Sokan munkába járáshoz használták a belvárosban ingyenessé tett fizetős parkolókat, reggel megérkeztek és késő délután távoztak, ami problémákat okozott – mondta Fekete Zsolt polgármester egy helyi közlekedési kérdésre a múlt csütörtöki közmeghallgatáson.
Bár a címben és a felvezetőben említett mondat és gondolatok részint akár a salgótarjáni fizetőparkolási zónák 2014-es jelentős szűkítésére is igazak lehetnének, miután az az intézkedés is a körülírt helyzetet eredményezte “eggyel területtel kijjebb”, vagyis például a Vásártéren, a Rákóczi, a Pécskő vagy a Március 15. utakon. A polgármester ugyanakkor ezt a véleményt arról a koronavírus-járvánnyal összefüggésben hozott tavaly nyári kormányzati intézkedésről fogalmazta meg, mellyel közel három hónapig az egész országban ingyenes volt a parkolás az önkormányzati területeken.
A polgármester a piac és Bányamúzeum környéki parkolási nehézségekkel kapcsolatos kérdésekre azt mondta: a városban sok helyen probléma a parkolás, példaként az említett mellett a kórház környékét és a belvárost említette. A munkába érkezők, illetve a városba autóval, majd innen tömegközlekedéssel tovább utazók sokszor a helyi lakók elől veszik el a helyet – fogalmazta meg. Fekete Zsolt a megoldási alternatívák között említette a Modern Városok Programban tervezett beruházást, melynek keretében a kereskedelmi szakközépiskola új helyre költözne, jelenlegi épülete helyén pedig több száz gépjármű befogadására alkalmas P+R parkoló lenne kialakítható.
Ezt a “kényelmi szempontot” valahogyan szabályozni kell – mondta Fekete Zsolt utalva arra, hogy az autós hivatásforgalom parkol(tat)ására az új P+R terület lehetne a megfelelő alternatíva.
Salgótarjánt nem hiába hívják völgyvárosnak, akár balra, akár jobbra megyünk, erdőben vagyunk; a közigazgatási határokon belül nagyon kevés lehetőség van a parkolási gondok enyhítésére – fogalmazott a városvezető. Az is elhangzott, hogy a parkolás és a belvárosi közlekedés kérdése nem elválaszható a tömegközlekedés helyzetétől.
Minden négy személyautó mellé állt egy ötödik
A Fidesz-KDNP-MDF polgármesterjelöltje bejelentette, hogy a polgári koalíció önkormányzati győzelme esetén megszűnteti a fizetőparkolás jelenlegi rendszerét a városban. Mint mondta: “egy felesleges, veszteséges és igazságtalan rendszerre semmi szükség nincsen”. Az MSZP-SZDSZ polgármesterjelöltje ezt “felelőtlen kampányfogásnak” nevezte és közölte: “korrekciókkal bár, de az MSZP megtartaná a rendszert”. Az előző mondatok a Nógrád Megyei Hírlap 2006. augusztus 23-i számában jelentek meg az akkori balassagyarmati helyzetről az önkormányzati választások előtt, Medvácz Lajos és Lombos István olvasatában.
Salgótarjánban fordított politikai felállásban lett kampánytéma a fizetőparkolás 2014 nyarán és őszén. A választásokat aztán az MSZP vezette ellenzéki tömörülés nyerte, az előző városvezetés által kiterjesztett fizetőparkoló övezeteket pedig ígéretüknek megfelelően a legelső intézkedések egyikeként meg is szüntették. Már akkor sem volt problémamentes, de azóta még hangsúlyosabb a parkolás kérdése Salgótarján tágan értelmezett belvárosában.
Szerkesztőségünkhöz érkezett már az olyan olvasói levél, amelynek írója arról panaszkodott, hogy nemhogy az Arany János vagy a Pécskő úton, de még az Üvegfúvók szobor környékén is szerencsésnek kell lenni, hogy egy munkanap napközbeni órájában parkolóhelyet találjon. Egy másik olvasónk arról számolt be, hogy a délelőttös gyári műszakból hazaérkezve gyakorta 20-30 percet várakozik parkolóhelyre Március 15. úti lakása előtt. Hozzáteszi: nem kényelmességből teszi, várakozhatna és próbálkozhatna messzebb – akár az Acélgyári út elején, vagy az Arany János út egyes szakaszain – is, de ott sem lesz előbb parkolóhelye a délutáni órákban.
Szűk tizenöt évvel ezelőtt a maitól biztosan kedvezőbb volt a parkolási helyzet a salgótarjáni belvárosban. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ekkor 11 774 személyautó volt a salgótarjáni lakcímmel rendelkező tulajdonosok birtokában. Ez a szám 2013-ig nagyjából egyenletes ütemben mintegy másfélezer járművel csökkent (!), miközben a parkolási probléma érezhetően növekedett (az akkori fideszes városvezetés pedig a helyzetre reagálva jócskán kiterjesztette a fizetőparkoló övezeteket, ezzel próbálva valamelyest visszaszorítani a teljes napon keresztüli parkolást).
A salgótarjániak tulajdonában álló személygépjárművek száma 2017 év végére érte el újra a 10 évvel korábbi szintet, a legutóbbi – 2020 végi – adatok szerint pedig közel 13 ezer személyautót tulajdonolnak a városlakók. Bár furcsának tűnhet ilyen időtávon a kismértékű emelkedés, figyelembe kell venni, hogy 2007-ben – Somoskőújfalu leválása után – még közel 41 ezer salgótarjánihoz, 2020 végén viszont már csak bő 34 ezer lakoshoz kell mérni a tulajdonolt személyautók darabszámát.
Ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk, érdemes legalább a megyeszékhellyel – mint foglalkoztatási, ügyintézési és szolgáltatási központtal – közvetlen kapcsolatban álló településekre is kitekinteni. A Salgótarjáni járás egészét vizsgálva 15 évvel ezelőtt összesen közel 17 ezer személyautót tulajdonoltak az itt élők. Érdekesség, hogy amíg 2013-ig Salgótarjánban csökkent, a járás további településeit külön vizsgálva emelkedett a személyautók száma. A Salgótarján környéki községekben másfél évtizede még csak bő 5 ezer, 2020 végén viszont már közel 8700 személyautót tulajdonolt a lakosság.
Tehát amíg 15 éves időtávon Salgótarjánban a személyautók száma tizedével emelkedett, addig a járás további kisebb településein kétharmadával lett több azokból.
A 15 évvel ezelőtti helyzethez képest jelenleg bő negyedével, közel 4700-al több személyautót tulajdonol a lakosság Salgótarjánban és további járásbeli településeken.
