Sosem volt egyszerű a helyzetünk, a rendszerváltozás éveiben például szociális, társadalmi és gazdasági válsággócot teremtett a szénbányászat és az acélipar leépülése – mondta hétfőn Becsó Zsolt országgyűlési képviselő a parlamentben “Kelet-Nógrád esélyei és lehetőségei” című napirend utáni felszólalásában, melyben az előttünk álló évek helyi céljait is megfogalmazta.
A képviselő szerint ezért is volt fontos, hogy 2002-ig bezárólag minden kormány segítséget kívánt nyújtani a leghátrányosabb helyzetű térségek kiemelt támogatásával. Ipari parkok jöttek létre, intenzíven megjelent a külföldi tőke Pásztón, Bátonyterenyén és Salgótarjánban is, elindult a 21-es út fejlesztése és kiváló határon átnyúló kapcsolatok alakultak ki – sorolta.
Ezt követően azonban a baloldali kormányok elszabotálták a 21-es út négysávosítását, a működő tőke beáramlása veszített lendületéből, felerősödött a munkanélküliség és az elvándorlás, a hátrányos térségek kiemelt támogatása pedig megszűnt – mondta Becsó Zsolt.
Véleménye szerint Kelet-Nógrád újrapozícionálása 2010 után folytatódhatott, a kormány támogatásával a munkahelyteremtéssel járó gazdaságfejlesztési, a helyi identitást erősítő és a Nógrád megyét az ország gazdasági térképére felhelyező kiemelt célok mentén.
Becsó Zsolt a következő évekre prioritásként jelölte meg Kelet-Nógrádban a turisztikai attrakciófejlesztést, a közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztését, a 81-es vasút fejlesztésének újragondolását, Besztercebánya és Nógrád megyék határon átnyúló együttműködését, a gazdaságfejlesztés és a tőkevonzó képesség erősítését, a középfokú és a felsőoktatás feltételrendszerének javítását, továbbá a városok és a falvak környezettudatos, fenntartható és jövőorientált fejlesztését.
