Helyzetelemzés és általános erdőtervezési javaslatok címmel jelentette meg szakmai, ugyanakkor az érdeklődő lakosság számára is közérthető háttéranyagát a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Nógrádi Megyei Helyi Csoportja a környék erdőtervezési folyamatára reagálva.
A tanulmány a Karancs-Medves vidéke erdeinek természetvédelmi problémáival és az erdők kedvező természetességi állapotban való fenntartásának kérdéseivel foglalkozik. Az apropót az adja, hogy folyamatban van a Salgótarján környéki erdők következő 10 évre szóló erdőtervezése. Mint arról korábban már írtunk: az MME előre jelezte, hogy kiemelten kíván foglalkozni a témával, úgy a “mélyebb” szakmai kérdésekkel, mint azzal, hogy az erdők ügyét a helyi lakossághoz is közelebb vigyék.
Elindultak a Salgótarján környéki erdők erdőtervezési munkái – 3100.hu
Mint arról tavaly a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Nógrád Megyei Helyi Csoportja hírt adott, hamarosan megkezdődik a Salgótarján környéki erdők 10 éves erdőgazdálkodási terveinek (erdőterveinek) megújítása.
A körzeti erdőtervezési munkák során felülvizsgálják az erdők területi beosztását és a leíró adatokat, továbbá meghatározzák a gazdálkodási lehetőségeket és feladatokat. A folyamat erdőterülettel érintett védett természeti területeket is érint: a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzetet és a Pécskői bazaltkúp helyi jelentőségű Természetvédelmi Területet.
Az MME helyi csoportja szerint a védett természeti területek miatt kiemelten fontos, hogy olyan gazdálkodási tervek szülessenek, illetve olyan gazdálkodási tevékenységet folytassanak, amely a természetvédelmi szempontoknak is maximálisan megfelel.
Hatvan éve természetvédelmi terület a Salgó és közvetlen környéke – 3100.hu
Idén lesz 60 éve, hogy természetvédelmi területté nyilvánították a Salgó és Kis-Salgó környékét, mint a környék “egyik jellegzetes és természeti szépségével kiemelkedő részletét, változatlan fenntartása érdekében”.
A Salgótarján Erdőtervezési Körzet idén aktuális erdőtervezéshez – azon belül a természetvédelmi szempontok érvényre juttatásához – a civil szervezet egy előkészítő tanulmány összeállításával és illetékes szervekhez való eljuttatásával kíván hozzájárulni. A javaslatcsomag a két említett védett terület erdeit érinti, az aktuális helyzet elemzése mellett igyekszik kitérni minden olyan lehetséges szabályozási részletkérdésre, mely az erdők védelmi (illetve kisebb részben közjóléti) funkcióival, szolgáltatásaival összefügg.
A Salgótarjáni Erdőtervezési Körzetbe Salgótarján város közigazgatási területén túlmenően még kilenc – további, vagy a városhoz csatolt – település és településrész területe tarozik, érintett Bárna, Karancsalja, Karancsberény, Karancslapujtő, Kazár, Mátraszele, Somoskő, Zagyvaróna és Somoskőújfalu is. A most induló erdőtervezési munkák ezen települések erdeiben zajlanak.
Az MME Nógrád Megyei Helyi Csoportja egy külső szakértőt, a nógrádi kötődésű Szmorad Ferencet kérte fel a szakmai háttéranyag elkészítésére, mely innen letölthető.
Érintettségére felhívták az önkormányzat figyelmét is
Az MME helyi csoportja a folyamatra, az elkészült háttéranyagra, illetve javaslataikra nem csak a lakosság figyelmét kívánja felhívni. A civil szervezet az illetékes erdészet és nemzeti park igazgatóság, az erdőtervezők, továbbá a salgótarjáni önkormányzat részére is eljuttatta a dokumentumot.
Folytatni kell az erdők gyarapítását az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatója szerint – 3100.hu
Az eddigihez hasonló ütemben kell folytatni az erdőtelepítést Magyarországon, az erdők gyarapítása ugyanis elengedhetetlen a klímaváltozás korában – mondta Kiss László, az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatója.
Utóbbi azért is fontos, mert bár a Pécskő bazaltkúp helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület esetében a természetvédelmi kezelésnek megfelelő érdekeket a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának szakemberei fogják képviselni az erdőtervezés során, informálisan maga az önkormányzat is támogatást nyújthat a megfogalmazott célokhoz.
Salgótarján egy másik aspektusból is érintett. A Salgótarján 74/A erdőrészlet az önkormányzat tulajdona, lényegében az eresztvényi Madár-parkhoz kapcsolódik, az ottani tanösvény (és a park) szerves része. Az MME önkormányzathoz eljuttatott levele szerint ez jelenleg rendezetlen gazdálkodási jogviszonyú terület, így azt javasolják, hogy az önkormányzat jelentkezzen be az erdőtervezési folyamatba erdőgazdálkodónak (illetve, ha az önkormányzati vagyonleltár alapján máshol, más önkormányzati tulajdonú erdőterülete is van a városnak, akkor azon esetekben is). Ha az önkormányzat él a lehetőséggel, április 30-ig a saját tulajdonú erdeire saját maga is benyújthatja javaslatait az erdőtervezéshez. Az MME szükség esetén ehhez is segítséget fog nyújtani.
Véleményük szerint az említett eresztvényi erdőben a védelmi és közjóléti funkcióknak érdemes teret biztosítani, a vágásos erdőgazdálkodás beavatkozásai pedig mellőzendők. Szakmai javaslatuk szerint ebben az erdőrészletben jelentősebb beavatkozásra csak vis maior esetekben kerülhetne sor, csak a veszélyes fák kivágása merülhetne fel az út mentén és a madárparkkal határos sávban, valamint madárvédelmi és egyéb természetvédelmi megfontolások miatt az állomány belsejében a holtfa visszahagyandó.
