1956 októberében a félelem helyét átvette a bátorság, és a hallgatás helyére lépett a kimondott igazság. Ez volt az az időszak, amikor a népből ismét nemzet lett – egységes, büszke és szabadlelkű nemzet – mondta Kreicsi Bálint polgármester csütörtök reggel a salgótarjáni Megyeházánál, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója, illetve a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja alkalmából rendezett ünnepségen.
A megyeszékhely első embere úgy fogalmazott: „1956 forradalmárai demokráciát, szabadságot és emberi méltóságot akartak. Olyan országot, ahol a szavaknak súlya és az ígéreteknek tartalma van. A jövő pedig nem mások döntésein, hanem a magyar emberek akaratán múlik. Ezért vált ez a nap minden szabadságszerető ember ünnepévé, nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon.” Mint rámutatott, minden otthonban volt valaki, aki megérezte, mit jelent az elnyomás, és mit jelent felemelni a fejet. Ezért ’56 nemcsak egy történelmi esemény, hanem a magyar nemzet közös emlékezete, amely összeköt bennünket időn és generációkon át.
A városvezető kifejtette továbbá: „bár a forradalmat eltiporták, a szabadság lángját nem tudták eloltani. Az 1956-os hősök hite, áldozata, kitartása vezetett el minket oda, hogy 36 évvel ezelőtt, 1989-ben, újra megszülethessen a Magyar Köztársaság. Akkor végre valóra vált mindaz, amiért ’56-ban annyian küzdöttek – egy szabad, demokratikus ország, ahol a nép maga dönthet a sorsáról.”
„A forradalom ma is élő üzenete az, hogy ha összefogunk, ha hiszünk önmagunkban, és ha kiállunk az igazunkért, akkor bármilyen nehézséggel szembe tudunk nézni. Mert a szabadság nem csupán politikai szó – a szabadság a lélek állapota. Az ember méltósága, a közösség ereje és a jövőbe vetett hit” – hangsúlyozta Kreicsi Bálint.
Hozzátette: Salgótarján története is szorosan összefonódik 1956 emlékével. A megyeszékhelyen is voltak, akik vállalták a kiállást, a tiltakozást, és sajnos voltak, akik életükkel fizettek ezért a bátorságért. Ők nem csupán múltunk hősei, az ő szellemük ma is itt él közöttünk, utcáinkon, emlékműveinkben és a szívünkben. Ezért különösen méltó, hogy ma is a hagyományos Emlékfutással tisztelgünk előttük – mondta.
Skuczi Nándor, a vármegyei közgyűlés elnöke arról beszélt: ’56 és Salgótarján összetartoznak, bárki és bárhonnan nézi.
Mint fogalmazott, a Hadadyk és Hargitayk, a munkástanácsok vezetői, majd a bajtársaik szabadon engedéséért idesereglettek ezrei hősök voltak, számára pedig a mai salgótarjániak is hősök, akik itt maradtak, és próbálják vállukon megtartani a várost. A fiatalabb generációról szólva azt mondta: „a mai gyermekek a tegnapi hősök fiai, unokái, tehát kis hősök ők is. A hősök szeretik a kalandokat. Nos, kalandvágyból – és persze azért is, mert megéri – maradjanak itthon”.
Bodó Mónika, a POFOSZ Nógrád Vármegyei Szervezetének elnöke kiemelte: 69 évvel ezelőtt a magyarok nemet mondtak egy elnyomó rendszerre, és közösen célul tűzték ki, hogy szabadságban, demokráciában éljenek. „A történelmet, a száraz tényeket ismerjük a tankönyvekből, de ismerjük a valódi, emberi oldalról megközelített múltunkat?” – tette fel a kérdést Bodó Mónika, aki beszédében több, az 1956-os eseményeket átélt személy emlékeit is felidézte. Leszögezte továbbá: az utókornak feladata van abban, hogy ’56 ne merüljön feledésbe.
Végezetül Schirilla György sportoló osztotta meg gondolatait, aki ezúttal is futva érkezett Salgótarjánba. Az ünnepség fényét a Madách Színház művészei, Kecskés Tímea és Sándor Dávid előadása emelte. Ezt követően a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait, majd kezdetét vette a hagyományos október 23-i emlékfutás.
