A legutóbbi népszámlálás kezdetekor, 2022. október elsején 9 millió 604 ezer volt Magyarország lakossága és 4 millió 593 ezer lakás volt az országban – közölte Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. Kovács Marcell a népszámlálás lezárulta után 80 nappal tartott első adatismertetésen elmondta: október elsején 4 millió 613 ezer férfi, 4 millió 991 ezer nő és 1 millió 407 ezer gyerek élt az országban, az aktív korúak – 15 és 64 év közöttiek – száma 6 millió 201 ezer, az időskorúaké, azaz 65 év felettieké pedig 1 millió 995 ezer volt.
A 2011-es és a 2022-es népszámlálás között a természetes fogyás miatt 464 ezerrel csökkent a lakosság száma, ezt mérsékelte a 131 ezres, többségében a környező országokból érkező bevándorlási többlet, a népesség száma tehát 11 év alatt 333 ezerrel csökkent – tette hozzá a projektvezető. Az utóbbi 11 évben a születések és a halálozások száma is ingadozott, a 2011-es év mélypont volt a születési statisztikában, ezután azonban jelentős emelkedés következett, 2021-ig.
A teljes termékenységi arányszám – amely azt mutatja meg, hogy egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet, ha az adott életévében akkora eséllyel szülne, mint amekkorával egy azonos korú nő szült a vizsgált évben – a 2011-es 1,23-ról mostanra 1,5 fölé emelkedett, ami jelentős növekedés annak alapján, hogy egyre kevesebb a termékeny korú nő – mondta a projektvezető.
Kovács Marcell ismertetése szerint a halálozások száma az elmúlt 11 évben 130 ezer körül alakult évente, jelentős emelkedés volt azonban a koronavírus-járvány miatt, 2020-ban 141 ezerre, 2021-ben pedig 156 ezerre emelkedett az elhunytak száma.
Nem Nógrád fogyott a leggyorsabban az utóbbi 11 évben
Területi eloszlás szerint csak Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyében nőtt a lakosság száma, mindenhol máshol csökkent. A legnagyobb növekedés Pest vármegyében 10 százalékos, a legnagyobb csökkenés – 13 százalékos – Békés vármegyében volt 2011-hez képest.
Nógrád 9,8 százalékos csökkenést könyvelhetett el, ez – Borsod-Abaúj-Zemplénnel azonosan – a harmadik legrosszabb mutató. Így a 2011-es 202 ezerről 183 ezerre csökkent az itt élők száma.
Nógrád vármegye lakosságának 14,6 százaléka a 0-14 év közötti, 63,2 százaléka 15-64 év közötti, 22,2 százaléka pedig 64 év feletti. 2011-hez képest a 14 alattiak lakosságaránya lényegében nem változott, az aktív korúak aránya 4 százalékkal csökkent, az időseké 3,9 százalékkal nőtt.
A változás főként a természetes fogyásból adódik, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyében volt a legkisebb (-2,2 százalék), Békés vérmegyében pedig a legnagyobb (-8,8 százalék). Nógrád lakosságának fogyatkozását 7,4 százalékban adta a természetes fogyás (ami a harmadik legnagyobb érték) és 2,4 százalékban a negatív előjelű belföldi és nemzetközi vándorlás (ami négy vármegye értékétől alacsonyabb, két további vármegyével azonos arányszám).
Országos összevetésben a legtöbben Pest vármegyébe költöztek, és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéből költöztek el. A népességcsökkenés mértéke a községekben volt a legkisebb, negyedakkora, mint a megyei jogú városokban.
Az ország legsűrűbben lakott térsége Budapest, a vármegyék közül pedig Pest, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron vármegye. A legritkábban lakott vármegye Somogy, ahol negyedannyian laknak egy négyzetkilométerre vetítve, mint Pest vármegyében. Egy négyzetkilométerre Nógrád esetében 72 lakos jut, ettől hat vármegyében alacsonyabb a népsűrűség.
2011 óta a lakásállomány 4,6 százalékkal nőtt, Békés megye kivételével mindenhol emelkedett, a dunántúli vármegyékben nagyobb mértékben, mint a keleti országrészben. A legnagyobb emelkedés Győr-Moson-Sopron, Pest, valamint Somogy vármegyében volt. A vidéki városokban nőtt leginkább a lakásállomány, a községekben alig változott. Nógrád itt sereghajtó: Borsod-Abaúj-Zemplénnel egyetemben mindösszesen 0,4 százalékkal nőtt a lakásállomány, ettől csak Békés vármegye mutatója rosszabb.
Salgótarján lakásállománya 1,1 százalékkal emelkedett, a többi öt városé összességében 1,7 százalékkal nőtt, a községekben pedig 0,3 százalékkal csökkent – derül ki a népszámlálás első adataiból.
