Visszatérően, minden évben tart úgynevezett „fordított napot” a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Nógrád Vármegyei Igazgatósága – ilyenkor a szervezet irodistái vonulnak fel egy-egy útszakaszra vagy helyszínre. Az akció egyben arra is apropó, hogy újra és újra felhívják rá a figyelmet: jelentős pénzt és erőforrást köt le a szemétszedés, amit fizikai dolgozóik lényegében folyamatosan kell, hogy végezzenek.
Az őszi „fordított nap” helyszíne a 21-es számú főút pásztói déli csomópontja és annak környéke volt. Mint Lehel Zoltán, a közút nógrádi igazgatója a 3100.hu-nak a helyszínen elmondta: sajnos akik itt megállnak, közülük nem mindenki pihenési vagy összetalálkozási céllal teszi ezt, sokan a szemetüket is itt szórják ki.
Egy ilyen nap során jellemzően 500-1000 kilogramm szemetet gyűjtenek össze, itt már az első szűk órában megtelt egy kisteherautó platója.
Amellett, hogy a probléma súlyosságára is figyelmet kívánunk irányítani, az is cél, hogy egy kicsit megtapasztalják a kollégák az iroda melegéből (illetve nyáron annak hűvöséből), pontosan mit éreznek a szakmunkásaink, akik hidegben, melegben egyaránt végzik ezt a szélmalomharcként is jellemezhető munkát – fogalmazott Lehel Zoltán.
Mint az igazgató ismertette: az idei évben az útmenti növényzet gondozására kiemelten fókuszált a szervezet, erre a területre tavalyhoz képest 70 százalékkal több erőforrást biztosítottak, a lényegében továbbra is folyamatos szemétszedés mellett. Ez a munka kivételesen még novemberben is folytatódik, miután erre az időjárás még lehetőséget biztosít.
A közút nógrádi igazgatóságának 162 munkavállalója van, közülük több mint százan napról napra az utakon dolgoznak. Napi szinten vannak közöttük, akik szemetet szednek, ezt azonban más tevékenységek kapcsán is megteszik, ahogyan Lehel Zoltán megfogalmazta:
a zsák mindig fent van a platón.
A hulladékgazdálkodás januártól életbe lépő újabb változása a közutak menti szemetelés visszaszorításában is segíthet
Országosan igen jelentős a közutak menti szemét problémaköre, a közút évente mintegy 2 milliárd forintot fordít a hulladék felszámolásával összefüggő feladatokra. Ehelyett 20 kilométernyi útfelújítás is megvalósulhatna – ez például a nógrádi igazgatóság éves saját kivitelezésű teljesítménye (ami ugyanakkor nem egyenlő a térségben felújított utak hosszával, mely beruházások finanszírozása többségében külön állami vagy pályázati támogatásokból valósul meg).
2024. január 1-től indul a kötelező visszaváltási rendszer, amely a 0,1-3,0 literes űrtartalmú műanyag, fém vagy üveg csomagolású italtermékeket érinti – ez pozitív változást hozhat majd a közutak mentén is. A visszaváltási díj – palackonként 50 forint – nem a gyártók bevételét gyarapítja majd, hanem a hatékonyabb, fenntarthatóbb hulladékkezelés megvalósítását szolgálja.
A fogyasztókat érintő legnagyobb újdonság az lesz, hogy a nem újrahasználható csomagolások esetében is visszaváltási díjjal növelten fogják megvásárolni a termékeket. A vásárlók a visszaváltási díj miatt magasabb árakkal találkozhatnak majd a boltokban, azonban a visszaváltást követően ezt a díjat visszakapják majd.
Lehel Zoltán reményei szerint ez a rendszer a közút menti szemét elleni szélmalomharcban is jelentős előrelépést fog hozni. A PET-palackok és az üdítős dobozok területén ez szinte biztos, de az autógumik ingyenes leadhatóságának is várható pozitív hatása (bár ez Kelet-Nógrádban, a VGÜ Nonprofit Kft. illetékességi területén eddig is biztosított volt a hulladékudvarokban).
Egyelőre egy véget nem érő történetnek tűnik a szemetelés és az ez elleni harc, de reményeim szerint ebben a januárban életbe lépő rendszer érdemben segíteni fog a közutak tekintetében is – mondta Lehel Zoltán.
