Bár az árverési rendszer adatai szerint nagy érdeklődés nem volt az ingatlan iránt, úgy tűnik akadt egy olyan befektető, aki fantáziát látott benne. Amint az az árverés csütörtök esti lezárását követően kiderült: a kikiáltási árat egyetlen 200 ezer forintos licitlépcsővel meghaladva, 73 millió 225 ezer forinttal érvényes ajánlat érkezett az épületre. Az ilyen árverésekre anonim módon kerül sor, a vevő kiléte így egyelőre nem ismert, a tényleges adás-vételre a következő hetekben kerülhet majd sor.
Amint az árverési folyamatot végigkövetve visszatérően jeleztük: bár információnk szerint lényegében folyamatosan eladó volt a korábbi években is, tavasszal hivatalosan árverésre bocsátotta az eredendően az MSZMP Nógrád Megyei Pártbizottságának épült, majd később Népjóléti Képzési Központként funkcionált ingatlant az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV). Az ingatlanra nem volt licitáló sem az első körben, 146 millió forintos kikiáltási áron, sem a második körben, 110 millió forintos induló ár mellett.
Most az utolsó, harmadik kör végül eredményt hozott: a 73 millió 25 ezer forintos kikiáltási árat egyetlen licitlépcsővel – 200 ezer forinttal – meghaladva, ellenajánlat nélkül vette meg valaki a 2375 négyzetméter hasznos alapterületű, a nyolcszintes szállórészt és a háromszintes kiszolgáló “lepényrészt” is magába foglaló ingatlant.
Bár eladásról írunk, technikailag ez csak a következő hetekben fog megtörténni. Az ilyen árverések sajátosságai okán azonban mégis tényként kezelhető, hogy az állam sikeresen megvált a jó ideje funkcióját vesztett ingatlantól. Az érvényes ajánlatot tevő személynek vagy vállalkozásnak ugyanis 18 millió 256 ezer forintos biztosítékot kellett letétbe helyeznie az árverés kezdete előtt. Ezt az összeget természetesen az MNV beszámítja a vételárba, ám ha a megadott határidőre esetleg nem történne meg a teljes összeg megfizetése, a sokmilliós biztosítéknak búcsút mondhatna az érvényes ajánlat birtokosa.
Az általunk megkérdezett szakember szerint ilyenkor több napot ölet fel a végleges eredményhirdetés, majd ezután akár több hetet felölelő folyamat a szükséges papírmunka. Az ingatlan tulajdoni lapjáról csak ezt követően fog majd kiderülni információ az új tulajdonosról, hacsak saját szándékából nem lép majd ettől korábban a nyilvánosság elé.
A 3100.hu a teljes árverési folyamatot végigkövette, korábbi cikkeink itt érhetők el.
A “fehér ház”
Az ingatlant azon cikkünkben is említettük, melyben a Salgótarján modern építészete 1945-1990 című könyvet mutattuk be. Mint a kiadvány írja: az 1920-as években épült közintézmények közvetlen szomszédságában 1965-re készült el az MSZMP Nógrád Megyei Pártbizottságának székháza. Mindez jól jelképezte a Kádár-kori állampárt lehetőleg háttérbe húzódó, mégis megkérdőjelezhetetlen jelenlétét a városban. A máshol ekkortájt domináló szürkeség helyett homlokzata eredetileg vakító fehér volt (a helyi folklór el is nevezte “fehér háznak”).
Az épület által sugárzott attitűd ilyen formában ma már nem rajzolódik ki a városképben, de a könyv a pontos építési évszámokkal abban is segít nekünk, hogy tudjuk: az ingatlan átadásakor a legközelebbi magas épület a Karancs Szálló, majd vele szemben az erkélyházak prototípusa volt. Ha magunk elé képzeljük a nyugati városrész magas lakóházai, az Arany János úti tízemeletesek, a Március 15. úti erkélyházak, az SZMT, ÁFÉSZ és TIT székházak vagy éppen a Garzonházak nélküli városképet, akkor érzékelhető, hogy az épületnek valóban volt egy ilyen “üzenete”.
