Idén 30 éve megyei jogú város Salgótarján, a címet 1994. október 30-al kapta meg a város. A cím nem párhuzamos a vármegyeszékhely státusszal.
A törvény szerint a megyei jogú városok biztosítják azokat a közszolgáltatásokat, melyek saját területén túl a vármegye egészére vagy nagy részére kiterjednek. Megyei jogú város a vármegyeszékhely város és az Országgyűlés vagy a törvény által megyei jogúvá nyilvánított város lehet.
A rendszerváltás után megyei jogú várossá nyilvánítását kérhette minden olyan város, amelynek lakossága meghaladta az 50 ezer főt. Valamennyi érintett város (szám szerint húsz) élt is ezzel a lehetőséggel és meg is kapták a címet.
1994-ben aztán a törvény módosítása folytán lélekszámától függetlenül automatikusan megyei jogú város lett minden megyeszékhely, ezzel a címet Salgótarján és Szekszárd is megszerezte. Azóta 2006-ban Érd, majd 2022-ben Baja és Esztergom számára ítélték meg a címet.
Egyes feladatok kötelező ellátását hozta a cím
Az önkormányzati törvény módosításával Salgótarján október 30-dikától megyei jogú várossá vált. Ezzel nem csak a testület elnevezése változik meg (képviselő-testület helyett közgyűléssé), de feladat- és hatásköreiben is jelentős változás áll be.
Így vezette fel a változást 1994. október 31-i számában a Nógrád Megyei Hírlap. Azt írták: a városnak Nógrád megye közgyűlésével való együttműködését valószínűleg már az új testületek által megválasztott egyeztető bizottság hangolja majd össze, a tíztagú bizottságot a közgyűlések közösen választják meg.
„Salgótarján tehát ezután már nem gondolkodhat azon, mely intézményeiről mond le önként, ezeket a kérdéseket csak megállapodással lehet rendezni. Salgótarján új jogkörében köteles lesz ellátni azokat a törvényben előírt feladatokat is, amelyek megoldására korábban nem volt kötelezhető. A változás politikai része, hogy a megyei jogú város választópolgárai nem szavazhatnak a megyei közgyűlés tagjaira” – sorolta a lap.
Detre Jenő, Salgótarján alpolgármestere pedig úgy nyilatkozott, hogy a városnak a megyei jog nagy valószínűséggel több feladatot jelent majd, mint előnyt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy át kell gondolni a város szerepét, összeegyeztetve azt a megyei érdekekkel. A döntés elősegíti a jogi helyzetek tisztázódását, szervezettebb, összehangoltabb munkára ad lehetőséget – fogalmazott az alpogármester a lapnak.
