett munkáját, kiemelve, hogy a járványhelyzet alatt is kitartóan, legjobb tudása szerint teljesítette hivatását. Pál Cecília a díj kapcsán az elmúlt mintegy másfél év nehézségeiről, valamint a jelenlegi helyzetről is mesélt a 3100.hu-nak.
Az intézményvezető mindenekelőtt elmondta: a járványhelyzetre egyetlen szociális intézmény sem volt felkészülve – ez nem meglepő, hiszen 35 éves pályafutása során az országban egyszer sem fordult elő hasonló szituáció. Az első nagy megpróbáltatás az volt, hogy szociális intézményből percek alatt szinte egészségügyi intézménnyé kellett átalakulniuk – emelte ki.
Mint felidézte, az otthonban izolációs tereket, illetve szobákat kellett kialakítaniuk. Kezdetben védőfelszerelésük sem volt, így minden követ meg kellett mozgatni, hogy a dolgozóknak és a bennlakóknak is megfelelő védőfelszerelést tudjanak biztosítani, emiatt pedig az első időszakban 24 órás, megállás nélküli munka folyt – nem csak az ápoló személyzet részéről, hanem a vezetők részéről is.
Az intézményvezető ismertetése szerint a lakók nagy része felvette az oltást, a 140 főből pedig 111 bennlakó már a harmadik oltást is megkapta. A dolgozók szintén maguk kérték a védőoltást, a két oltást szinte minden olyan dolgozó megkapta, aki közvetlen kapcsolatban van a lakókkal, most pedig a harmadik oltásra is nagy az igény – tette hozzá.
Pál Cecília úgy gondolja, a járványhelyzet rendhagyó volt mind a munkatársaknak, mind a bennlakóknak, hiszen elmondható, hogy 2020-ban mintegy fél évig zárva volt az intézmény. Kezdetben csak a nagy étkezőt zárták le, később viszont – miután a vírus az otthonban is megjelent – az idősek már csak a szobájukban étkezhettek, így a belső, lakók közötti kapcsolattartás is igen korlátozott volt. Az idősekbe a dolgozók igyekeztek lelket önteni, míg a dolgozókat a vezetés próbálta biztatni.
A hozzátartozók hiányát szeretetünkkel próbáltuk pótolni, így elmondható, hogy egy nagy család voltunk mi, a bennlakók és az intézmény dolgozói, vezetői – fogalmazott Pál Cecília.
Az intézményvezető hangsúlyozta, hogy a bennlakók nagyon fegyelmezettek voltak, minden intézkedést nagy türelemmel, megértéssel fogadtak. A szabályokat szintén betartották, mivel megértették, hogy mindez az ő érdekükben történik. A Máltai Szeretetszolgálattól kaptak okostelefonokat és táblagépeket is, melyek segítségével videóhívásokon keresztül tudták tartani a kapcsolatot a lakók szeretteikkel. Pál Cecília kiemelte, hogy a központból nap, mint nap hívták őket, hogy mire van szükségük, ami pedig kellett, azt már hozták is.
Elmondta azt is, hogy a mostani lezárásra azért volt szükség, mert az egyik lakójuk megfertőződött, miután hozzátartozója meglátogatta. Bár szerencsére minden dolgozó és bennlakó tesztje negatív lett, a lakók érdekében úgy döntöttek, hogy ideiglenesen látogatási és kijárási tilalmat rendelnek el. Hozzátette, hogy ez természetesen a közelgő ünnepekre való tekintettel enyhülni fog.
Az Idősekért díjjal kapcsolatban kifejtette: eredetileg a budapesti Vigadóban tartott ünnepségen vehette volna át, ám ez a járvány miatt elmaradt, így végül a minisztérium munkatársa adta át neki Salgótarjánban. Mint mondta, nagyon meghatotta az elismerés:
Úgy érzem, érdemes volt 35 évig tenni a munkámat úgy, ahogy tettem, mert valóban az idősekért éltem. Ahogy a napokban, egy partneri találkozón a Semmelweis Egyetem igazgatóhelyettese is fogalmazott velem kapcsolatban, nekem ez az életem – összegezte Pál Cecília.