Százhúsz évvel ezelőtt állították a Medves-fennsík ikonikus tájképi elemét, a Réti keresztet

A Medves-fennsík egyik karakteres, gyakran látogatott és fényképezett helye a Rónafalu fölötti Réti kereszt. Szinte mindegy, milyen szögből tekintünk rá: egy nagyon szép tájképi elem. Itt biztosan megállnak egy pár percre a túrázók, fújnak egyet a futók és pihennek a kerékpárosok.

Ma százhúsz éve a táj része.

A karancs-medves.info a Karancs-Medves, a mi vidékünk blogra hivatkozva azt írja, a keresztet 2001-ben, száz évvel állítása után felújították. Egy évszázad alatt kissé megbillent a feszület, mely azóta újra egyenesen áll, új festést kapott felülete és megkopott felirata is megújult. Aztán 2007-ben padokat helyeztek ki és újra festést kapott a kereszt, melyet 1957-ben kerítettek körbe. A feszületet közelebbről megvizsgálva, egy nagyon szép, míves munkát láthatunk. Egy Szent Borbála ábrázolást is felfedezhetünk rajta, aki a bányászok védőszentje.

Egy helyi bányászcsalád állíttatta az akkor még legelőkkel körbevett keresztet, innen a neve is: réti kereszt. A kis szobor a feszületen a kereszt állításának indokaival kapcsolatban azt a változatot erősíti, hogy egy vagy több elhunyt, megsérült bányász emlékére állíttatta a család. Nagy valószínűséggel a húsz évesen elhunyt Ondrécska Jánosnak állítottak emléket, de szerepe aztán nem elsősorban az emlékezés lett, hanem a nehéz munkát végző bányászok megóvása a bajtól. Régen mellette haladtak el a bányászok, ha a medvesi tárnákhoz indultak dolgozni és a nap végeztével mellette vezetett az út hazafelé is.

A kis szobor egy cibóriumot tart a kezében. Ez az áldozáshoz használt ostya tartására szolgáló kehely. Borbálát a hirtelen és készületlen halál elleni oltalmazónak tekintik és remélik, hogy közbenjárására haláluk előtt részesülnek az Úr szentségeiben.

Medves lapos Réti kereszt

(null)

Már messziről feltűnik a kereszt mellett álló fa is. Ez egy gledícsia, nevezik lepényfának és krisztustövisnek is. Állítólag messzi földről, egyesek szerint a Szentföldről hozták a magját. Hogy ez igaz lehet-e, azt nem tudni, mint ahogyan pontosan azt sem, hogy mikor ültethették a kereszt mellé. Annak állításakor kizárt, hiszen biztosan nincs 120 éves.

Feltételezések szerint talán akkor, amikor a salgótarjáni Kálvária létesült, hiszen a Kálváriára vezető lépcsősor mellett is gledícsiák sorakoznak. A Kálváriát 1929-ben kezdték építeni, de csak 1942-ben fejezték be – ekkor hozhattak talán egy csemetét a Medvesre is. Mivel azt azonban biztosan tudni, hogy a keresztet 1957-ben kerítették körbe, a szakemberek ezt tartják a legvalószínűbb ültetési időpontnak. Előtte ugyanis a keresztet körülvevő legelő állatai miatt nem biztos, hogy megmaradhatott volna.

 

Kiemelt fotó: Réti kereszt a Medves-fennsíkon (Fotó: Drexler Szilárd)